A párom be szeretne mutatni a családjának én viszont nem szeretném még őt az enyémnek. Ez belefér így?

Neked sem kell hazajárni, ha ennyire feszült és rossz hangulatú az egész. Én is leválasztottam magam ezekről a családi dolgokról, semmi szükségem rá. Neked sem kötelességed ez.

Ami a párodat illeti, legyél őszinte. Mond meg, hogy nagyon szívesen elmész a családjához, de nálad ez és ez a helyzet, így nem szeretnéd ennek kitenni.

Kérdező, én inkább azt mondanám, hogyha rosszul érzed magad a saját családoddal, akkor velük szembe lehet fordulni, velük szemben lehet erősen fellépni, elmondani, hogy mi fér bele neked ezentúl, mi nem, és ha ezt nem teszik, akkor nem fogsz találkozni velük. Fel kellene nőni és meghúzni a saját határaidat. Például, baromi egyszerű példa: azt meg lehet mondani nekik, hogy múltkor itt volt XY és meg akartátok mondani neki, hogy mivel foglalkozzon - ez szerinted felháborító és fejezzék be! Ha nem teszik, nem kell látogatni őket.

Egyébként meg szerintem simán meg lehet beszélni egy párkapcsolatban azt is, hogy majd később találkozzunk egymás szüleivel, majd amikor mindkettőtöknek komfortos. Azt hiszem, semmi sem kötelező.

"Emellett nálunk az összes nagycsaládi összejövetel feszült, furcsa és rossz hangulatú"

Már megbocsáss, de nagy szamárság volna az első találkozást rögtön a nagycsalád előtt megtenni.

A bemutatás a szülőknek (ill. adott esetben velük lakó testvéreidnek) való bemutatást jelenti. Vagyis pont akkorra hívd a párodat, amikor nincs vendég nálatok (persze szüleiddel egyeztesd az időpontot).

Ettől függetlenül, ha a szüleid ilyen bunkók, akkor megbeszélheted a pároddal, nem nem őt szégyelled a szüleid előtt, hanem a szüleidet őelőtte és ezért csak akkor akarod bemutatni, amikor már jegyességre készültök. Vagy beszélhetsz a szüleiddel úgy, ahogyan #7 javasolta.

A nyitóra visszatérve: bármi belefér, amit mindketten el tudtok fogadni.