3 hónapja vagyok a barátommal nagyon szeretjúk egymást és kis babát várok töle? Szerintetek korai hozzá menni? Meg fogom bánni?

Veled egyidős, 18 éves lány vagyok. 2 éves a kapcsolatom.

De akkor sem vállalnék be egy gyermeket, olyan felelősséggel jár, amihez én még nem érzem magam érettnek. Szeretjük egymást a párommal, de mindkettőnknek még legalább 5 évet kell tanulnia, nekem fél évet minimum Franciaországban kell majd töltenem valószínűleg. Nagyon szeretnék családot, elképzeltük már az esküvőnket a párommal, a gyerekeinket, az életünket. De nem tesszük tönkre a saját és egy gyermek életét egy felelőtlen gondolat miatt.

2 hónapja felmerült, hogy lehet terhes vagyok, mert egy hetet késett, pedig tisztességesen védekezünk. Aztán szerencsére nem lett baj.

Én amondó vagyok, hogy ne tartsátok meg a gyereket, mert hiába szeretitek egymást, nincs garancia arra, hogy mi lesz a jövőben. Inkább építsetek ki egy közös jövőt, közös célokat és majd utána jöhet a gyermekáldás.

3 hónap és több év között rengeteg a különbség. Én még most (!) is tudok meg új dolgokat a páromról, még mindig nem ismertem ki annyira. Amikor 3 hónaposak voltunk teljesen más volt.

Gondoljátok meg.

18L

Én nem értem, hogy történik ez.

Az ember 18 évesen megtudja, hogy terhes és az jut eszébe, megkérdezi már a GYK-n, mit szólnak hozzá. Sosem fogom megérteni.

Azt értem, hogy vannak kérdések amikkel érdemes lehet ide fordulni, pl. hogyan kell dobos tortát sütni, na de most komolyan...ilyen marhaságot.

Ez hatalmas felelőtlenség. 3 hónapos kapcsolat mi? Szinte semmi, még ott a rózsaszín köd, a nagy szerelem, szinte alig ismeritek egymást és te máris gyereket szülsz neki. Most még szeret, kíván, de mi lesz, amikor hatalmas hassal leszel, vagy mikor a szaros pelenkát kell cserélni? Akkor is ott lesz melletted? Azért 22 évesen még sok pasinak nem nő be a feje lágya a gyerekhez.

Azt mondom legyetek boldogok, de utána ne gyere ide sírni, hogy elhanyagol, esetleg megcsal, veszekedtek.

Három hónap után természetes, hogy nagyon szeretitek egymást. Úgyhogy erre én nem építenék.

18 és 22? Jó fiatal szülők lesztek... Viszont egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyenek maradnak a vágyaitok, mint most. 5-10 év alatt elképesztően sokat változik az ember! Egy gyerek pedig meg is gyorsítja ezeket a változásokat. Ha most jól megvagytok, egyáltalán nem garantálja semmi, hogy két év múlva is minden csodás lesz. Emiatt jobban is meggondolhattátok volna.

Aztán ott van a klasszikus "még nem éltél" szöveg. Szerinted egy baba mellől milyen lesz bulizni menni vagy a barátokkal találkozni? Milyen érzés lesz neked, hogy mások utazgatnak, esetleg diplomát szereznek, nyelvet tanulnak, te meg tologatod a babakocsit? 99%, hogy csalódott és irigy leszel.

Persze, simán lehet, hogy nagyon boldogok lesztek, egymás mellett fogtok megöregedni és ezt a gyereket még követi három másik, de valljuk be, erre azért kisebb az esély.

42es vagyok. Megnéztem az adatlapod az utolsó adta az ötletet.

Hát... Nektek a sok könyv és tanulás lenne való, nem egy gyerek... Én sem vagyok egy húúú de érett, de ez azért gáz...