Rossz dontes egy megromlott hazassagi kapcsolatban elni csupan a gyerekek miatt?

Nem ismerjük a körülményeket,miért kell szegény kérdezőt támadni?Nincs neki elég problémája?Lehet,hogy ő mindent megtett,hogy jól működjön a házasság.Lehet,hogy nem.De ne ítélkezzünk.A legjobb házasság is kerülhet válságba és a legrosszabbat is helyre lehet hozni.Csak akarni kell mindkét félnek...

Itt mindenki rávágja,hogy válj!Mintha olyan egyszerű lenne?Közös vagyon léte,vagy éppen nemléte ez mind probléma lehet.Hova költözzön egy nő,ha nincs lakása/szülői segítsége,megfelelő jövedelme?Lehet a következő pasi (ha talál) a kezdeti rózsaszínű felhők elvonulása után sokkal rosszabbnak bizonyul mint a gyermekei apja?Aztán keres megint új "apát" a gyermekeknek?Biztos,hogy ez nekik jó?

Én nagyon válásellenes vagyok.De lehet csak azért,mert jó családból származok.Szüleim 40 éves házassága számomra etalon volt.Persze ők is veszekedtek,perlekedtek,de a sok közös munka és jókedv,meg a 4 gyermek felnevelése annyira összekovácsolta őket,hogy SOHA nem hallottam a válás szót a szájukból.És gyermekként nagyon jó volt felnőni egy erős,összetartó családban.A csonka családokban lévő társaim mindig panaszkodtak.Én büszke voltam a szüleimre,példásan kitartottak egymás mellett,egészen apám haláláig. :( Rá 3 évre egyszer csak hazautaztam anyámhoz és nagy meglepetésemre egy idegen férfi ebédelt anyámnál!Az apám helyén,az apám által épített házban!Nagyon rosszul esett!Pedig mint kiderült,csak kerti munkákat végzett és pénz mellett ebédet is kapott.Megnyugtatott anyám,nincs semmi köztük és nem is lesz:Apámat soha senki nem helyettesítheti!Ezt én is így gondolom...

Amúgy a 15.27,35-ös hozzászólókkal teljes mértékben egyetértek!

38F házas 1 gyermek apja