Túlreagáltam? Szóba hozzam? Felejtsem el?

Az ilyen pasinak amúgy minek gyerek? Komolyan, ha veled történne valami, akkor hogy látná el a fosvahányó gyerekeit? Arról nem beszélve, hogy így is ez egy az egyben rád marad. Nagyon igazságos, mit ne mondjak.

Amúgy a szexben is finnyás?

Ez egy igazi antiférfi, nem tudnék rá felnézni.

35, én nem szeretem, hogy mindig a nőkre van kiélezve, ez a "minek szültél neki gyereket" dolog. A pasinak is lehetne annyi belátása, hogy ha a világ legtermészetesebb dolgaitól ilyen szinten undorodik, akkor neki szakember kell, nem pedig gyerek.

Persze, ettől függetlenül egyetértek veled is, az ilyennek nem való család, nem is szülnék neki. Sőt, ilyennel le sem feküdnék, mikropénisz energiákat áraszt.

#22 vagyok:

Egy szóval sem írtam, hogy a férjed nem érezheti úgy, hogy nincs hasznos része mindannak, amit tanult, részt vett. DE, igen, itt a DE a szülés és a képek negatív hatással vannak rá. Ő nem tud különbséget tenni az között, hogy a születendő gyermeke van az UH-n és az között, hogy min ment keresztül. Undorítónak találja az összes ilyesmi fajta dolgokat és kész:

"Mondom, miért? Mi a baj?

Nincs baj, csak ő nem bírja az "ilyesmit".

De nem értem, ez a gyereked, természetes dolog...

Az is természetes, hogy mindenki sz@rik, de arra sem kíváncsi....

Micsoda...?!

Kitört belőlem az anyasárkány, kiosztottam, hogy gondolja át, mit mond, ő meg védte köreit, hogy nem tudja észérvekkel megmagyarázni az érzéseit, különben is minek kellett ezt a témát erőltetnem (!!)."

Megint erőltetésnek venné, hogy arról akarsz beszélni. Egyébként igazából nem hasonlította a születendő gyermeket a kakiláshoz, annyit mondott nem kíváncsi más kakijára. Te mondtad ő neki, hogy természetes a fejlődő magzat, ő arra reagált, hogy a széklet is az, de nem érdekli.

Full nyilvánvaló, hogy mély nyomot hagyott benne a szülés és társai és azért nem akarja még az ultrahang képet sem látni. Az elsőnél te magad írtad hogy nem volt gond nem akadt ki, arra utal, hogy amit átélt akkor rossz hatást gyakorol rá.

Túlérzékeny vagy különben, mert stresszeltél a kisbaba miatt és ja terhes vagy, félreértés történt. Igazából neked kellene elnézést kérned ő tőle és nem bevinni apás szülésre, méhlepény és hasonló képeket nézegetetni vele, mert horrorként éli meg. Én azon csodálkozom viccen kívül, hogy szülés után volt kedve lefeküdni veled. Helyedben én érezném magam rosszul, hogy elcipelted, ő bár kibírta még mindig benne van és te neked még egyszer sem jutott eszedbe, hogy neki mennyire nehéz lehet ilyen "finyásan" élni...

Kérdező, én se értem, mi lehet gusztustalan vagy felzaklató egy UH-képen. Nekem már nagyobb gyerekem van, de én hányásfóbiával vágtam neki a terhességnek, gyerekvállalásnak. A kislányom félévesen refluxos lett, kb. 1 éves korában nőtte ki, ezalatt sűrűn hányt, nekem meg sokat javult idővel a fóbiám, mert sok helyzetben csak én voltam vele, nem volt más, aki eltakarított/besegített volna egy-egy rosszullét után. Szóval, nyámnyila a férjed, ha már egy UH-képtől is kiborul. Amúgy azt se értem, nem is szokott a gyerekkel kettesben lenni, vagy ha mégis, és közben bekakil a gyerek, akkor nem cseréli ki, hanem kimenekül a szobából? (Nem írtad, hány éves a meglévő, de pl. szobatisztaság esetén is egy ideig kell még segíteni a fenéktörlésben.)

38-as: Sőt, a kérdező még azért is kérjen elnézést, hogy „felcsináltatta” magát, szegény, szerencsétlen apuka:-) Nálunk apás szülés volt, de nem férfiatlan puhap.csöknek való, egy szülő nőnek rohadtul nem hiányzik, hogy ő szenved, és még apukát is neki kelljen pátyolgatni, felmosni. Ha vki valóban hajlamos elájulni a vér látványától mondjuk, akkor ne menjen be, de nyissa ki a száját, és mondja meg, hogy nem tudja vállalni!

Kérdező, mindenképp szóba hoznám még, én nem tudnám lenyelni ezt a degradáló és közömbös reakciót a születendő közös gyerekünkkel kapcsolatban!