Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Dühös vagyok (féltékeny?) a férjemre, mert neki mindig minden sikerül? (Nagyon hosszú) Normális, hogy szarul érzem magam?
Mit tudok tenni, ha így érzek?
A férjem "tökéletes", amennyire ez igaz lehet, én mégis úgy érzem, hogy boldogtalan vagyok és kiégek mellette.
Sportol, hangszeren játszik, továbbtanul, jól keres (informatikus) és sikeres a munkájában, végzi a házimunka nagy részét, nagy baráti társasága van, tökéletesen oldja meg a feladatokat, lehet rá számítani, családcentrikus, nagyon ritkán szokott csak "csesztetni", hogy nekem is csinálnom kéne valamit, jól viseli, ha hisztizem stb.
Én mégis azt érzem, hogy kifáradtam és boldogtalan vagyok mellette. Ha leülök gyakorikérdésezni, akkor mindig ott van bennem, hogy bezzeg a férjem. Ha nem dolgozom aktívan szintén. Ha nem megyek el naponta sportolni, akkor is bűntudatom van. Ha nem vagyok elég kedves és türelmes az emberekkel, akkor is napokig nyomaszt, főleg, ha esetleg szól is érte (nem durván, max. annyit mond, hogy máskor fogalmazhatnék így).
A másik problémám, hogy mivel óriási a teherbírása, ezért folyton valamit csinál. Kirándul, családlátogat, barátokkal találkozik, fut, úszik, biciklizik, gyúr (mindegyik sportot heti 1-2 órât). Munka mellett továbbtanul (színötössel), de még így is bevállal olyan feladatokat (segíteni lakásfelújításban, erasmus ösztöndíjat nyerni és közösen kimenni, sőt leszervezni, felajánlani barátoknak, hogy lakjanak nálunk a fürdőszoba felújítás alatt, vagy vigyázni a gyerekükre, háziállatokra stb.), amit én úgy érzem, hogy még úgy sem bírok menedzselni, hogy a feladat nagy része nem az enyém (pl. nekem az erasmus kapcsán csak a saját jogviszonyomat/munkámat kell intéznem, a férjem nézi a beutazást, szervezi a szállást, intézi a biztosítást és a repjegyet stb.).
Valamikor azt gondoltam, hogy arànylag jó vagyok, én is továbbtanulok munka mellett, állástkeresek az erasmus miatt, nézegetem a pályázatokat, segítek a nagyszüleimnek, tartom a kapcsolatot a szüleimmel stb. Mégis az elmúlt 3-4 hónapban egyszer nem volt az, hogy bűntudat nélkül tudtam egy órát olvasni, tv-zni vagy sokáig fennmaradni.
Ráadásul folyton mindenen veszekszem vele, ami miatt megint bűntudatom van. Normális, hogy így érzek? Ha nem, akkor mit javasoltok? Lassan a váláson gondolkodom, mert nem akarom tovább csinálni ezt az egészet, és igaziból nem tydom, hogy mi a bajom 😭😭😭😭
Nagyon köszönöm, ha elolvastad!
válasza:
válasza: válasza:Az a baj, hogy a férjednek fogalma sincs arról, hogy te ki vagy valójában, és szeret téged, mert azt hiszi, hogy te olyan vagy, mint ő, vagy legalábbis sok a közös vonásotok. Valószínű, hogy te ilyen szolgalelkűbb személyiség lehetsz, amihez kisebbségi komplexus is társul, ezért úgy érzed, muszáj mindenre bólogatnod, amit a férjed kitalál. A hibát már a kapcsolat legelején elkövetted, amikor nem voltál elég őszinte, nem mutattad meg, ki az valójában, akit feleségül fog venni.
Lehet, hogy ez elején még tetszett is valamennyire, de mostanra totál kimerültél abban, hogy fenntartsd a férjedben az önmagadról kialakított képet, mert ha nem teszed, akkor értéktelennek érzed magad, pedig nem vagy az!
Ha kitalált anno valamit, és te nem szeretted volna, miért nem mondtál neki nemet? Lehet, hogy elfogadott volna kevésbé energikusan is, vagy ha mégsem, akkor hamarabb véget ért volna a kapcsolat, és te boldog lehettél volna a saját álmaiddal egy olyan pár mellett, akivel őszinte mersz lenni.
Ülj le vele, és mondd el őszintén az összes problémát, ami gyötör téged. Jelenleg hiába mész pszichológushoz, az a férjed személyiségét nem fogja megváltoztatni. Először beszélj vele őszintén, és találjátok ki, hogyan tovább. Utána jöhet a pszichológus, mert abban tényleg segítség kell, hogy megtanuld, hogyan ne nyomjanak el a párkapcsolatodban. Nem lesz könnyű beszélgetés, hisz a férjed jogosan nem érti, mi bajod van, ha eddig minden klappolt, de örökké nem fogod tudni magad másnak mutatni, és akár az egészségedre is rámehet.
Másokkal meg ne foglalkozz, mit mondanak. A család is csak addig szeretné ezt az életet magának, amíg csak messziről látja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!