Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha nem akar elvenni, jogosan várja el tőlem, hogy feleségként viselkedjek?
Lassan hét éve "járunk", mindketten 30 felett vagyunk. Évek óta hiteget, hogy majd lesz eljegyzés meg esküvő, de már kezdek beletörődni, hogy sose lesz ebből semmi. Átgondoltam a dolgot, nem akarok vele szakítani, mert szeretjük egymást, és ezt az egyet leszámítva nagyon boldog vagyok vele.
Viszont nagyon igazságtalannak érzem, hogy "pasim-csajom" kapcsolatban bizonyos elvárásai vannak felém. Kötelező elviselnem az anyját, aki látványosan utál engem, hazudozik rólam és kibeszél minket. Kötelező olyan családi eseményeken részt vennem, ahol van egy "kedves" családtagja, aki folyton kétértelmű megjegyzéseket tesz nekem, pl. aki 30 felett nem kelt el, az selejt, de persze nagy tisztelet a kivételnek... meg nagyon zavar, hogy bárhová megyünk, vagy egy családi, vagy egy baráti találkozóra, minden pár törvényes házasságban él egymással, vagy jegyesek, csak mi nem. Bárhol vagyok, akár munkában, vagy akár egy régi ismerőssel összefutva, nekem szegezik a kérdést, hogy ennyi év után hogyhogy nem volt még esküvő, én meg nem tudok már erre mit mondani... Vagy megalázom magam azzal, hogy bevallom, hogy én nagyon szeretnék hozzámenni, de ő nem akar elköteleződni, vagy úgy csinálok, mintha nekem is jó lenne így.
Egy ideje nem járok el vele sehová, kikötöttem hogy főleg esküvőre nem. Jövőre kettő is lesz a családjukban, és mindenki rám van kiakadva, hogy nem kísérem el a "páromat", és nem tudom elmagyarázni, hogy azért nem megyek, mert fáj látni, hogy mást elvesznek, én meg egy sima élettárs, egy barátnő vagyok. Meg mert nem bírom már a megjegyzéseket, vagy a kérdezősködést.
Ahhoz mióta kell feleségnek lenni, hogy elmenj a pároddal valahova? Baszki 1 hónap kapcsolat után alap, hogy együtt megyünk egy párként családi rendezvényekre. Ehhez semmi köze a házasságnak. Az, hogy elvesz semmire nem biztosíték, ugyan úgy a barátnője maradsz csak van egy papírotok. Semmilyen komoly következménnyel nem jár, nem kell benne máshogy viselkedni. Egy jó kapcsolat ugyan olyan mint egy házasság, semmi különbség.
Ha te ilyen szolgalelkű vagy, hogy elviseled az anyját és mások véleménye számít az nem a házasság vagy nem házasság hibája. Semmi köze hozzá. Aki barátnőként csak ürítőzsáknak kell az feleségként sem lesz soha tisztelve. Akiért barátnőként nem állnak ki azért feleségként sem fognak.
Semmit de semmit nem fog változni a kapcsolatotok ha elvesz. És az emberek mindig de mindig találni fognak valamit amivel cseszegetnek. Megvolt a lagzi, oké de mikor jön a gyerek? Van gyerek oké, de mikor jön a tesó, oké megvannak a gyerekek de miért nem ide vagy oda mennek iskolába stb stb. A te döntésed, hogy engedsz-e ezeknek a baromságoknak vagy kiállsz magadért.
Ahelyett, hogy házassággal zsarolod a párod inkább ezen gondolkozz el.
Tűrni a szemétkedést nem vagy köteles, mindegy hogy mi a státuszod. Azt hogy nem akarsz esküvőre menni megértem. Ez más mint amikor simán csak elkíséred a párod, mert a házasság téma konfliktust szül köztetek. Elhiszem hogy a kívülállóknak ez furcsa, de lelkileg megterhelő ha olyan kapcsolatban élsz ami nem halad előre. Ez hasonló mint amikor jó ideje próbálkozik valaki a gyerekkel, nem sikerül, de menj el egy babaváróba/ keresztelőre. Rossz , bármennyire is szeretne az ünnepeltekre koncentralni az ember.
Azt ne várd hogy ha feleség leszel, nem fognak csesztetni. Aki akar talál hibát, fájdalmas pontot a másikon. Most húzz határt. A párod mennyire partner ebben? Mert ha siman elnézi hogy piszkálnak akkpr nem csak a házasság téma a gáz. En se mennék oda ahol cseszegetnek. Maguktól nem fogjak abbahagyni , tudják hogy fáj neked azert csinálják.
Azt, hogy az anyukájától, rokonaitól stb. milyen viselkedést tolerálsz, és hogy meghúzod-e egészséges módon a saját határaidat, kiállsz-e magadért ahelyett, hogy hagynád őket piszkálódni, áskálódni, nem kéne, hogy befolyásolja, hogy élettársak vagytok vagy férj-feleség.
A párod hogy reagál ezekben a helyzetekben? Ilyenkor nem áll ki melletted egyértelműen?
Nem kèrdezted erről a tèmáròl? Vagy valahogy puhatolòztàl?
Màtyàs kiràly azt hitte meg maradt az igazsàg...Aztàn semmi sehol ..hol? Az anyjàt meg ne is vedd figyelembe! Direkt csinàlja! Lehet unalmàban kötekedik. Nincs kapàlni valò a kertben!! Egy igazi "anyòs" sàrkàny lenne.Jobb hogy nem is az anyòsod!! Fülèbe kellene harapnod hogy kicsit tiszteljen 👍👍
Szia, én is voltam hasonló helyzetben. Kicsit tovább is mint te.
A kapcsolaton magán nem változtat. Itt is sokan hangoztatják fennhangon hogy nem a papíron múlik. Abszolút nem!!!!
Viszont a kapcsolatot egy társadalomban éljük, és ok kőkeményen kimondják az ítéletet.
Na én sem mentem eskuvore a párommal egy bizonyos kor felett, mert baromira utáltam a kérdéseket, a lesajnalast, a családban a megkülönböztetést.
És sokan csinálják ám.
Mi a gyerek miatt végül több mint 10 év után hazasodtunk össze. Hát volt változás a megitelesemben.
Ja persze mondhatjak h ne foglalkozz vele. De nem tojhatsz az egész kornyezetedre.
Nekem nem csak egy papír, érzelmileg jelentett volna sokat, ha elvett volna feleségül. Elfogadom, hogy sok embernek nem számít a házasság, nekem számított volna, saját magam miatt. Egyetértek, hogy nem garancia semmire "a papír", de ettől függetlenül szerettem volna.
A babavárós példa nagyon jó volt, én is így érzem magam. A társadalom ítélete pedig azért érdekel ennyire, mert amibe belekötnek, az nagyon fáj. Mert néha pokolian érzem magam, hogy nem kellek neki igazán.
Ezért gondolom úgy, hogy elegem van már a célozgatásokból, a beszólásokból, de már az ártatlan kérdésekből is. Mert vannak, akik nem rosszindulatból kérdeznek, csak kíváncsiak, hogy ilyen sok év után és ilyen idősen hogyhogy nem gondolkodtunk még az esküvőn.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!