Ti is szakítanátok csak azért, mert nem vesz feleségül a párotok?

Mindenkinek van jövőképe, mit szeretne elérni. Ha az egyik félnek a házasság, a másik pedig nem akar házasodni, akkor úgy gondolom nem lenne közös jövőnk. Miért kéne az egyik félnek (mindegy melyiknek) feladni az álmait, ráadásul egy ennyire alapvetőt? Főleg fiatalon.Ez olyan, mintha az egyik fél Mo-n akarna lakni, a másik meg külföldön (végleg). Itt is előbb-utóbb szakítás lesz.

Nekem a gyerekhez feltétel volt a házasság, úgyhogy én szakítanék. De nem 6 év után, hanem sokkal hamarabb, amikor észreveszem hogy csak folyamatosan etetnek.

Igaza van azoknak, akik azt firtatják, miért csak 6 év után derült ki ez az egész... Szerintem ez olyan téma, aminek a kapcsolat komolyra fordulásakor elő kellene kerülnie, kinek mik a tervei.

A lényeg az, hogy van elhanyagolták ennek a fontosságát, vagy eddig hazugságban éltek mindketten a kapcsolatban, ami azért nem jó alap sem egy házassághoz, sem egy élettársi kapcsolathoz.

Ha ennyire elmérgesedett a helyzet, akkor talán tényleg jobb szakítani, mert mindkét félben biztos sok a keserűség a történtek miatt.

Aki azt írja, a kapcsolat maga fontosabb, mint egy papír, annak biztosan így is van, de a világnézet egyénenként változó, és valaki nem tudja elképzelni az életét házasság nélkül. Egy ilyen embernek ez így egy félkész állapot, nem tud benne boldogan élni. Ha már a témánál vagyunk, ilyenkor sosem értem, miért annak kéne engednie, akinek fontos a papír, s nem annak, akinek állítása szerint nem számít semmit. Ha nem számít, akkor elvileg az sem érdekli, ha van, akkor meg miért nem akarja ezzel a semmiséggel boldoggá tenni a párját? ... Költői a kérdés, valószínűleg nagyon is számít az a papír. Az ilyen pasik jó része - mint később kiderül - akar házasodni, csak nem azzal, akivel éppen együtt. van. :( Ezt a lehetőséget is számításba kell venni.

Egy szó mint száz: egy nagy, őszinte beszélgetés, és ha csak megint a hitegetést kapja a hölgy, akkor szkítani, mert így örökké boldogtalan lesz ebben a helyzetben.