Miért csodálkoznak azon a nők ha a mostani férfiak egyre kevésbé akarnak házasodni ?

#47

Van azért itt a gyakorinak egy delikvense, aki szabályosan bele van betegedve abba, hogy körülötte mindenkit felcsinálnak pár hónap után, aztán esküvő is lett. Őt meg 2 év után sem veszi el a pasija, sőt nem is költözik vele össze. Elég rendszeresen rí itt miatta. Csodálom, hogy ma még nem került elő valahonnan.

A házassággal szinte mindig a férfiak járnak jól, kutatások igazolják. A házasságban élő férfiak tovább élnek és nagyobb egészségben, mint szingli társaik, ellenben a házas nők sokkal korábban lerobbannak, mint a szingli nők.

Az én szüleim elváltak, anyám házában éltünk, amit ő vitt a házasságba, apámnak semmi vagyona nem volt. Apám anyám spórolt pénzén tette le a jogsit is, úgy ment el sofőrnek, amivel viszonylag jól keresett. Anyám meg a gyárban dolgozott, sokkal kevesebb pénzért, mondjuk ő legalább értett a pénzhez, mindig be tudta osztani a keveset is, és megtakarítása is volt.

Elváltak, miután anyámnak elege lett, hogy apámnak annyi dolga volt, hogy elment dolgozni, otthon lenyírta a füvet nyáron, amúgy minden más anyámra (meg később rám maradt). Apám ült a tv előtt, meg órákat a wc-n és amikor kérte anyám, hogy vegye ki a részét ő is, még kiröhögte, hogy de hát ő több pénzt keres, hagyja békén őt "ilyen hülyeségekkel".

Aztán miután elváltak, apám fél évig ígérgette, hogy fizeti a gyerektartást, de csak akkor tette meg végül, amikor anyám bíróságra ment érte. Apám minimálbérre volt bejelentve, és bár sokkal többet keresett, egy fillérrel nem adott többet soha.

Anyám tehát egyedül tartott el kettőnket, a kutyát, tartotta fent a házat gyári fizetésből.

A bíróságon a láthatás úgy volt megítélve, hogy anyámmal élek, de bármikor találkozhatok apámmal, így egyeztek meg. Apám egyetlen egyszer jött el értem, pedig a szomszéd utcába költözött, utána csak én mentem hozzá, de ő legtöbbször elküldött, mondván, hogy dolga van, épp menni készült...

Közben apám vette a legújabb tv-t, új autót a szalonból, új nője lett, akinek csinált másik gyereket, és ha nekem szükségem volt valamire, csak rángatta a vállát, hogy mit akarunk, ő utalja a gyerektartást, 15000 forintot (!), osszuk be!

És tudod, kérdező, az a helyzet, hogy szinte mindenhol ezt láttam magam körül, hogy a gyerek az anya nyakába szakad egyedül, pedig ő is szeretne pihenni, kikapcsolódni, randizni, ismerkedni stb. Csak neki sokkal nehezebb, mert egy kiskorú gyerek van otthon egyedül, aki 100%-ban az ő felelőssége lett. Anyagilag meg nincs kisegítve a pártízezres gyerektartással, látod te amúgy milyen árak vannak a boltokban??

Szóval nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed, a férfiak járnak rosszul. De egyébként meg van egy jó hírem számodra: nem kell megkérni senki kezét, meg nem kell gyereket csinálni és akkor biztonságban lesz a nemlétező vagyonod.

Utolsó, a történeted kísértetiesen hasonlít az enyémhez, annyi kis különbséggel, hogy apám kb 2 km-re lakott tőlünk. Ő is akkor láthatott volna amikor akart, egyszer sem jött :( Ja és kemény 10 ezer forint gyerektartás miatt inkább feketém dolgozott.

Anyám meg felnevelt 3 gyereket egyedül. Szegény hamar el is ment:(

#54

Nem próbáltad kiharcolni a téged illető jogokat?

"És tudod, kérdező, az a helyzet, hogy szinte mindenhol ezt láttam magam körül, hogy a gyerek az anya nyakába szakad egyedül, pedig ő is szeretne pihenni, kikapcsolódni,"

Mégis mennyi nő akar házasságot, gyereket... Olyan sokan elhiszik, hogy ők nem járhatnak így. Pedig, de. Sokkal többen, mint nem. Én is csak ezt látom magam körül, és én is így jártam a nagy hiszékenységemnek köszönhetően. De nem is lett több gyerekem(1 van), a kapcsolatoktól is végleg elzárkóztam hosszú évek óta. Egyszerűen nem vagyok képes hinni abban, hogy egyszer sikerülhetne jobban is. De ez már nem probléma nekem. Azóta megtanultam élvezni az egyedüllétet, és nem cserélném el már semmire. Sőt, inkább nem is értem már, miért is akartam felesleges terhet a nyakamba anno.

Sajnálom 57-es.Én annyira nem vagyok járatos a jogban, és erről még nem hallottam. Én használati díjról már hallottam, hogy azt azért fizetnie kellene a te részedre, ha az egészet ő használja. Kényszer értékesítésről is hallottam, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság elrendelheti. Csak ez viszonylag nagy bukta, mert áron alul adják el. Esetleg másik ügyvéd? Tudom, hogy drága, de lehet meg lehetne próbálni.

Sajnos, vagy nem sajnos, kinek mi, a láthatás csak jog, de nem kötelező. Egyébként megcsinálni jó a gyereket nekik, de foglalkozni, eltartani, felelősséget vállalni, na az már nem megy a többségüknek. Ezért sem értem, amikor ki vannak akadva egyesek, hogy nagy %-ban az anyához kerülnek a gyerekek. Annyira sok apát nem lehet azért látni, aki nagyon harcolna gyerekekért a bíróságon. Ezekből is a többség csak azért teszi, hogy betegyen az anyának ezzel is. Ha megnyeri, akkor meg rábízza másokra, pl. a nagyszülőre, vagy az új nőre. Ő meg él, mint hal a vízben.

“Woman f*** who they want, man marry who they want”

Aztán egy x kor felett ez tudatosan átfordul, a férfiaknak “éri meg” jobban házasságban élni, a nők pedig egyre inkább elvannak egyedül. Ezt olyan 40-45 év felett mondom, amikor már nem szempont a családalapítás, mert vagy túl van rajta, vagy már mindegy. 30-as évek a nőknél kétségbeesett kapálózás a házasságért, ha még addig nem vették el őket és nem kezdtek el haladni a magánéletükkel. Ebben a korosztályban a férfiak válogathatnak jobban, a nők hajlamosak rosszul választani, csak legyen valaki. De amúgy egyre többször látom, hogy már kevésbé adják be a derekukat a 30-as nők is, szerencsére a mentalis egészség, tudatos párválasztás felülemelkedik a gyerek kell-ösztönön és a házasság parán szép lassan.

Kereslet-kínálat találkozzon én azt mondom, engem pl. nem érdekel, hogy te így vélekedsz a házasságról, mivel nincs közünk egymáshoz. A pár mindkét tagjának kell egyezni ebben.

A válás meg az anyagilag rosszul járás az gyakori, ilyenkor mind2 félnek bukó ám, nincs olyan, hogy valaki “él mint Marci hevesen” még ha így is látod. De azt gondolom, nem lehet az életben előre haladni kockázat vállalás nélkül, akkor el lehet minden férfi a langyosban, elköteleződés mentesen, közösen nem kell felépíteni semmit, stb. Csak amikor észbe kapna 45-50 évesen, akkor érvénybe lép a fenti mondatom.

Az meg, hogy gyerek lehet attól, hogy semmi más kockázatot nem vállalnak együtt, igaz, de mi lenne egy gyereknél nagyobb kockázat? Akkor már nem kényelmesebb ha minden más is közös? Plusz létezik házassagi szerződés, abba még az utolsó kiskanálig elszámolhatsz a családi étkészlettel is. Szerintem ez is biztosabb annál, mint hogy nincs semmi “papír” a kapcsolatról, akkor aztán mehet az enyém-tied, csak épp mindenen veszekedés lesz.