Felvenni a harcot a szeretővel? Volt akinek sikerült?

#92

Igen, ha meg öreganyám sárga lenne és csengetne, akkor meg ő lenne a villamos.

Nem tudtam, hogy "mi lenne ha" kaliberű fantáziálásokat kezdünk el írogatni. :D

Én azt tudom, hogy a kérdező meglátta az üzenetet, ezután meg vagy törölteti az emlékeit, vagy szr lesz ott is a hangulat.

Azért, mert szerinted ez egy boldog házasság, neki nem biztos, hogy az. Vagy csak simán nem erre vágyik, csak játsza a szerepeket. Személy szerint nem élnék ilyen életet, mint te. Egyszer akarok gyereket, de nekem valahogy nem tetszik az a bájos minta, amiket facebookon látni és amiről te is mesélsz, valami mintha nem stimmelne, de lehet csak én látok bele valamit, mert nem igazán vonz ez az élet egyelőre. Lehet ő is csak meggyőzte magát, hogy ez majd jó lesz neki, de most elkezdett nőzni és látod élvezi, hogy több nője van. Ha ő elhallgatta előled, hogy milyen életre vágyik titokban, akkor nem vagy hibás. Illetve ha nem kérdezed meg, akkor nem is fogod megtudni, hogyha esetleg valami mégse stimmelt az életetekben, csak neked más a prioritás egyszerűen és nem foglalkoztatott a dolog, de őt igen.

Muszáj lesz letámadni, hogy megtudd az igazat, mert teljesen kifogod idegelni magad. A gyerek pedig ahogy nő, észre fogja venni, hogy mi folyik otthon... Egyes szülők olyan egoisták, hogy nem értik meg, hogy azért mert kicsi a gyerek attól még értelmes lény és észrevesz dolgokat, amik hatással vannak rá. Pl négy éves koromból emlékszem arra, hogy anya ül mellettem és sír, én pedig simogatom a vállát... 22 vagyok és emlékszem rá, nyilván nem értettem miért, de hatással volt rám. Észrevettem a diszharmóniát, hiába tagad egy felnőtt, borzasztóan fogékonyak a gyerekek.

Ha nem bírod elviselni, amit a férjed művel a családoddal, akkor ne nyomd el, mert meglátszik mindenképp. Nem kell csendben szenvedni, valahogy megpróbálhatod elfogadni vagy üvöltsd le és csomagolj, csak ne emésszen.

És mivel lesz jobb a hangulat, ha felrúgnak mindent? Semmivel.

Anya ott marad egy kisgyermekkel és egy csecsemővel egyedül. Minden nap minden egyes percében, ha esik, ha fúj, ha beteg, ha bármi. Ettől majd biztos nem lesz feszült, kiégett, esetleg depressziós... Nem, derűsen mosolyog majd, és árad belőle a buddhai béke.

Sebaj, túléli valahogy ezt az időszakot. Eljön az ideje, hogy azért csak jó lenne valaki... Szétnéz, hogy mire számíthat, milyen a felhozatal. Számára, a 2 gyerekes, akkorra bizonyára már 40 körüli nő számára. Amikor még a fiatal, gyermektelen nőknek is óriási szerencse kell, hogy ne csak az idiótákat kapják egymás után... Ekkor sem lesz frusztrált, röpköd majd a boldogságtól.

... de tegyük fel, kifog valami normálisnak tűnőt, akihez még hozzáérni is van gusztusa, szeretni is tudja. Na, utána jön még csak a java... Majd végül túl mindenen, elsimítva/megharcolva, amiket kell, x év után az is megbolondul, és ugyanúgy félremegy. Anya megint romokban. Csak addigra a gyerekek is ki lettek már téve egy csomó mindennek, aminek alapesetben nem feltétlenül lettek volna.

Valamiért mintha azt hinnék néhányan, hogy ha a kérdező most borít, feláll, és lelép a gyerekekkel, akkor utána majd valami jó, de legalábbis jobb jön. Pedig nagyobb a valószínűsége, hogy nem. Érdemes szétnézni, és megpróbálni belátni a csillogó felszínek mögé. Mindenhol van sz*r bőségesen, többnyire ennél nagyobbak és durvábbak.

#96

Mondjuk annyival lesz jobb a hangulat, hogy senkinek nem kell tovább lábtörlőként élnie olyan "családtag" mellett, aki minimálisan se tiszteli, és nem szereti.

Láttam már nem egy válást, és az esetek túlnyomó többségében sokkal jobb lett a közérzete a szülőknek (önbevallás alapján is, de egyébként meg messziről látszott rajtuk).

Nem is teljesen értelek. Ha nyilvánvaló számodra, hogy XY téged marhára nem szeret, valami használati tárgynak tekint, akkor miért és hogyan akarnál egy tető alatt élni vele a továbbiakban?

96-ossal egyetértek.

Az az anya, aki egyedül marad, minden csak nem kiegyensúlyozott és boldog. Az meg hogy jön majd a királyfi fehér lovon, aki megmenti, az a vicc kategória. Megcsalva sem boldog, de legalább az anyagiak miatt nem kell idegösszeomlást kapnia, plusz a gyerekekkel kapcsolatos terhek is megoszlanak (ki viszi, ki hozza oviba, stb.)

#98 Erről van szó.

Nagyon nem mindegy, hogy minden egyes nap legalább a nap egy részében ott van-e valaki, akire számíthat a gyerekekkel vagy csak x időnként beesik láthatásra.

Eleve úgy elképzelem, ahogy szegény kérdező hazakerül a kórházból frissen szülve... Itt fáj, ott fáj, mozogni alig bír, a pici folyton cicin vagy legalábbis anyán lógna, vagy jó alvó, vagy sz*r, de ott a nagy, aki nyilván sem nem önellátó, sem nem önjáró, meg a háztartás, és mindez full egyedül. Meg a további hónapok, évek is. Jó vagy jobb hangulat, ja...