Elítélendő (ld. alább)...?

#1239: csak az után olvastalak, miután elküldtem a 1240-et. Egyetértünk.

Szerinted magától/egyedül túl tud egy ilyen állapoton jutni az ember?

biztos, hogy ő a férj, ez bennem soha nem volt kérdéses, több oka lehetett hogy másnak adja ki magát. Egyrészt így könnyebben dícsérheti, bemutathatja némi objektivitást színlelve, hogy ártatlan, illetve ha az ő személyére érkezne támadás, ezzel leválaszthatja magát róla, tehát nem is neki, a férjnek szól, hanem csak a kérdezőnek, aki független.

Sokan túljutnak pszichológus nélkül is, anélkül azért szerintem hosszabb ez a folyamat. Én jártam terápiára is, és rengeteg önfejlesztő könyvet olvastam. Nem voltam még megcsalva, nem is váltam, de sok fontos személy okozott mély sebet az életemben, köztük az egyik legjobb barátnőm. Az ő érzéseit, szándékát is nehéz volt megérteni, elfogadni. Mondtam én is rá mindent is, csak ő volt a hibás. Nekem majdnem 3 évig tartott túltenni magam rajta. Mikor elmentem terápiára már ebből eltelt 2 év, magamtól is eljutottam sokmindenig. Egy új, jól működő kapcsolat legyen az baráti, vagy szerelmi, felül tudja ezeket írni. Rajtam ez segített véglegesen, de előtte is már meg volt bennem az elfogadás, a konklúzió levonása és a feldolgozás a történteket illetően. Az egyedüllét, elengedés megtanulása és a gyászfolyamat elviselése után már sokkal jobban kapcsolódik az ember, minőségibb kapcsolataim alakultak ki utána. A veszteségtől már nem félek annyira, mint korábban. Számomra a legnagyobb tanulság, hogy nem kell az életünk origójába állítani egy másik embert, ne tőle függjenek az érzelmeink, hanem egy belső béke kialakítása lenne a fontos, ami még ha meg is rázkódik egy időre, teljesen soha nem hullik szét, és viszonylag hamar visszaáll az eredeti állapotba.

Hosszú út áll még a kérdező előtt, de a legtöbbünk életében eljönnek ezek a pillanatok. Viszont utólag ezek hatalmas fejlődést, önismeretet, egy jobb életminőséget hoznak számunkra. Ez a poszttraumás növekedés lényegében.

Fene tudja, hogy ez a kapcsolat előre viheti-e az embert ilyen helyzetben?

Netről gugliztam neked:)

'Gigachad néven ezen a fórumon hivatkoztak rá először. Ezen a ponton le kell szögezni, hogy a Chad ebben a kontextusban nem egy közepesen népszerű amerikai keresztnév, hanem az alfahím szinonimája, a Gigachad pedig arra utal, hogy még ezen a kategórián belül is a csúcsok csúcsán helyezkedik el.'

Remélem, rendeződik. Egy válás annak is sérülés, aki maga akar válni, mert így is a kudarc beismerése és a tehetetlenség jele. Nyilván, annak, akit elhagynak ez sokszorosan frusztrálóbb. Ill. az egyedüllét, az elfogadás, az elengedés- ezek nehéz kérdések.És ezekkel az kevésbé küzd, aki kilép.

Már megmondta az alfahím-gigachad "barát", hogy az exfeleség szerinte egy telisz@rt búvárruha kinézetre, amit exférj-kérdezőnk mint diadalt mutatott itt be nevető :):):) emojik kíséretében.

Azóta kérdezzük, hogy milyen volt 11 évet, abból kettőt házasságban leélni egy rossz jellemű, lusta, buta, ronda kinézetű nővel, de erre nem válaszol. Vajon miért? :)

Ahogy arra is csak kínos csend kérdező válasza, amikor felvetettük, hogy miután megromlott a házasság, esetleg az alfahím-gigachad "barát" is kezelgette az érzelmi válságba jutott feleséget, ha hozzá fordult tanácsért...