Milyen körülmények között tudnál megbocsátani egy érzelmi/testi megcsalást?

A kérdést csak azért teszem fel, mert nagyrészt aki hűtlenségre adja a fejét, az valamit vagy nem kap meg a párjától, vagy pedig egy gerinctelen, gyenge egyén.

A kérdésen belül gondolok itt a megcsalt félre. Pl te a megcsalt fél vagy, de ilyen vagy olyan okokból a párod hűtlen volt veled testileg/lelkileg.

De mi van akkor ha a megcsalt fél mondjuk lelkileg/fizikailag bántalmazta a párját, vagy pl a kommunikációja a megcsalt félnek mindig nyers, dühös és félvár volt?

Gondolok itt arra, hogy a megcsalt fél érzelmileg, testileg nem tudta megadni a hűtlen félnek azt, amiért végül a hűtlen fél hűtlen lett.

És gondolok itt arra is, hogy a hűtlen fél nem akarja a kapcsolatot dobni, mert olyat keresett amit a másik sajnos valamilyen oknál fogva nem tudott megadni neki, pl szeretetet, szerelem, együttérzés, támogatás stb.

De a hűtlenség, és a másik elvesztése eléggé sok dolgot átfest, mi van ha az igazán vétkes az, aki hűséges, és a szenvedő alany a hűtlen.

És amikor a megcsalt fel szembesül vele, hogy az amit adott, ahogyan bánt a másikkal, éveken keresztül hova vezetett, hova kergette a kapcsolatot?

Szerintem vannak esetek, amikor a hűtlenség valamilyen szinten érthető, vannak esetek amikor az élet olyan problémákat és akadályokat állít felénk, ami konkrétan egy tükör a megcsalt félnek.

Úgy érzem, hogy nem mindig a hűtlen fél a legnagyobb hibás, úgy érzem hogy a párkapcsolatok kis százaléka, ahol hűtlenség dobja fel a fejét, valahol érthető és valahol, valamilyen szinten megbocsátható, mert nem mindig a hűtlen az, aki az akar lenni.