Hogyan mondjam meg a férjemnek, hogy babát várok, ha már nem terveztünk több gyereket?

Elmondtam neki és még a vártnál is rosszabbul reagált. A fejemhez vágta, hogy a már meglévő gyerekeket is szívesen visszacsinálná, mert akkor nem lenne aki miatt halálra kell magát dolgoznia. Ennek a kirohanásnak sajnos fültanúja volt a két nagyobb gyermekünk is. Ezután a férjem elvágtatott valamelyik cimborájához búsulni én meg elvittem a cuccait az anyósomékhoz. Ez tegnap volt, azóta nem beszéltünk.

Anyósomék szerint teljesen bele van betegedve a munkájába, de ők sem értik miért. Apósom és anyósom is fizikai munkát végeznek napi 10-12 órában, erre a férjem nekik szenved, hogy milyen kemény a napi 8 óra irodai munka.

Azért írtam, hogy elkényelmesedett, mert eddig olyan munkahelyen volt, ahhol fix béren (br. 200EFt) felül jutalék volt és csak napi 4 órát kellett bennt tölteni, a többi időben üzletkötés címén eljöhetett. A cégtől leépítés miatt elküldték és most csak ilyen "pocsék agyon dolgozós" munkát talált br. 180E-ért.

Igen, dolgozok. Miért ne dolgoznék? A gyerekek előtt, között és utánuk is dolgoztam, dolgozok. Miért olyan meglepő ez?

Nem tudom, hogyan alkulnak majd a dolgok, de ez így nem mehet tovább. A mostani viselkedése után megmondom neki, hogy vagy változtat és hazajöhet, vagy mehet amerre akar. Nem akarok válni, de félek, hogy ultimátum nélkül nem fog változni.