Nem tisztel a férjem! Mégis mit tehetnék?

Fél évvel ezelőtt házasodtunk össze 3 év után.

Korábban is voltak problémáink, de szerettük egymást és meg tudtuk beszélni a dolgokat. Most viszont egy teljesen más arcát látom, amit eddig leplezett!

Nincsenek barátai, így a munkájában éli ki azt az időt, amit nélkülem tölt. Magas pozícióban van és saját maga főnöke. Egyre többször veszem azt észre, hogy túloz! Kiszínezi a dolgokat, máshogy állítja be, mint ahogy az van, hogy ő "nagyobbnak" tűnjön. (ezt onnan tudom, hogy 3-4 munkatársával jóba vagyok).

Szóval talán ez még a kisebb rossz.

Mostanában rákapott arra, hogy úgy viselkedik, mint egy Isten! Úgy jár kel itthon és az utcán is, mint valami sztár, aki arra vár, hogy megtapsolja őt mindenki aki elmegy mellette. Mikor ezt elkezdte eleinte mosolyogtam rajta, de mostmár kifejezetten idegesít! Régen egy szerény srác volt, aki odáig volt értem és vissza (pedig nem könnyen adtam neki magam).

A minap egy veszekedés folytán befogta a számat a kezével!(???) Ez nekem hihetetlenül rosszul esett. Szóvá is tettem. Akkor bocsánatot kért, de nem tudtuk megbeszélni normálisan. Rá pár napra, mikor mondtam neki, hogy inkább most a szüleimnél alszok pár napig ( mert apukám beteg és mert szükségem volt egy kis szabad mozgástérre) rámtette a telefont. Tegnap pedig megint egy kis apróság miatt elkezdett velem üvöltözni a lakásba és mikor vissza mertem szólni az arcomra csapta az ajtót.

Vannak még apróbb jelek, pl beszélek hozzá és hátat fordít nekem, vagy sétálunk és régen bőszen a kezem utn kapott hogy megfogja, de most már nem. Úgy érzem, hogy senki vagyok mellette, egy test, vagy egy olyan ember, akit birtokol, akit irányítani akar, és abszolút nem érdekli az én álláspontom, az én véleményem. Nem vagyok pedig túlzottan beszédes, hogy az agyára menjek a csacsogással. Én is vagyok néha hisztis, de akkor inkább magamban duzzogok, nem pedig neki. Ez a folyamat kb. 1 hónapja megy és még nem tudtunk leülni megbeszélni, de úgy látom nem is nagyon érdekli. Ha elmegy valahova nem szól róla, ha elmegyek valahova nem kérdezi, hogy hl voltam. Elhidegültünk? Újév óta kb. 2x ha szexeltünk, de az se volt egy nagy cucc…

gyerekünk nincs, és lehet, hogy több mindenben különbözünk, mint hasonltunk!

Általában az én hobbijaimat leszólja, hogy azok szarok, az övéit pedig isteníti, ahogyan magát. Félek a végkimeneteltől.

Hogyan adjam a tudtára, hogy megváltozott és ez az új ember nekem nagyon nem tetszik?

Hogyan érhetném el, hogy újra belém szeressen?

Mit tegyek azért, hogy újra csodáljon engem és hogy végre tiszteljen és hallgasson végig, ha én is végighallgatom őt!?

Nem akarok elnyomott lenni ebben a kapcsolatban!