Felbontotta az eljegyzést, pedig terhes vagyok! Mit tegyek?

Köszönöm szépen a válaszokat, annyira rendesek vagytok! Aki privátban írt, nekik is köszönöm a kedves szavakat, a biztatást. :)

Holnap estefelé leírom részletesen mi történt, röviden annyi, hogy most kb. negyed órája tudtuk végre kirakni a lakásból. Bátyámnál jámborabb embert nem ismerek, de már neki akart menni.

A lényeg, hogy a volt párom teljesen úgy hiszi, hogy ezt a békát is le fogom nyelni. Teljesen biztos magában, nevetett az egészen. Most is úgy távozott, hogy majd lenyugszom hamarosan és visszahívom.

Ha igénylitek, holnap mindenről beszámolok, és még egyszer köszönöm!

Mit ne mondjak, ez volt eddigi életem legmozgalmasabb hétvégéje.

Pénteken délelőtt megérkezett a bátyám, gyorsan el is szaladtunk intézni a kijelentést. Ebből nem volt nagy gond, mivel csak a tartózkodási helye volt az a cím. Az az igazság, hogy ő állandóra akart bejelentkezni mindenféle kifogással (az anyja sokkal rosszabb környéken él, állásinterjúra egy "elitebb" címről előbb hívják be stb.), csak családi és baráti tanácsokat megfogadva ebbe nem mentem bele - milyen jól tettem!

Tehát miután ezzel megvoltunk, felmentünk a lakásomba. Délután 1 óra körül járt az idő, a volt párom otthon ült, nyugodtan nézte a tévét. Bátyám mondta, hogy akkor most a történtek után legyen szíves összepakolni a cókmókját és elhagyni az ingatlant. A volt párom kiröhögött minket, és még engem is becsmérelt, hogy minek hívok díszkíséretet, senkinek nincs joga beleszólni a kettőnk vitájába.

Szépen kértük, hogy menjen el, nem akarunk belőle rendőrségi ügyet. Nagyon lazán vette, végig azt hajtogatta, hogy megérti, hogy csalódott vagyok és előre is MEGBOCSÁT NEKEM amiért most ilyen undorító r--bancként viselkedek. Bátyám akkor akart nekimenni... csúnya jelenet volt. Civakodtunk, ő csak röhögött rajtunk, de aztán elhúzott dobozokat hozni. Este 7 körül jött vissza, természetesen üres kézzel, mert azt gondolta, hogy lenyugodtam már. Két órán át ment ismét a cirkusz, én már sírtam dühömbe, a bátyám meg - aki mint írtam, a nyugalom élő szobra - mérgében elkezdte kihajigálni a szekrényből a ruháit. Ezt követően végre összepakolt és elment, de megmondta, hogy vissza fog jönni.

Szombat reggel csörög a telefon, hív az anyukája. Aki hallott már öregasszony sírást, el tudja képzelni, mit éreztem. Mondta, hogy ezt nem gondolta volna rólam, hogy ezt megteszem a fiával, hogy éjfélkor (?!) kidobom az utcára. Kifejtette, mennyire csalódott bennem, hogy egy darab papírt többre becsülök egy gyereknél. Az nem volt szempont számára, hogy a fia kérte meg a kezem... és persze előadta a szokásost, hogy ő 40+ évig várt gyerekre, és mennyire meg kell köszönni Istennek a gyerekáldást. De engem Isten meg fog büntetni, mert idegen asszony elé vetem a méhem gyümölcsét, és szívtelen vagyok, mert a vér a legfontosabb a világon, ők pedig nem lesznek a vér szerinti szülei.

Még szinte le se csaptam a telefont, már meg is érkezett a volt párom. Azt gondolta, nyert ügye van, mert lehiggadtam, és őszintén meglepődött, hogy mégsem jöttek be a számításai. Üvölteni kezdett velem, és végül a bátyám nem bírta tovább... összeverekedtek. Részletekbe nem mennék bele (szerintem mindenki el tudja képzelni a szituációt), de teljesen lejáratott a szomszédok előtt. Bátyám nem ment haza csak tegnap este, nem mert itthagyni.

A zárat kicseréltettük, mert a kulcsot nem volt hajlandó visszaadni. Szerencse, hogy bátyámnak vannak ismerősei, és hétvégén is kijött valaki segíteni. Azóta folyton hívogat. Zaklatja a munkatársamat is, akinél meghúztam magam pár napra. Teljesen új neki a szituáció, ő tényleg azt hitte, hogy kicsit kiakadok majd, de túllépek az egészen.

Elmondtam neki, hogy a gyereket örökbe fogom adni, de nem fogja engedni. Azt mondta, meg fog ölni, ha megpróbálom - bár nem hiszem, hogy komolyan gondolta, de a történtek után fogalmam sincs, mit hihetek el és mit nem. Munka után elmegyek számot cseréltetni, de mivel személyesen is jár utánam, tényleg az lesz a vége, hogy elmegyek innen.

Pár megjegyzésre reagálva:

Nem írhatom le a nevét, mert azzal is csak adnám alá a lovat, feljelenthetne engem, hogy megsértettem a személyiségi jogait. Az ismeretségi körünkben már mindenki tudja, hogy mi történt, egy embert leszámítva mindenki elítéli őt. Páran elküldték őt melegebb éghajlatra.

A megcsalásról viszont szólnék pár szót, mert sokan arról is írtatok. Igazság szerint csak egyszer tette meg, egy olyan nővel, akinek szerintem nem sokan tudnának ellenállni. Nagyon ismert személy, gyönyörű, és még nálam is fiatalabb. Szerintem jó vicc, vagy valami fogadás a barátnőivel, esetleg valami fura kíváncsiság vehette rá arra, hogy lefeküdjön a volt párommal. Lehet én vagyok a hülye, de úgy voltam vele, hogy egy ilyen nővel csak egyszer volt lehetősége ágyba bújni, ezért néztem el neki. Egy teljes évig kínzott a gondolat, de aztán túltettem magam rajta.

A továbbiakról: valaki írta, hogy keressek programozó pasit, mert jófejek. Én is programozó vagyok. :) Jóban is vagyok a munkatársaimmal, de nem tekintenek rám nőként. Gyerekkorom óta tudom, hogy nekem az eszemmel kell érvényesülnöm, mert szépségem egyáltalán nincs.

Nemsokára indulok haza, és nagyon félek tőle, mi vár rám otthon.