Nem tisztel a férjem! Mégis mit tehetnék?

#65: "Ha nem viselkedek úgy, ahogy ő akarja, akkor befejezi a kapcsolatot? Ennyit ér neki a kapcsolat? Szeretet nem fűzi hozzám, csak az az érdek, hogy úgy viselkedjek, ahogyan az neki tetszik?"

Teljes mértékben igazat adok! Nyilván nem 1-2 eset után mondana ilyet az ember, de így zsarolni valóban nem szabad. Amikor már olyan rideggé és hideggé válik a dolog, akkor bizony már nem fenyegetőzni kell, hanem belátni, hogy ennek itt a vége!

#60: Nagyon sajnálom, hogy nálatok is így alakultak a dolgok!

#67: Babaaa! :) A kicsik állítólag a legromlottabb kapcsolatot is feldobják! Nálatok azért komolyabb a helyzet! Én a helyedben nem faggatnám mostmár. leállnék róla. Ott lennék, tennék-vennék, csinálnám a dolgomat, de kommunikációt nem kezdeményeznék. Majd észrevenné magát, ha olyan. Legszivesebben most átölelnélek és megnyugtatnálak, hogy minden rendbe jön :)

#70: "Az is lehet, hogy most esett le neki, hogy felelős értetek, érted. Most dolgozza fel az egészet, de még sok lehet neki. Akkor jön ki a barlangból ha már rá jött a megoldásra."

Igen! Vannak ilyen férfiak, akik hajlamosak elnyomni a problémát és vannak olyanok, akik csak szimplán s**ggfejek, mint az én férjem volt. A baba érkezése miatt lehet hogy fél, hogy ő majd háttérbe szorul vagy elhanyagoljátok.

A kapcsolat elején te voltál a kezdeményező fél avgy a férjed? Ha te voltál, akkor itt van a kutya elásva, mert jóformán te adtad a szavakat, a mozdulatokat, a kedvességeket a "szájába" és mivel ő úgy érzi, hogy aktív a kapcsolatban, mert végülis a te akaratod szerint cselekedett mindig, és mikor várnál tőle valami kreatívat, valami újat, vagy olyat amit magától csinálna, az már nem megy neki és ilyenkor nem érti, hogy mi a bajod vele. Ha viszont nem te voltál, hanem küzdött érted, nem adtad magad könnyen oda, akkor más lehet a hiba, ugyan az mint nálunk.

Jah amúgy engem felhívott a minap, hogy jólenne, ha a számlákat intézném, mert ő nem tudja hogy kell! Fél napig röhögtem rajta! :D Hogy lehet valaki ilyen szerencsétlen és életképtelen, hogy egy villanyszámlát nem tud befizetni? Na de azt se gondoljátok, hogy szaladtam, hogy befizessem. Egy "Oldd meg!" kijelentéssel leraktam a telefont! :D

Igazából büszke vagyok magamra! Hogy képes voltam otthagyni és hogy már hidegen hagy a nyomora. Sokat sírtam, éjszakákat bömböltem át, amíg ő kocsmázott, haverokkal sielt meg csajozott. Boldog vagyok, amióta nem az életem és a mindennapjaim része az ő egoista kisugárzása és hogy attól rettegjek minden nap, hogy mikor szól be valamit, pl. mostanában eszembe jutnak a dolgai, pl. "mekkora a hasad" vagy "hálás lehetsz hogy felizgulok rád" stb. Na ez az utóbbi akkor jutott eszembe, mikor az smseit töröltem ki a telómból. Soha nem fogom megtudni, hogy mitől lett ilyen, és már nem is érdekel. Nagyon szerettem őt és ő ezt kihasználta, visszaélt vele. Fáj a lelkem, de mégis úgy érzem, hogy 1 mázsával könnyebb vagyok.