Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Házasodnátok ilyen esetben? Avagy: feladnátok a karriereteket és a nagy álmotokat a szerelmetekért / jövendőbeli férjetekért?
Hatalmas álmom már kiskorom óta hogy majd a végzettségemmel Franciaországban helyezkedjek el. Megvan a diplomám, megvan a felsőfokú nyelvvizsgám és a főiskola ideje alatt voltam Nizzában gyakorlaton, annyira szuper volt! Meg voltak velem elégedve és felvették a kontaktot az iskolával, majd két héttel ezelőtt kaptam tőlük egy állandó állásajánlatot.
A sors fintora hogy aznap mikor megkaptam ezt a levelet a párom (akivel 19 éves korom óta együtt vagyunk) megkérte a kezem. Természetesen igent mondtam mert nagyon szeretem. Ő szakmunkás, elég keresett szakmája van így szinte bárhol gyorsan el tudna helyezkedni, ezért is gondoltam hogy szívesen velem jön majd.
De ő nem így gondolta. Nem szeretne jönni, kijelentette hogy nem jön, de vissza sem tart, ha szeretnék menjek (tudja hogy nagy álmom) de arra ne számítsak hogy ő jönni fog velem.
Teljesen kétségbeesett vagyok életem két legszebb dolga, legnagyobb lehetősége közül mégis hogyan tudnék választani??
60.
Ez egyáltalán nem rossz kifogás, ugyanis elvárni valakitől, hogy nap mint nap egy olyan nyelvet halgasson amit nem kedvel, nem szeret és állandóan az vegye körül, egy olyan kultúra, identitás, életszemlélet ami neki ellenszenves, azt ugye magad sem gondolod komolyan, hogy az olyan könnyű dolog?
Szerintem meg egyáltalán nem "halálra ítélt", sőt alapjában elég jól működő kapcsolat az, ahol az egyik fél "szárnyaló" a másik meg "nyugis" - jól ellenpontozzák egymást. Pláne, ha mindkettőben megvan a kellő tolerancia ahhoz, hogy tudjanak kompromisszumokat kötni, amikor arra mód van. Itt meg láthatóan erről van szó, a kapcsolat simán túlélte, hogy a Kérdező gyakorlaton volt külföldön...
Viszont itt nem egy ember sorsáról van szó a kérdésben, hanem alaphangon kettőjéről, a srác a Kérdezővel való kapcsolatában itthon látja a jövőt, a Kérdező meg hezitál, hogy a kapcsolatot vagy a külföldi karriert válassza. A kompromisszum lehetősége meg ez alkalommal nem látszik rövid távon legalábbis, itt most valakinek engednie kell. (aztán persze hosszú távon nyilván meg lehet teremteni az egyensúlyt)
Nézd, én megérteném, elfogadnám és tiszteletben tartanám ha lenne rá ésszerű indoka. DE NINCS!
Minden nap más indokokat sorol fel! Senki nem érti miért akar maradni. A szülei se, a barátai se, a testvérei se. Én sem, de szerintem ő sem mert NEM TUDJA MEGINDOKOLNI!! Vagy nem akarja, nem tudom, lehet van valami szeretője akit nem akart itt hagyni, fogalmam sincs, már nem is tudom mire gondoljak..
A másik meg: akkor eddig ezt miért nem mondta? Miért támogatott? Amikor a gyakorlatom alatt meglátogatott, miért nem szólt erről? Érdekes módon akkor jól érezte magát és egy szóval nem mondta hogy hülyék a franciák.
Fogalmam sincs mi ütött most belé, és ez zavar leginkább. Oké hogy a döntés az döntés, de azt ne várja el senki, hogy egy indokolatlan döntést csak úgy elfogadjak..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!