Megcsalás után megbocsátás?

39. Csak az a baj, hogy legtöbbször a megcsalt felet hibaztatjak.

"Jaaaj biztos valamit nem adtal meg neki."

De ha ilyen van, akkor a kedves megcsalo miert nem tudja ezt elmondani a kedvesenek? Ennyire egyszerü lenne, de sokan lebonyolitjak.

Vannak olyanok is, akik nem azert mennek felre, mert valamit nem kapnak meg, hanem ol. unalombol, mert az izgi, stb.

Ha megcsalt, nem szeret? Tényleg ennyire fekete-fehéren látjátok a világot? Számomra ez túl beszűkült gondolkozás... Millió és egy oka lehet. De van olyan is, mikor köze nincs a szerelemhez! Mint már írtam, a részletekben rejlik a lényeg! Ha tényleg társak vagytok, nem tudja titkolni, elmondja, te meg nem tudod nem észrevenni. Ha több alkalomról volt szó, akkor nem is vagytok "lelki társak", mert az egyik oldalon sem megy. Voltam megcsalva, tudom miről beszélek! Ha valaki annyira beszűkülve lát, hogy "nem szeretett, és megalázott", azzal nincs mit kezdeni! De ha ez az első gondolatod, hogy meg lettél alázva, nem pedig az, hogy "mi is történt, miért, hogyan, szeretem ezt az embert, nem akarom elveszíteni, megbeszéljük, és utána meglátjuk, hogyan tovább", akkor az nem tudja mi az, hogy "a másik felem". Ha hülyeséget csinált az egyik kezed (indulatból pl ütöttél, v bármi), nem vágod le! Mert a te részed! Aki nem érti mire gindolok, az nem csoda, hogy egyből kitenné! Lehet hőzöngeni, hogy az teljesen más. Szerintem van itt olyan, aki érti mire gondolok. Nem más. Egy kicsit sem!

Megcsalt és ezután már nem tudom szeretni? Akkor eddig sem szeretted! Magadat szeretted és azt, hogy melletted van, kedves, szeret téged, ... Amit adott azt szeretted, nem őt! Mert ha őt szereted, bármit tesz, bármennyire fáj, meghallgatod. Van amikor az ész azt mondja, itt a vége, de a szív még olyankor is szeret. Van amikor jobb különválni, "kidobni", de aki addig szeretett, utána is szeretni fog. Annak nem az fog fájni, hogy "szegény én, de meglettem alázva", hanem az "miért tette ezt, miért nem tud úgy szeretni, ahogy én őt, akkor még mindig együtt lehetnénk".

Ha megcsalt, nem szeret, nem tisztel sem engem, sem az érzéseimet és a kapcsolatot sem, valamint megaláz.

Ez így van. NÁLAM. A megcsalásra nincs elfogadható indok, ok, csak kifogás van, semmi több. És engem NEM ÉRDEKEL, hogy miért történt, mert LESZAROM, ha az én házastársam leszart engem. Mert megdugott valaki mást! Miért érdekeljen engem? Miért? Ha én se érdekeltem őt...legalább annyira, hogy szakítson velem mielőtt máshoz megy...

Ez nem beszűkült látásmód, ez egy vélemény, az én véleményem, ami nem vita tárgya. És ezek szerint nem vagyok vele egyedül.

Neked meg más a véleményed. Miért kell kardoskodni? Miért nem lehet elfogadni hogy nem mindenkinek a véleménye egyezik meg a tiéddel. Miért kell bizonygatni azt amit te jónak hiszel?

Ha te elnézed a hűtlenséget, hogy a párod megaláz, hogy a párod mást csókolt, mással fetrengett az ágyban, az a TE döntésed.

Komolyan érdekel miért nem tudod elfogadni, hogy én másképp vélekedem ezzel kapcsolatban.?

A te véleményed a te dolgod. Az érvekre reagálok érvekkel, mivel itt ki lett írva egy kérdés, tehát a kérdezőt érdekli! Fontosnak tartottam ezért, hogy lássa az ellenvéleményt is! Nem érdekel te mit teszel, nem a te kérdésed. A kérdező, mivel kitette a kérdést kiváncsi a véleményekre és azok alátámasztására. Erről szól az oldal. A psziché egy összetett dolog, az ego pedig legtöbbször elrősebb a szeretetnél. " És engem NEM ÉRDEKEL, hogy

miért történt, mert LESZAROM, ha az én

házastársam leszart engem." Itt megint az "én" van csak. A sértettség és a saját sebek. A kérdezőnek te leírtad, hogy így gondolod, én meg azt, hogy ez egy olyan kapcsolatban ahol a 2 fél = 1 egész dolgot meg is élik ez nem lehetséges. Ott összetettebb a dolog, mert nem az "én fájdalmam", hanem a "mi fájdalmunk", nem az "ő hibája" hanem a "mi hibánk", nem az "ő baja" hanem a "mi bajunk" van. Persz can az a szitu (megcsalásnál) ami menthetetlen, mégpedig ha a félrelépő fél nem szereti a párját, ezért tette. Ott nincs mese, nincs mit tenni. Szeretném ha a kérdező látná a külömbségeket (bármelyik vélemény mellett is dönt), ezért érvelek!

És nem lettem megalázva, a szitum ennél összetetteb volt ezerszer, de ehez a dolgok mögé kell látni, nem a saját egon ejtett sebeket nyalogatni. Mert EZ a szeretet!!! Az meg, hogy a másik semmibe vett... nem szeret... bár fekete és fehér lenne a világ, pedig az a szürke összes árnyalatában fénylik. Ezt egy cselekedetből nem tudhatod, hacsak nem ülsz le vele beszélgetni. Egy ember sem ilyen egyszerűen működik, akkor sem ha sokan ezt nem akarják elfogadni. És honnan tudod, hogy igazat mond? Ha a másik feled, ez nem is lehet kérdés, annyira egyértelmű, mintha magaddal beszélgetnél. Ezért is van, hogy az ilyen kapcsolatokban 1 napig nem tud titokban maradni. Ő nem tudja megtartani, te nem tudod nem észrevenni rajta.

Aztán te azt dobsz ki ilyen szituban akit csak akarsz (bár kívánom, senkivel ne történjen meg, az a legjobb). De szeretném ha a kérdező és akik még olvassák tisztán lássák a külömbséget :)

Olyan kapcsolatban, ahol 2 fél egy egész, és lelki társak, igazi szerelmei egymásnak, nincs megcsalás. Maradjunk ennyiben:)

Egyébként meg nem érveltél, hanem belekötöttél hogy én biztos nem szeretem eléggé a férjemet, mert nem bocsátanék meg..:D nevetséges...

42. Valoszinüleg te meg tudsz bocsajtani, de nagyon sok ember nem.

Ha megcsalnak, en nem azon gondolkozom, hogy miert, meg jajj elveszitem, hanem azon, hogy miert nem szolt, hogy mas kell neki????Ha szol, akkor valoszinüleg bekeben el tudunk valni. De az hogy mas kell neki, de közben en is maradjak?Na neeem.

De még mindig csak 1 verziót vázoltok a sokból :) Nem azt írtam, hogy mindenképp megbocsátani, és akinek nem megy, az nem szeret! Szövegértelmezést pls! Azt írtam, hogy aki meg sem próbálja érteni/beszélni, csak a sebeit nyalogatja...

De egy olyan kapcsolatban is megeshet, mert van, hogy mély pszichés okok vannak a háttérben. Nem feltétlen más kell neki! Lehet rohadtul nem erről szól az egész... gondolom egyikőtök sem hallgatott pszichológiát, vagy jártas a témában. Az emberi psziché összetett és sérülékeny. Az én esetemben a párom szeretett, és nem is kellett neki más. Itt teljesen más volt a probléma gyökere. A "kidobás" a legegyszerűbb és az ego számára a legjobb megoldás. aki akarja tegye meg, de elképzelhető (nem minden esetre igaz!!!), hogy akkor dobja ki azt akit szeret, amikor az a legnagyobb bajban van. Mert "én" nem tudok megbocsátani...