Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Dühös vagyok (féltékeny?) a férjemre, mert neki mindig minden sikerül? (Nagyon hosszú) Normális, hogy szarul érzem magam?
Mit tudok tenni, ha így érzek?
A férjem "tökéletes", amennyire ez igaz lehet, én mégis úgy érzem, hogy boldogtalan vagyok és kiégek mellette.
Sportol, hangszeren játszik, továbbtanul, jól keres (informatikus) és sikeres a munkájában, végzi a házimunka nagy részét, nagy baráti társasága van, tökéletesen oldja meg a feladatokat, lehet rá számítani, családcentrikus, nagyon ritkán szokott csak "csesztetni", hogy nekem is csinálnom kéne valamit, jól viseli, ha hisztizem stb.
Én mégis azt érzem, hogy kifáradtam és boldogtalan vagyok mellette. Ha leülök gyakorikérdésezni, akkor mindig ott van bennem, hogy bezzeg a férjem. Ha nem dolgozom aktívan szintén. Ha nem megyek el naponta sportolni, akkor is bűntudatom van. Ha nem vagyok elég kedves és türelmes az emberekkel, akkor is napokig nyomaszt, főleg, ha esetleg szól is érte (nem durván, max. annyit mond, hogy máskor fogalmazhatnék így).
A másik problémám, hogy mivel óriási a teherbírása, ezért folyton valamit csinál. Kirándul, családlátogat, barátokkal találkozik, fut, úszik, biciklizik, gyúr (mindegyik sportot heti 1-2 órât). Munka mellett továbbtanul (színötössel), de még így is bevállal olyan feladatokat (segíteni lakásfelújításban, erasmus ösztöndíjat nyerni és közösen kimenni, sőt leszervezni, felajánlani barátoknak, hogy lakjanak nálunk a fürdőszoba felújítás alatt, vagy vigyázni a gyerekükre, háziállatokra stb.), amit én úgy érzem, hogy még úgy sem bírok menedzselni, hogy a feladat nagy része nem az enyém (pl. nekem az erasmus kapcsán csak a saját jogviszonyomat/munkámat kell intéznem, a férjem nézi a beutazást, szervezi a szállást, intézi a biztosítást és a repjegyet stb.).
Valamikor azt gondoltam, hogy arànylag jó vagyok, én is továbbtanulok munka mellett, állástkeresek az erasmus miatt, nézegetem a pályázatokat, segítek a nagyszüleimnek, tartom a kapcsolatot a szüleimmel stb. Mégis az elmúlt 3-4 hónapban egyszer nem volt az, hogy bűntudat nélkül tudtam egy órát olvasni, tv-zni vagy sokáig fennmaradni.
Ráadásul folyton mindenen veszekszem vele, ami miatt megint bűntudatom van. Normális, hogy így érzek? Ha nem, akkor mit javasoltok? Lassan a váláson gondolkodom, mert nem akarom tovább csinálni ezt az egészet, és igaziból nem tydom, hogy mi a bajom 😭😭😭😭
Nagyon köszönöm, ha elolvastad!
válasza:
válasza: válasza:Nálunk is épp most újitanak fürdőt, minden este közeli barátokhoz vagy rokonokhoz járunk fürödni, mellesleg van edzőterem is, ahol lehet és ma már szinte az összes munkahelyen lehet. Semmi szükség más nyakára költözni hetekig egy fürdőfelújítás miatt, amúgy sem tarthat el hetekig, akkor ott valami nagyon nem okés... Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a férjed szimplán nem akar kettesben időt tölteni veled.
Szinte ugyanilyen kapcsolatom volt, mint neked. Minden hónapban kellett menni nyaralni vagy wellnessezni, azon kívül minden hétvégén túrázni meg barátokhoz járni. Nagyon sok volt... A végén már sírni tudtam volna, hogy én ma este csak filmezni szeretnék az ágyban, semmi kedvem puccba vágni magam minden este és étterembe vagy barátokhoz házibuliba menni. Persze kaptam a lelki terrort, hogy miért maradnék otthon egyedül. Addig a kapcsolatig extrovertáltnak gondoltam magam, aki szeret új embereket megismerni, utazni és állandóan menni. De ott annyira túl lett erőltetve az egész, hogy mondhatni kiégtem. Azóta nagyon ritkán járok el bárhova is, elég az évi 1-2 nyaralás és tökéletesen érzem magam, ha esténként csak filmezek vagy olvasok. Átlendített a túloldalra, már társaságba sem szeretek járni. Mondhatni évek óta semmi társasági életem, jó ha maradt 2-3 barátom, mert nem szívesen mozdulok ki...Utólag visszagondolva azért csinált ennyi programot, mert annyira feltűnési viszketegsége volt ráadásul nárcisztikus is, hogy kellett neki ez a tündöklés, amikor otthon ült este, akkor minden bedepizett. Te ne várd meg ezt a kiégést, állíts kicsit a tempón, a barátok ne a nyakatokra menjenek hetekig, hanem maradjanak szépen otthon vagy airbnb. Vizsgázz le nyugodtan és gondold át ezt az erasmus dolgot, mert nagyon látszik, hogy az lenne az utolsó pont. Nem az irigység beszél belőled, hanem az elkeseredettség, hogy lassítani szeretnél az életeden, mert túl sok már a program.
Csak hogy szemléltesssm, hogy mennyire sok: én is munka mellett járok levelezőre, de nem túlórás a munkám. Vizsgaidőszakban nem vagyok hajlandó sehova sem menni, mert azt az időt amit nem tanulással töltök pihenéssel szeretném tölteni. A párom ebben teljesen megértő, ilyenkor nélkülem megy mindenhova és nem költözteti a nyakamra a barátait hetekre meg még egy kutyát is...2-3 hetet igazán kibírhatna a férjed, amíg nem rak a nyakadra 1000 terhet..
#40 Valamennyi együttöltött idő van. Pl. sokszor együtt szoktunk tanulni, mert a férjemet érdekli, hogy mit tanulok és megtanulja azt is a saját dolgai mellett.
Illetve én is élvezem, amikor barátokkal találkozunk, bulit szervezünk. Nap közben mostanában home-office-ban minden nap sétálunk egy órát.
válasza:Én már attól kinyúlnék, amit te csinálsz, Kérdező, nemhogy amit a férjed.
Nekem kicsit kényszeresnek tűnik a párod "pörgése". Biztosan magasabb az energiaszintje, mint a tied, de ő erre még rátesz egy lapáttal.
Amúgy érdekelne a dolog: ha ennyi mindent csináltok, mi a helyzet a háztartással (főzés, takarítás, kertészkedés).
#41 Elég találó a leírásod. Eleinte élveztem, de a kirándulásokat már csak inkább nyűgként élem meg. Ezt a rengeteg utazást is. Az erasmust is, de ugyanakkor akkora rajtam a nyomás, nem csak a párom, hanem a szüleim a kollégák, mind azt mondják, hogy ők ezt mennyire szeretnék, hogy úgy érzem én csinálok valamit rosszul. Talán egy érdekes jól fizető állás miatt megéri, de utazni, körbenézni, világotlátni csak az utazás kedvéért sosem szerettem, mindig csak a többiek miatt mentem.
Viszont én bármikor maradhatnék otthon hét közben, azokat a találkozókat általában nem akarom kihagyni. Csak azt nem szeretem, hogy sose tudunk mondjuk 10-ig aludni hétvégén. Mindig legalább 2-3 program van, vagy ha nincs, akkor a férjem elmegy kirándulni/futni (akár egyedül is, de mondjuk jobban szeretem, ha nem egyedül megy, mert két ilyen kiránduláson már kórházba kellett vinni mentővel, ha van ott valaki, akkor hátha tud segìtséget hívni, ha baj történik.
#43 Mi mondjuk a 12 alkalomból kb 8-9x egyedül mentünk. Gyakran, ha nem szervezünk programot.
Egyelőre a kert romokban van, még nem foglalkoztunk vele. A ház nem olyan nagy, van robotporszívó az naponta körbe megy. A fürdő-wc fél óra alatt kész.
Mivel most home-office-ban vagyunk, így a főzés elég jó. Régebben én főztem egy hétre előre egy óra alatt + sütés/főzés.
Általában olyan dolgokat csinálunk, ami gyors, pl. felrakom főni a húst zöldséggel, aztán bedobom a felét sütőbe és felrakok rizst/bulgurt/hajdinát.
Vagy csak bedobom paradicsomszósszal az húst a sütőbe. Általában 4 tűzhelyen és a sütőben egyszerre főztem, aztán mélyhűtöttem napi adagokban.
válasza:Mostanában nekem sincs. Néha mosni van, az annyi, hogy négy gyűjtőkosarunk van (piros, fehér, sötét, gyapjú), amikor egy megtelik, akkor beöntöm a mosógépbe, mosókendővel és mosópor öblítővel, majd beállítom, hogy mikorra mossa ki.
Általában estére és akkor kiteregetem. Van egy teregető szobánk sokszor onnan öltözünk, mert a megszáradt ruhákat csak ledobâlom hajtogatás nélkül a szekrény tetejére.
Meg van mosogatôgépünk. Néha port is törlünk. Ablakot négyente egyszer mosok.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!