Valóban rosszul viszonyulok a feleségemhez?

Hát ne mondd hogy ne menjenek, de a lányod is szokja meg az intervallumokat.

Első verzió:

Lányod: Apa, szabin leszek február 6-án, meglátogatnánk titeket.

Te: Feleségem, a lányom szabin lesz február 6-án, meglátogatna minket. Jó az időpont?

Feleséged: a. Jó, jöjjenek csak

Te: Gyertek Julis, szeretettel várunk

Feleséged: b. Arra a napra már elígérkeztem anyámékhoz

Te: Julis, pont aznap nem jó, vasárnap nem értek rá?

Másik verzió:

Te: Feleségem, átinvitálnám a lányomékat a közeljövőben. Melyik hétvégére hívhatom őket, most, vagy jövő hétre?

Feleséged: a. Teljesen mindegy

Te: Lányom, valamelyik hétvégén nem jöttök el meglátogatni minket? Bármikor jó.

Feleséged: b. A mostani hétvégén szeretnék kikapcsolódni, jobb lenne a jövő héten.

Te: Julis, jövő héten nem jöttök át?

Egyébként értem, hogy a feleséged nem akar 2 napra menni. Neki is kell alkalmazkodnia, de lehet ő is szívesebben tenné, ha valami jó is származna neki belőle. Vagy adj olyan lehetőséget, hogy több időd vagytok a lányoddal, de hosszabb programot terveztek kettesben is, vagy csak egy napot vagytok a lányoddal, de csak egy fagyira ugrotok be hazafelé.

Anyukámnak 14 évig hasonló típusú párja volt, mint te, aki azt értette a kompromisszum alatt, hogy az legyen, amit ő akar, és anya ezt fogadja el. Nagyjából ugyanilyen jellegű problémák adódtak, hogy pénteken meghívta a gyerekeit szombatra ebédre, ami azt jelentette, hogy anya péntek este kapott infót róla, hogy szombaton délelőtt főzhet, mert a pasi egy szalmaszálat nem volt hajlandó keresztbe tenni az ebéd érdekében, de elvárta, hogy az asztalon legyen a kaja, mert ő meghívta a (felnőtt és családos) gyerekeit.

Vagy kijelentette, hogy a messzebb lakóhoz mennek hétvégézni 3 napra, anya úgy intézze a dolgait, vegyen ki szabit, ha szükséges. Az nem volt kérdés, hogy akar vagy nem akar menni, esetleg jó-e neki az időpont.

Az lett a vége, hogy anya 14 év után besokallt, és kitette. Mondjuk nem volt nehéz, mert nem voltak házasok, és a lakás anyáé.

Lassan egy éve külön vannak, de azóta is megy a pitizés, hogy fogadja vissza, még a gyerekei is olyan kedves üzeneteket írnak, amit akkor vártál volna, amikor még együtt voltak. Csak tipp, de gondolom a gyerekei most jöttek rá, hogy az apjuk már nem fiatal, és ha ne adj isten lerobban, akkor rájuk marad. Pech, mert anya garantáltan nem fogja visszafogadni.

Te azt írod, hogy nagyon jó a lányoddal a kapcsolatod, és nem értené a változást. Tán értelmi fogyatékos esetleg egy dackorszakos 3 éves szintjén áll? Nem írtál ilyet, szóval gondolom nem az. Akkor miért nem lehet vele megbeszélni, hogy a feleséged mit és hogyan érez, hogy a jövőben úgy alakítsátok a kapcsolatotokat a lányoddal, hogy az a feleségednek is jó legyen, ellenkező esetben erre rá fog menni a házasságod. Ha a lányod egy értelmes felnőtt nő, akkor meg fogja érteni, sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy a feleségednek ad majd igazat. Egyébként őt (mármint a lányodat) nem lehet hibáztatni sem, hiszen nyilvánvalóan nem tud róla, hogy problémákat okoz a jelenlegi helyzet, így esélye sincs segíteni a dolgok jobbá tételében, vagy úgy alakítani azokat, hogy valóban mindenkinek megfeleljen.

Valóban más volt a prioritás,jobban alkalmazkodtam én is hozzá,de ezt örökké nem lehet tartani.Attól hogy van nekem folytatódnia kell a megszokott életünknek is a családommal.

Ez pont úgy hangzik, mint amikor kampányidőszakban ígérgetnek a pártok, hogy milyen jó lesz, választások után meg zúdítják a sz@rt a nyakunkba. Szerencsétlen feleséged nem tudta, hogy veled zsákbamacskát vett.

Mert például ha megfőzött pénteken két napra annyit, ami kettejüknek pont elég, akkor nyilván nem akarja a szombat délelőttjét a konyhában tölteni főzéssel, a délutánt meg a romok eltakarításával. Amúgy az nem plusz két ember, hanem ha a lányáé jöttek, akkor 4, ha a fiáék, akkor 5, és ha a kettőt egyszerre hívta, akkor 9 plusz fő. És a minimum elvárás ilyenkor a leves, a főétel, és valami sütit is dobjon össze, mert a „gyerekek” édesszájúak. Eközben a pasi a szobában tévézett, mert ő egész héten dolgozott és fáradt. Hozzáteszem anyukám is 9 órákat dolgozik naponta.

Viszont elmesélném még, hogy apukámnak is új kapcsolata van, 11-12 éve élnek együtt az élettársával, aki nem igazán szeret minket (engem és a tesómat), érezhető, hogy amolyan szükséges rossznak tart, amit az apám miatt el kell viselnie. Hozzáteszem, soha nem éltünk együtt, sőt egyetlen éjszakát sem aludtunk egy fedél alatt, és évente egyszer megyünk úgy, hogy hívnak ebédre. Általában havonta, két havonta találkozunk pár órára, de apa élettársának ezeken nem kell részt vennie, nem akarjuk feleslegesen szítani a feszültséget. A mi kapcsolatunk apával nem változott, nem lett rosszabb, és igyekszünk mindig úgy alakítani, hogy az élettársának se legyen problémás a dolog, hiszen mégis csak ők élnek együtt, nekik együtt kell jól működni.

83 voltam.