Házas nőre hajtok. Miért csodálkoznak ezen az ismerőseim? És miért nem fog összejönni? (Mindenki ezt mondja.)

Gyereke is van?

Azt azért nem árt észben tartani, hogy ha képes miattad felrúgni a házasságát vagy szeretői viszonyba lépni veled, később ugyanúgy megteheti ezt a ti kapcsolatotokban is, tehát te is jól át leszel vágva a palánkon. Biztos kell ez?

Talán nem újabb miérteket kellene feltenni,hanem egy kicsit elgondolkodni azon,hogyha több embernek azonos a véleménye veled ellentétben, akkor mi lehet az oka?

Történelmi ismereteid pontosításra szorulnak: Éppen az 1950-es évekig kellett várni ahhoz, hogy ne a keresztény felekezetek nézetei érvényesüljenek a családjogban. Addig csak úgy lehetett válni, hogy valamelyik felet "vétkesnek" nyilvánította a bíróság. Sőt, a 19. sz. végéig, amíg be nem vezetették a polgári házasságot, házasodni és elválni csak az egyházad előírásai szerint lehetett.

Én sem osztom azt amit itt sokan, hogy aki egyszer megcsalt valakit az aztán az élete folyamán mindig ezt fogja tenni. Az ember nem egy kovulet, változik. Tanul a hibáiból. És mi van ha elsőre rosszul választott. Tudok hazasparokat akik szeretokent ismerték meg egymást. Váltak mind a ketten, azóta 15, 20 éve boldogan élnek. Barátnőm egyszer volt szereto, szerelemből. Soha többet, megalazonak érezte. Szerzett egy nagyon rossz tapasztalatot. Én meg régebben hívő voltam, ma ateista változott a vilagnezetem. Tehát nem biztos kérdező hogyha osszejonnel a hölggyel hogy akkor aztán tuti biztos, hogy melletted is pasizna. Olyan dogmatikus nézeteket vallanak itt sokan a gyk-n.

Mert veled ellentétben rendelkeznek morális tartással és gerinccel és nem rondítanának bele más házasságába/kapcsolatába.