Megcsaltam a férjemet apósommal, és még jobban bonyolódik a helyzet. Mi lesz ebből?

Ez már régi sztori. Ha megszületett a kicsi, akkor már lassan 3 éves.

Na hogy alakult a (kamu) életetek azóta?

A GyK-nek az az egyik hátulütője, hogy a kérdező röviden kérdez, a válaszolók nagy része pedig kizárólag sablonokban tud gondolkodni. A (mentő/súlyosbító) körülmények csak nagy ritkán derülnek ki.

Számomra nagy tanulság, hogy nem véletlen, hogy a régmúltban a bíró kiválasztásakor oly fontos volt, hogy a legbölcsebb legyen. Ugyanis a nép egyszerű gyermeke nagyon gyorsan, és felületesen itél, és ráadásul bosszúszomjas, a vádlott fejét követeli, de azonnal.

A megcsalás olyannyira gyakori, elképzelhetetlen számomra, hogy a hozzászólók ne tapasztalták volna meg. Akik itt itélkeznek, azoknak egy része nyilván a megcsaltak közül való, így érthető a reakciójuk. De én élek a gyanúperrel, hogy vannak itt csalók is, ők talán a körülményekben találnak olyat, ami mellett a saját csalásukat menthetőnek gondolják, ezért vetik meg a delikvenst.

A konkrét esethez csak annyit tennék hozzá, hogy valóban, ógörög sorstragédiákhoz méltó az eset. Ha igaz, hogy az após a kérdezővel együtt maradt és messzire költöztek, az lehetővé teszi az életet a számukra. Az apa-fiú kapcsolat nyilván tönkrement, de ez sem annyira ritka, örökségen nagyon gyakran vesznek össze testvérek, családtagok, egy életre.

Egyébként én is nagyon kiváncsi vagyok a történet végére, bevallom, azt szeretném hallani, hogy a kérdező és az após máig együtt vannak, boldogságban. Félek azonban, hogy a sorstragédiákhoz való hasonlóság beteljesült, és valami rossz történt.