Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tisztel a férjem! Mégis mit tehetnék?
Fél évvel ezelőtt házasodtunk össze 3 év után.
Korábban is voltak problémáink, de szerettük egymást és meg tudtuk beszélni a dolgokat. Most viszont egy teljesen más arcát látom, amit eddig leplezett!
Nincsenek barátai, így a munkájában éli ki azt az időt, amit nélkülem tölt. Magas pozícióban van és saját maga főnöke. Egyre többször veszem azt észre, hogy túloz! Kiszínezi a dolgokat, máshogy állítja be, mint ahogy az van, hogy ő "nagyobbnak" tűnjön. (ezt onnan tudom, hogy 3-4 munkatársával jóba vagyok).
Szóval talán ez még a kisebb rossz.
Mostanában rákapott arra, hogy úgy viselkedik, mint egy Isten! Úgy jár kel itthon és az utcán is, mint valami sztár, aki arra vár, hogy megtapsolja őt mindenki aki elmegy mellette. Mikor ezt elkezdte eleinte mosolyogtam rajta, de mostmár kifejezetten idegesít! Régen egy szerény srác volt, aki odáig volt értem és vissza (pedig nem könnyen adtam neki magam).
A minap egy veszekedés folytán befogta a számat a kezével!(???) Ez nekem hihetetlenül rosszul esett. Szóvá is tettem. Akkor bocsánatot kért, de nem tudtuk megbeszélni normálisan. Rá pár napra, mikor mondtam neki, hogy inkább most a szüleimnél alszok pár napig ( mert apukám beteg és mert szükségem volt egy kis szabad mozgástérre) rámtette a telefont. Tegnap pedig megint egy kis apróság miatt elkezdett velem üvöltözni a lakásba és mikor vissza mertem szólni az arcomra csapta az ajtót.
Vannak még apróbb jelek, pl beszélek hozzá és hátat fordít nekem, vagy sétálunk és régen bőszen a kezem utn kapott hogy megfogja, de most már nem. Úgy érzem, hogy senki vagyok mellette, egy test, vagy egy olyan ember, akit birtokol, akit irányítani akar, és abszolút nem érdekli az én álláspontom, az én véleményem. Nem vagyok pedig túlzottan beszédes, hogy az agyára menjek a csacsogással. Én is vagyok néha hisztis, de akkor inkább magamban duzzogok, nem pedig neki. Ez a folyamat kb. 1 hónapja megy és még nem tudtunk leülni megbeszélni, de úgy látom nem is nagyon érdekli. Ha elmegy valahova nem szól róla, ha elmegyek valahova nem kérdezi, hogy hl voltam. Elhidegültünk? Újév óta kb. 2x ha szexeltünk, de az se volt egy nagy cucc…
gyerekünk nincs, és lehet, hogy több mindenben különbözünk, mint hasonltunk!
Általában az én hobbijaimat leszólja, hogy azok szarok, az övéit pedig isteníti, ahogyan magát. Félek a végkimeneteltől.
Hogyan adjam a tudtára, hogy megváltozott és ez az új ember nekem nagyon nem tetszik?
Hogyan érhetném el, hogy újra belém szeressen?
Mit tegyek azért, hogy újra csodáljon engem és hogy végre tiszteljen és hallgasson végig, ha én is végighallgatom őt!?
Nem akarok elnyomott lenni ebben a kapcsolatban!
Volt a fejében egy elképzelés a tökéletes életről.
Házassággal össze állt a kép. Menő lett.
Azt írod, kb. egy hónapja ilyen illetve lett ilyen. Most azt hagyjuk, hogy biztos voltak már jelek, csak nem tűnt fel neked.
Te mivel foglalkozol? Dolgozol? Azt nem nézi le? Egy kicsit úgy tűnik nekem, hogy mostanában lett ilyen elégedett magával. Mi töltötte így fel az egoját?
Másokkal is ilyen lekezelő vagy csak veled?
Hiába voltál vele 3 évig esküvő előtt, nem ismerted meg eléggé. Ez az ember nem ilyenné vált, hanem eleve ilyen volt.
Tudom, én is voltam problémás kapcsolatban, és láttam is a jeleket, csak úgy voltam vele, hogy még várok, hátha abbamarad, de nem így lett. Nem mentem hozzá, hanem elhagytam, még az első pofozkodás után. Amit adott, vissza is kapta. Rajta a beteges féltékenység és irányításmánia uralkodott el egyre jobban, ami a agresszívvá is tette.
Te ne várd meg amíg ilyesmi lesz. Most még csak elhallgattat, aztán meg sem szólalhatsz egyáltalán, neked nem lehet véleményed, lelki terror, önbecsülés sárba tiprása, és előbb utóbb akár kezet is emelhet rád. Most lépj.
Aki ennyire lenézi a másikat, lekezelően bánik vele, az nem fog megváltozni. Még akkor sem ha beszélsz vele, és ígér fűt-fát, hogy megváltozik. Igyekezz nem teherbe esni ettől az embertől. Minden csak rosszabb lenne, és nehezebb kilépni.
Hát már volt hogy bántott régebben, de csak egyszer fordult elő.
Dolgozok igen, bár alacsonyabb beosztásba és nem is keresek annyit, mint ő, de szeretem a munkám, nem megterhelő és nekem ez oké. Bár még szeretnék továbbtanulni később, képezni magam, diplomát szerezni. Ő erre nem mondd semmit, ha felvetjük. Nem mond semmit rá. mintha mindegy lenne neki.
Másokkal szemben nem beképzelt. Csak azokkal, akik nem egyenrangúak vele a cégnél, hanem alacsonyabbak!
Velük is kedves, csak azért szereti eljátszani nekik a nagymenőt.
De ha egy vele egyenrangú avgy valamelyik felettese leszólja, akkor fülét farkát behúzza és max. csak itthon dühöng , avgy az autóban...
azt a kérdést tedd fel sztem, h egyenrangú társ akarsz lenni vagy "beosztott". Ha ez megvan: közöld vele. Ha szeret és fontos vagy neki, kompromisszumkész akarhat lenni és talán tud is. Ha nem; nos... az is egy válasz.
Ez esetben nem tudom mire várnál még.
Tudom, h nehéz meg sz*r meg minden, de ez van.
Ha továbbra is hagyod ezt: nem fog változni.
"Másokkal szemben nem beképzelt. Csak azokkal, akik nem egyenrangúak vele a cégnél, hanem alacsonyabbak!"
Azért itt érzed az ellenmondást!
"De ha egy vele egyenrangú avgy valamelyik felettese leszólja, akkor fülét farkát behúzza és max. csak itthon dühöng , avgy az autóban..."
Tipikus önbizalom hiánnyal rendelkező. Ezért kell neki, hogy felnézzenek rá. Ha már ő saját magát nem tiszteli akkor legyenek olyanok akik őt tisztelik. Csak sajna ettől nem kerül rendbe a lelke. Mivel saját magát sem tiszteli ezért téged sem fog mert irigy lesz rád.
ma már hozzámszólt viszonylag kedvesen! Le is betegedtem, mert miért is ne...
Kíváncsi vagyok, hogy hogy fog viszonyulni hozzám! A hétvégét lehet apunál töltöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!