Tapasztaltad te is h a családosok mekkora parasztok az egyedülállókkal szemben?

"Tapasztaltad te is h a családosok mekkora parasztok az egyedülállókkal szemben?... Nem szánalmas amikor vki erre veri magát? És föleg h miért? Mire fel ez a családos gőg?"

Nem, én nem tapasztaltam, pedig rengeteg családos van a munkahelyen. Szoktam is velük beszélgetni, talán kicsit könnyebb is, mert ugye, témának máris ott a család, ha szóba jön :) Ők szívesen mesélnek, én szívesen hallgatom. Egyikük viccesen el is küldött a francba, mondván, nekem milyen sok énidőm lehet, és bár nem adná a családját semmiért, azért neki is hiányzik egy kicsit. :) Családban is vannak gyerekesek, simán tudunk alkalmazkodni egymáshoz, mikor találkozunk. Ilyenkor a gyermektelen szakasz - hárman vagyunk - kicsit átveszi a szülőktől/nagyszülőtől a stafétát (a kicsiket), mi megyünk velük játszótérre/sétálni, hogy tudjanak beszélgetni nyugiban. Amikor megalakul a Babysitter Squad, akkor a főzés a Szabad Szülők Szakaszára hárul. Eme családi kör vidám jellegét az adja, hogy mindenki probléma nélkül dezertál a másik csapatba - értsd: anyuka elunja a panírozást, feladatát pedig a Babysitter Squad egyik oszlopos tagjára ruházza át (szigorúan a legbénábbra xD), és inkább ő jön gyerekezni stb. -, úgyhogy teljes az otthonos és kellemes káosz :D

A második kérdésről nem tudok sajna nyilatkozni, mert, mint mondtam, nem találkoztam a jelenséggel. Neveletlen kis családdal már inkább (moziban, étteremben kikerülhetetlenek), de velük meg nem tudok mit kezdeni. Ha valaki nem kér a tanácsaidból, arról a kritika is le fog peregni. Úgyhogy velük szemben marad a kikerülés, mint védekező taktika.

"De azt hogy döntöd el előre egy még meg nem születetett emberi lényről, hogy idegesítő, vagy nem?"

Egyszerű a képlet, aki nem hagy aludni, azt földhöz baszom

Én azt vettem észre, hogy aki elégedett az életével, az normális másokkal is. Vannak azok a nő, férfiak, akiken látszik, hogy nekik a család a vágyuk volt, és boldognak is tűnnek benne.

Azok cseszegetnek, akiknek nem jött be a családosdi. Akinek nem előre megfontolt döntés volt, akik csak azért vállaltak gyereket, mert mások is.

39: oké 30 éves buszos nő, bocsi, de nem értettem h mikor hogy jársz dolgozni. Hidd el a haverokkal nem ez a helyzet, egyikük se jár hajnalban buszozni. Ha ez így lenne, akkor alkalmazkodnék hozzá, bár valszeg az illető 9-ig se bírná ébren.

A haverok irodai munkát végeznek. És nehezen hiszem h 2 hetente egyszer nem fér bele hogy nem a biológiai óra szerinti 8 órát, hanem mondjuk csak 6-ot alszanak. Halkan megjegyzem nekik nem kötelező 6-kor kelni. Felnőtt emberekről beszélünk. Cserébe elvárnák h a gyerekem rosszul aludjon. Mert igen, van h nyugtalanul alszik, ha fürdetésnél nem vagyok ott. A babáknak nagyon fontos az állandóság, a napi rutin.

Van pár, most kettőt írok le.

1. Amikor gyereke született, mondta, hogy ő "nagyon figyel arra, hogy ne legyen pöffeszkedő feleség". Hát, már akkor az volt. Mármint pöffeszkedő, mert feleség azóta se lett, nem is lesz, de az elmúlt 20 évben elhitette magával, hogy ő nem akar. A pasi úgy bánik vele, ahogy más a kutyájával se. Én az ilyet 2 nap után kihajítanám. Ő viszont társfüggő. Saját bevallása alapján sose volt szerelmes a pasiba, csak félt, hogy amúgy senkinek se kéne, és nem akart macskás nő lenni.

Én imádom a szabadságot, nagyon független vagyok, van egy kis elköteleződés fóbiám is. Ő ezt tudja. Kapcsolatot csak szerelemből tartok fent, ha nincs, nem kell, gyereket viszont mindig akartam. Na, most ő még szűz volt, amikor én már együtt éltem férfival, de amikor nagy nehezen összejött neki ez a pasi, rendszeresen kioktatott, úgy 2 hónap után, hogy milyen párkapcsolatban élni. Ez inkább vicces volt. Mondtam volna neki, hogy barátom, én ezt már évekkel ezelőtt megtapasztaltam, pont tudom, hogy mire NINCS szükségem. Persze nem mondtam, nem akartam megbántani. Vagy tőle hallottam a legtöbbször a bűvös "maaaaajd megtudod, ha gyereked lesz mondatot". Hát, fura, de nekem gyerek előtt is van személyiségem, ami 30 fölött nem nagyon változik. Nem véletlenül vannak szülőkből is különböző emberek😂 Nyilván nincsenek olyan szokásaim, ami a gyerekekhez kötődik, ha nincs gyerekem. Ha lesz, lesz olyan is. De attól még ugyanaz az ember maradok. Ha gyűlölök korán kelni, mert bagoly típus vagyok, nyilván nem hagyom a gyereket reggel 6-tól 10-ig üvölteni, mert én alszom, de nem ugrom ki az ágyból boldog mosollyal, hogy hurrá, megnézhetem a napfelkeltét, mert pont lesz@rom. Ugyanúgy morgok magamban, hogy bár alhatnék.

2. "Kényszerházasságban" él. Mármint az esküvő volt kényszer, azóta ők nem akarnak válni. Illetve pár évente akarnának, de mivel ők is bevallottan társfüggők, fosnak. Inkább gyártják a gyerekeket. A nő azért, hogy legyen valaki otthon, akit tényleg szeret, a pasi meg, hogy amíg otthon babázik az asszony, addig se megy félre(szokott amúgy). A férj a legviccesebb. Ki nem állhatom. Tudja, hogy nem kedvelem, de szerintem azt nem, hogy ennyire. Olyanokat szokott kitalálni, hogy menjek nekik ingyen dolgozni, mert "jaj, szegény, biztos rossz neki otthon egyedül"😂 Hát, egyrészt többnyire nem vagyok otthon, másrészt nem vagyok egyedül, harmadrészt, ha egész nap semmi mást nem csinálnék, mint 2 műanyag kockát ütögetnék egymáshoz egy üres sötét szobában, azt is sokkal jobban élveznem, minthogy annak a balféknek a pofáját nézzem, nem még ingyen dolgozzak neki.

Szóval arra jutottam, a társfüggők válnak ilyenné. Vagy nem tudom, lehet, annyira utálják magukat, hogy 2 percet se tudnának egyedül tölteni, közben meg irigylik azokat, akik boldogok úgy, hogy nincs egy púp a hátukon. Fogalmam sincs🤷🏼‍♀️

#44! A Kérdező szerintem lenézés alatt pont olyanokra gondol, mint te. Ha az összes haverodat az elmúlt fél évben ismerted meg, a gyerek születése után, akkor kérlek, ne vedd magadra. Ellenkező esetben: Addig nem irodában dolgoztak 9-től 5-ig, amiről most olyan gúnyosan írsz? Vagy nem feküdtek le korán? Mindig éjfélkor találkoztatok? Mert ha igen, akkor bizony TE vagy az, aki új szabályokat akar felállítani 5 másik embernek, csak azért, mert NEKED gyereked született. Csakhogy nem körülötted forog a Föld. Te döntöttél úgy, hogy neked már a fürdetés a fontosabb. Ha most lenézed őket, akkor saját magadat köpod szembe, mert eddig te is úgy éltél. Ha majd nekik születik gyerekük, ők is dönthetnek úgy, hogy inkább fürdetnek, de úgy is, hogy heti 1x ki lehet hagyni, senki nem hal bele.

Amúgy én nagyon sajnálom azokat, akik szerint a gyermekteleneknek semmi dolga, mindig ráérnek. Olyankor mindig arra gondolok, szegénynek milyen silány élete lehetett 20-30 évig. Biztos mindig otthon ült, és nézte a plafont. Másképp hogy gondolhatná, hogy gyerek nélkül az ember nem tölti semmivel a saját 24 óráját. Képzeld, gyerekes és gyermektelen is ugyanannyi időt tölt ki minden nap, csak más programmal. A gyermektelen például csomó olyasmivel, amivel a gyerekes is szeretné, csak nem teheti, mert a gyereket kell ellátnia. Pont ugyanannyira elfoglalt valaki, aki mit tudom én milyen felnőtt koncertre megy a párjával, vagy a barátaival, mint aki Alma együttes koncertre viszi a gyerekét.

#45

Haha, nekem is ez jutott amúgy eszembe, hogy épp ez a pasi az a fajta lenéző családos, akiről eleve a kérdés szól. Én is családos vagyok, az anyuka, aki korábban válaszolt is neki. Szóval én értem, miért fontos a fürdetés ilyen pici korban, nekem is van 2 gyerekem, nálunk is fontos volt, amikor babák voltak.

De. Baromira nem dől össze a világ, ha ezt havonta 2x kihagyja akármelyik szülő, és elmegy valami saját programra. Nem kell mind a heti 1-2-3 sörözésen ott lenni, családosként elég kéthetente is, mert ha a baba alszik is az időpontban, a házastárssal sem ártana ápolni a kapcsolatot, a házimunkát is illik megosztani stb., de ennyi bele kell, hogy férjen, már ha a haverok tényleg fontosak, és nem csak kifogásgyártás megy. Nem mellesleg, két, már nagyobbacska gyerekkel, azt is halkan megjegyezném, hogy nem baj ám, ha az a gyerek tanul egy kis rugalmasságot, mert később óriási szívás lesz vele kb. minden, ha ennyire mereven ugrálnak körülötte. Rosszabbul alszik, jó, és? Havi 2x túléli ő is, ti is, aztán megszokja, hogy néha ilyen is van, és nem az lesz, mont egy ismerősömnél, hogy a közel 5 éves gyerek mellett anyuapu mindketten ott rostokoltak az ágyon a délutáni alvásnál is, mert hát mucika azt szokta meg, és máshogy nem tud aludni.

És nem, basszus, nem evidens, hogy azért, mert egy embernek gyereke lett, a másik 5 alkalmazkodik. Alkalmazkodjon az az egy, és ha azt látják a többiek, hogy nem ilyen sheggfej módon áll hozzá, lehet, hogy ők is rugalmasabbak lennének, de szerintem ez már részükről is ilyen "csakazertis" dolog. Mindenesetre ez az igazi barátságtól távol van.

Arra reagalnek, aki szerint egeszseges ember nem alszik 11 ora elott meg alvomaci meg ilyenek..nos, meglepo modon nem mindenki irodista. Van, aki harom muszakban dolgozik (pl en) es busszal jar be a varosba.

Nekem 4:50kor indul a buszom, negyed 5 korul ebredek. Akkor nyilvanvaloan en nem leszek fent ejfelig, sot, 9-fel 10 fele szoktam elaludni. Es nem, nem mindenkinek eleg az 5-6 ora alvas, en annyi alvassal hasznavehetetlen vagyok, ez van.

A masik, hogy akinek nincs gyereke (nekem meg nincs de szeretnek) neki is ugyanugy elfoglalt a napja, van mit csinalni a gyerekteleneknek is. Senki nem fog hasraesni a gyerekesektol, hozzateszem, joggal. Es ne probaljuk mar meg a masik idejet beosztani, hogy o jobban raer mert nincs gyereke, ergo “ugysem csinal otthon semmit”.

44-es vagyok:

"A Kérdező szerintem lenézés alatt pont olyanokra gondol, mint te. Ha az összes haverodat az elmúlt fél évben ismerted meg, a gyerek születése után, akkor kérlek, ne vedd magadra. Ellenkező esetben: Addig nem irodában dolgoztak 9-től 5-ig, amiről most olyan gúnyosan írsz? Vagy nem feküdtek le korán? Mindig éjfélkor találkoztatok? Mert ha igen, akkor bizony TE vagy az, aki új szabályokat akar felállítani 5 másik embernek, csak azért, mert NEKED gyereked született."

Nézd, a haverjaim egykor partiarcok voltak és éjszaka, hajnalig buliztunk. Senki se született közülünk olyan dologgal h neki 10-kor lőni kell a pizsit különben állva elalszik. Mióta elkezdtek dolgozni, úgy kb 5-6 éve, azóta alakult ki folyamatában ez a nekem aludnom kell 10-kor, mert holnap munka van mentalitás. Még lenne is benne ráció ha nem lenne az országban x millió dolgozó ember aki fent marad megnézni az x faktort vagy tökömtudjamit fél12-ig. Illetve nem lennének tele a szórakozóhelyek felnőttekkel 10 után. Ja arról nem is beszélve, hogy a cégnél 100-ból 100 ember fent tud maradni éjfélig, ha rendezvény van.

És igen, van bennem némi gúny, mert én egyszerűen nem tudom ennyire alárendelni magam a munkának, hogy emiatt 10-kor feküdjek le aludni. És ha neki ennyire fontos hogy 8-9 órát aludjon (megjegyzem egyik se lakik nagyon messze a munkahelyétől, szóval fél8-ig simán aludhat, de manapság már normális helyen nem is nézik ki hányra megy be) még akkor is lefeküdhet éjfél körül.. tehát nehogymár itt én legyek a paraszt, ő ugyanúgy nem képes minimális áldozatot se hozni.

Mint írtam én már számtalanszor hoztam áldozatot, aztán betelt a pohár - de úgy látszik ezt nem képesek felfogni a nekem válaszolók - irány az iskolapad! Szövegértés, egyes.

"De. Baromira nem dől össze a világ, ha ezt havonta 2x kihagyja akármelyik szülő, és elmegy valami saját programra. Nem kell mind a heti 1-2-3 sörözésen ott lenni, családosként elég kéthetente is,"

Nézd én értem hogy hosszú a válasz amit írtam de miért nem lehet figyelmesebben elolvasni? Írtam h nem egy-egy alkalomról van szó. És igen, havonta 2x elmegyek valahova este, ez pont lefedi a céges összejöveteleket, vagy egyéb esti programot. Ezenkívül sportolok énis, és még munkám is van néha esténként, tehát nehogy azt hidd hogy én 100-ból 100-szor a gyerek mellett vagyok este 6-kor. Igen, képzeld megbecsülöm azt az időt amikor vele vagyok, mert egy lazább időszak után simán jöhet bármikor hogy hónapokig túlóráznom kell, ez rajtam kívül álló dolog - bár a főnököm amúgy, a haverokkal ellentétben, érdekes módon sokkal inkább figyelembe veszi h gyerekem van, pedig neki nincs, de meg tudja erőltetni magát - ráadásul nála pénzről van szó, nem arról h 1 órával kevesebbet alszik :)

Na de a kedvenceim:

"Amúgy én nagyon sajnálom azokat, akik szerint a gyermekteleneknek semmi dolga, mindig ráérnek."

"A masik, hogy akinek nincs gyereke (nekem meg nincs de szeretnek) neki is ugyanugy elfoglalt a napja, van mit csinalni a gyerekteleneknek is."

"Igen, kedvencem nekem is az, h azt hiszik, a gyermektelen ember nem csinál semmit. "

Na képzeljétek, ebbe nagyon belenyúltatok, mert - bármilyen meglepő - én is voltam gyerektelen, sőt, egyedülálló meg minden. És soha életem során, azaz SOHA!!! nem unatkoztam még fél percet se. Rengeteg dolgom volt, és ha egy perc nyugtom akadt, valamit mindig találtam, vagy programot csináltam, sportoltam, vagy kockultam, olvastam, vagy tanultam, fejlesztettem magam.

És a vicc az, hogy mostanában, meg főleg a COVID alatt, mégis folyton gyerektelen haveroktól hallom azt, hogy ők UNATKOZNAK. Meg h 4 fal között unatkoznak, nincs mit csinálni, blabla.

Ismerős? Menjetek fel Fb-ra, akárhova, vagy 1000 ilyen komment lesz, hogy jajj csak karantén ne legyen, mert ő meghal az unalomba.

Az ilyen embert, aki a mai világban képes unatkozni, én valahol egy kicsit megvetem. Lehet szidni ezt az országot, de mégis a világ legszerencsésebb 1%-ba tartozunk.. végtelen tudás, információ áll rendelkezésünkre, csak be kell kapcsolni a gépet vagy kinyitni ey könyvet.. ma már bárki elérhet bármit, pusztán információgyűjtéssel... arról nem is beszélve, hogy a kikapcsolódási lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen, egy emberélet kevés lenne a sok film, sorozat, könyv végignézésére... mégis a gyerektelen ismerőseimtől hallom leginkább hogy unatkoznak. Igen, pont azoktól akik 10-kor lefekszenek, mert "nincs otthon úgyse mit csinálni". Persze lehet h ez csak egy kis szelete az embereknek és úgy gondolom valószínűleg ez nem reprezentálja az összes embert, mint ahogy a válaszolókat se, de mégis, azt se igaz amit mondtok, hogy minden gyerektelen olyan hűde elfoglalt lenne... mert nem az MINDENKI. Ezért kéne végre abbahagynotok a sztereotipizálást. Bár már maga a kérdés is sztereotip. Azért írtam be egy ellenpéldát. Persze a torkomnak ugrottak többen, de csak olyan dolgokkal tudnak megcáfolni, hogy hát ők 3:20-kor kelnek.

Tehát újra leírom summa summarum, a gyerekesek közt is akadnak parasztok, meg a gyerektelenek közt is, szép számmal. Minimális kompromisszumkészséggel a két csoport együttműködhetne, de az széthúzás talán már annyira mélyen a genetikánkban van, hogy szinte igény van bekategorizálni az embereket és egy kicsit odaszúrni, egy kicsit megszivatni azt, aki valamiben más.