Felvetted a férjed nevét? Ha igen, milyen formában, és miért döntöttél pont amellett?

Én eredetileg azt szerettem volna h kötőjellel vegyük fel egymás nevét(pld. Kiss-Kovács Eszter és Kiss-Kovács István), de a férjem nem akarta felvenni az "asszony" nevét, hanem Kiss Istvánnét akart belőlem csinálni, de ezt meg én nem hagyhattam:D!

Így lettem Kissné Kovács Eszter...

-off-

utolsónak: szard le a pontozást

Én felvettem a férjem nevét így: Varga János Lászlóné. De utáltam, mikor a gyerekek a folyosón kiabáltak: " jön Vargááánééé" úgyhogy Varga Mária Annára módosítottam.Pl Kovács Mária Anna lánynévvel.

Ettől az asszisztensnő úgy bestersszelt a vezeték és keresztnevek kavalkádjában, hogy megszégyenítve haza kellett mennem recept nélkül két órás várakozás után mert majdnem sokkot kapott.Új iskola, bemutatkoztam Varga Anna , a gyerekem is odajár, Varga Gábor. Megyek másnap:ki van írva az ajtómra: Varga Lászlóné. Azt mondták: "Nehogy azt higgyék a szülők, hogy valami leányanya"

Aztán Varganna lettem, így egyben, mindenki így ismert meg az új helyen.Ezért, és hogy a gyerekeket legalább én ne hagyjam cserben válás után is Varganna maradtam.

De a gyerekek nőttek, és a párom mellett fura volt az exférjem nevét viselni. Ezért visszavettem a Kovács Mária Annát, csináltattam új személyit, tb kártyát, jogsit útlevelet lakcímkártyát, adókártyát, nyugdíjpénztár, bankkártya,átírattam a bankszámlámat, a közüzemi szerződéseimet(5), telefont, munkaszerződést, tulajdonlapot, biztosítási papírt, hitelt. Ez egy se megy elsőre, inkább negyedjére. Így egy év alatt jó pénzért sikerült visszakapni a nevemet. Most várom, mikor kér meg a kedves :) Hogy Horváth Zoltánné lehessek végre :)

Én Nagy Jánosné vagyok. Tavaly mentem férjhez, 23 éves vagyok, és mégis a legkonzervatívabb formában vettem fel a férjem nevét. Miért? Mert imádok röhögni az embereken. Az a helyzet ugyanis, hogy metálos vagyok, fekete cuccokkal, szimatszatyorral, lila hajjal, ilyesmikkel. Az emberek már alapból ferde szemmel néznek rám, így azt mondtam magamnak: ha már lúd, legyen kövér.

Úgyhogy felvettem a férjem nevének teljes alakját, pusztán csak azért, mert manapság már senki sem tesz így, és igazi kuriózum lett az ilyen névviselés.

Képzeljétek el a következő helyzetet: orvosi váróban vagy, beszedik a kartont, aztán fél óra múlva szólítanak. "Nagy Jánosnééééé", jó hangosan, hogy még az az idős néni is hallja, akinek képzelnek. Miközben a nő kimondja a nevem, már el is képzelte magának az idős nénit, akinek hallókészüléke van, vasárnaponként templomba jár, és imád dicsekedni az unokái iskolai eredményével.

Ehhez képest megjelenik a fent említett szakadt rocker. A hatás leírhatatlan... :P :D

Azt is nagyon bírom, mikor valaki nem tudja a nevem, és rögtön úgy szólít meg, úgy kezel, mintha egy tizenéves kiscsaj lennék, pusztán csak a külsőm miatt. Aztán amikor bemutatkozom, ott is szokott lenni tompa puffogás, ahogy az emberek álla a padlóra zuhan. :) Így van ez az egyetemen, a munkahelyemen, vagy bárhol: azt vettem észre, hogy még a tanáraim is furán állnak az egészhez. Nem egy ember kioktatott, hogy "így alárendelem magam a férjemnek", "feladom a saját személyiségem", satöbbi. Én ezeken az érveléseken csak röhögni tudok, és ezt meg is teszem minden egyes alkalommal: aki ilyet mond, nem ismer engem. :)

Szóval semmi pénzért nem válnék meg az új nevemtől, mert egyszerűen imádom! :)

Ez elég korlátoltságra vall, hogy attól, hogy Varga Anna valaki, és a gyereke Varga Gábor, azt hiszik, hogy "lányanya" - ez is micsoda ódivatú kifejezés, könyörgöm, nem száz évvel ezelőtt élünk.

Egyetértek azzal az érdemtelenül lepontozott válaszadóval, aki nem szimpatizál a -né egyik formájával sem - noha a fiatal XY-né írásán jót derültem, annak ellenére, hogy nem értek egyet a névviselési szemléletével. (A legtöbb embernek akkor sem az jut róla eszébe, hogy ez micsoda polgárpukkasztás, hanem valóban a saját neved és így személyed háttérbe szorítása.)

Számomra a Nagy-Tóth Ildikó és Nagy-Tóth János (!!!! ez a része is fontos!!!) opció a legszimpatikusabb, de szerintem azzal sincs semmi baj, ha mindenkinek marad a saját neve. Egyik barátnőm az elsőt szerette volna a férjével, de azt mondták, "sokba lett volna", így mindenki meghagyta az eredeti nevét.

Semmilyen formában nem veszem fel másnak a nevét. És ennek semmi köze nincs, az érzéseimhez, számomra ennek nincs jelentősége, teljesen gyakorlati oka van, Né nem akartam lenni, máshogy meg nem tehettem elé a Dr-t. És azért kicsit többet kellett dolgoznom, mint azért hogy elvegyen:)))

A rokkernagyjánosnénak jár a pont !!!!! Kár hogy én nem voltam ennyire kreatív . Én is hasonlóan öltözködöm, és rám is furán néznek, mikor szólítanak pl dóóktóóór juháááááááááááász:))) Puszi neki:)