Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kezdjek a férjemmel? Miért most kattan be?
A történet röviden a következő. Én egyetemista vagyok, levelezőn végezek idén, suli mellett dolgoztam, amíg lehetett.
A párommal úgydöntöttünk semmi akadálya annak, hogy összekössük az életünket, meg is tettük. Nem sokkal az esküvő után megfogant a kislányunk, aki mostmár 2 éves nagylány. Gyesre mentem a várandósságom utolsó hónapjaiban, illetve 1,5 évet itthon voltam a lánykával, ezzel jól össze tudtam egyeztetni a sulit, illetve a szüleink is rengeteget segítettek.
Szeretnék még tovább tanulni, mesterképzésre menni. A munkahelyem támogatja (szellemileg és anyagilag is nem kevéssel), eddig a párom is támogatta, a családom is támogatja. Bevétel kiesést nem jelent a családunknak, csak némi plusz időt részemről, amit nyilván a családi életünkből kell elvennem, de ez eddig sem okozott különösebb problémát.
Június végén diplomázok, most a napokban pedig felvételiznem kellene, amire meghatározott témakörökből kell készülnöm. A kislányunkat kivettük a bölcsiből, a nagyszülőknél "wellnessezik" a héten. A páromtól csak egy kis nyugalmat kértem.
Most úgy alakult, hogy pont betegszabin van itthon és egésznap nyaggat, vagy ha nem, akkor zenét hallgat, csörög-zörög, csapkod (pl. mert magára kell főznie). Előre megbeszéltük, hogy ez a hét nekem nagyon fontos, mégsem hagy tanulni. Azt mondta vannak ennél fontosabb dolgok is az életben, nem dől össze a világ, ha nem vesznek fel, sőt... örülne is neki.
Teljesen elkeseredtem, hiszen mindent előre megbeszéltünk, együtt találtuk ki hogyan tudnék legjobban felkészülni és teljesen úgy éreztem, hogy ő is támogat ebben a döntésemben. Erre most minden erejével azon van, hogy keresztbe tegyen nekem. Legalábbis nagyon úgy érzem.
Nem akarok vele összeveszni, mert baromira nincs ehhez energiám, jól besűrítettem a tanulnivalót, erre kellene koncentrálnom. Mi a frászt mondjak neki? Költözzek el itthonról én a héten?
Már megkértem szépen, hogy hagyjon tanulni, de mintha a falnak beszélnék. Magamra csuktam az ajtót, de jön utánam, mint valami kisgyerek.
Hogyan értessem meg vele az álláspontomat? Ti mit tennétek?
Az ő végzettsége? Nem lehet, hogy féltékeny a tanulmányaidra, a sikereidre?
Egyébként nagyon zavaró tud lenni, mikor a másik mindig csak tanul és minden közös program helyett egyedül ill. a gyerekkel kell feltalálni magunkat. Tudom, mert én is csináltam. Voltak rosszabb korszakaink is, de sosem tettem olyat, amivel a páromat hátráltattam volna.
Ne hagyd magad kizökkenteni és sok sikert!
Szerintem kicsit ideges vagy, ezért is tűnik úgy, mintha keresztbe tenne.
Valószínűleg frusztrált is egy kicsit.
Próbálj te is megnyugodni, főzz valami tésztaételt, így ő sem érzi elhanyagolva magát.
Esetleg menj könyvtarba, szabadba.
1. Ha beteg, akkor valószínüleg szeretné, ha vele (is) foglalkoznál.
2. Ha nem tudsz töle otthon tanulni, akkor elvonulsz a legközelebbi könyvtárba, és meg van oldva a dolog.
"nem dől össze a világ, ha nem vesznek fel, sőt... örülne is neki. "
A férjed féltékeny.
Ha meg tudod oldani, lépj le egy hétre, hogy nyugodtan készülhess.
Akkor "szülési szabadságra"... Teljesen mindegy, nem ez a lényeg. A párom szintén diplomás, nincs oka a féltékenységre (én úgy gondolom) és eddig mindig bíztatott, úgyhogy nem tudom mi ütött belé.
Elhiszem, hogy idegesítő, hogy a tanulás miatt hanyagolom a családomat, de éppen azért redukáltuk erre a hétre ezt az egészet, hogy ez ne okozzon gondot. Ha hagyna, akkor én megfelelően feltudnék készülni ennyi idő alatt. A kislányunk örül, mert nagyizhat, állatozhat, rohangálhat a szabadban, a nagyszülők örülnek, mert unokázhatnak. Én örülök, mert tanulhatok. A párom nem örül semminek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!