Ez már mekkora foka az utálatnak?

27-es vagyok.

Hidd el, nem attól az 5 perctől leszel kipihentebb. Nem tudom hány hetes vagy, de én az első trimeszterben állandóan aludni akartam. Tök mindegy mennyit aludtam, ugyanolyan álmos voltam. Ugye ez a progeszteron miatt van. Abban pedig igazuk van a többieknek, hogy készülj fel erre, mert a gyereked le fogja szrni, hogy te mikor akarsz aludni. A lányom nemsokára egy éves lesz és ma éjszaka szinte végig sírt a fogzàs miatt. Valamikor hajnali négykor felkeltett, majdnem fél hét volt mire visszaaludt. Én meg köztesen keltettem a férjemet, hogy induljon dolgozni. Szerintem ilyen 3 max 4 órát tudtam aludni.😄 Viszont nem értem, hogyha a férjed szerinted is ekkora pöts, akkor miért vagy vele. Miért mentél hozzá feleségül? Miért akartál pont tőle gyereket? Azért nem tudlak sajnálni, mert tudatosan sétáltál bele a pöcegödörbe.

Mindig öröm nézni, amikor valaki sikeresen összeköti az életét egy bunkóval, akivel még az alapvető dolgok sem működnek.

Remélem, a CSOK-ot is felvettétek...

"fürdik. Jellemzően minden nap 1-1,5 h-t. De előfordul a 2h-ás is"

Miért érzek lenézést, és gyűlölködést az írásodban?

Tudod, én erre azt szoktam mondani, hogy az embert a szokásaival együtt kell elfogadni. Ha valami nem tetszik, akkor azt vagy elfogadod, de ebben az esetben soha ne hánytorgasd fel, vagy ha nem megy, akkor meg ne raboljátok egymás idejét. Esetleg meg lehet még próbálkozni kompromisszumokkal, de ha túl sok kompromisszumot kell kötni, az hosszabb távon szintén feszültségekhez vezethet.

"De ezen nincs mit beszélni, minden az arcára volt írva..."

De, van mit beszélni.

Ez a másik probléma, hogy a kommunikációtok nulla. Te elkönyveled magadban ténynek, amit elgondolsz, aztán hogy mi a valóság, azt talán soha nem tudjuk meg.

"én sem gondoltam, hogy ilyen könnyű idáig eljutni"

Na, ez a legszebb "érv", amit olvastam. :D

Mikor ismertétek meg egymást? Tegnapelőtt? Máskülönben azért bőven lett volna időd átgondolni a dolgokat.

"Valószínűleg utálja, hogy itthon vagyok"

Szép kapcsolat az, ahol utálja, ha otthon vagy.

A házasságotok pedig egy szép példa arra, hogy mi van akkor, ha két ember hévből házasodik, és csinál gyereket, és még csak meg sem ismerték egymást igazán.

Mondjuk normális körülmények között nem megyünk hozzá olyanhoz, aki utálja, ha nem takarodsz el a frászba...

"Tudom, hogy hihetetlen, hogy vannak ilyen emberek, én sem hinném el, ha nem a saját szememmel látnám."

Jéééé, leesett az állad, amikor megláttad, hogy kihez mentél hozzá?

Ti amúgy valami szektás tömegesküvőn jöttetek össze, hogy ennyire meglepett, hogy ki a férjed?

"Őt minden zavarja, próbálok alkalmazkodni, de ez már sok volt."

Erre megint csak azt tudom mondani, hogy talán még az esküvő, meg a teherbeesés előtt kellett volna átgondolni, hogy milyen emberhez mész hozzá.

"Azt mondta, hogy az, hogy olyan volt, mintha direkt minél hangosabban csinálnám"

Körvonalazódik, hogy a drága kis férjecskéd, túl azon, hogy egy arrogáns bunkó, még mentálisan is komoly problémái vannak. Nem tudom, hogy konkrétan ez milyen pszichés kórkép, de az lerí róla, hogy mentálisan nem oké. Vagy kezeltesse magát, vagy vegyen füldugót, vagy pedig be kell adni a válást.

De ismét csak azt kérdezem: ez nem tűnt fel házasság előtt?

Egyébként meg tényleg a gyereket nem szabad ilyen körülményeknek kitenni. Vagy vetesd el, vagy válj el. Ha az zavarja, hogy eszel, akkor mit fog csinálni, ha majd a gyerek gügyög, sír, zajong? Majd jól elveri, hogy belehaljon? Bocs, de annál még az abortusz is nagyságrendekkel jobb megoldás.

És azt sem értem, hogy az ilyen miért vállal gyereket? Gondolom, valami IQ-nuku, aki gyereket csak fényképen látott, de azért gyereket csinálni azt presztízskérdés...

"felhívtam rá a figyelmét, hogy egy csecsemő nem fog arra figyelni, hogy őt zavarja-e"

Mondjuk ezt lehet, hogy azon ominózus dugás előtt kellett volna megtenni, amelyből a magzat fogannt...

"Mizofónia a betegség neve egyébként, bár a feltételezéssel, hogy direkt hangosan csinálom, ez nincs összefüggésben."

Bizony, hogy nincsen.

Ezt rosszindulatnak és agressziónak hívják.

"Ma reggel arra ébredtem, hogy benyomta a k hangos kávéfőzőt.. Úgy, hogy még aludtam. Mert én 5 perccel későbbre állítottam az ébresztőt. Azt mondta, indul a nap... Éjszaka órákon át forgolódtam, jól esett volna még az a pár perc."

Ennyit arról, hogy "Úgy tűnik, megértette".

Nézd, ez nem párkapcsolat. Lehet, hogy szoktatok dugni, meg közös háztartásban éltek, de egy párkapcsolatnak vannak bizonyos alapfetételei. Olyan elcsépelt közhelyekre gondolok, mint szerelem, figyelmesség, megbecsülés... Ezek nála teljesen hiányoznak. Ez nettó agresszió, és rosszindulat. Ezek nem véletlen dolgok, ez szándékos. Innentől kezdve nincs miről beszélni. A kérdés csak az, hogy magad mellett még a születendő gyerekedet is kiteszed-e a szeszélyeinek és agressziójának, vagy netán adsz magadnak esélyt egy normálisabb életre? Mert hidd el, ennél azért nem nehéz normálisabb párt találni. De még egyedülálló anyaként is jobb, mint folyamatos bszogatásban élni úgy, hogy a gyerek is lelki roncs lesz.

(Már ha életben marad. Nem akarok morbid lenni, de apám egyik haverjának az unokatestvére pont így tett. Betegesen zavarta a gyereksírás, míg a végén úgy elverte a picit, hogy már nem tudták megmenteni...)

"komolyan beteg az agya"

Igen, az.

#32 "Dehogynem, az a bajod, hogy 5 percet nem tudtál még aludni"

Te aztán csak tudod.

Nem. Itt a hozzáállás a probléma, hogy direkt, csakazértis szúrjunk ki a másikkal. A minimális figyelmesség hiánya. Ez a baj.

"Nem írtam, hogy nem akarok elvàlni. Emésztem a dolgot, senki nem indul meg ilyen hirtelen egy házasságból, gyerekkel a hasában. Átgondolja. Vagy nem? Én igen."

Szerintem ezen már nincs mit átgondolni. Persze, amikor szóba hozod a válást, akkor majd 2 hétig tűrtőztetni fogja magát, aztán meg újra kezdi. Itt már nincs mit átgondolni...

#39: Besírok rajtad! 🤣🤣🤣

Egyébként mindenegyes szavaddal egyetértek! 👌👍👊