Van ebből kiút? Ez annyira igazságtalan.

Ne haragudj, de szerintem kicsit elfogult vagy.

Tény és való, hogy rosszak a munkalehetőségek és lakásviszonyok, DE egy eljegyzés, esküvő és egy összeköltözés nem ezen múlik!

Lehet összeköltözni 1 szobás garzonba is (anno mi is ezt tettük:), albérletbe is, kinek mire telik éppen a fizetéséből. Az eljegyzés nem nagy pénz, ha nem többszázezres gyűrűt akar az ember. Az esküvő sem, ha nem 150 fős lagzit akar rendezni - meg lehet azt oldani szépen, meghitten otthoni vacsorával is vagy éppenséggel étteremben.

AZ más kérdés, ha valaki egyből a saját házába akar beköltözni, a legdrágább gyűrűt akarja és világraszóló lagzit akar csapni. De akkor nem a lehetőségek a hibásak, hanem az elvárások...mert ugye a semmire lehet álmodozni, csak nem érdemes. Többmillió embernek be kell érnie azzal, ami van, és abból kihozni a legjobbat. Nincs ebben semmi szégyen vagy újdonság, ez mindig is így volt!

Ez igaz, de nem siránkozni kell, hanem élni. Ha nő vagy, szerezz gazdag pasit. Szörnyű kimondani, de ma ez az élet rendje! Ez az elfogadott. Ha jót akarsz akkor vagy haladj egyedül, vagy szerezz gazdag társat. De csórón együtt haladni az garancia a veszteségre, és a bedőlt hitelekre. Mert két pénztelen ember nem fog tudni haladni, mert a kapcsolatot is fenn kell tartani, le kell nyűgözni a másikat olykor, és ez anyagit is kíván. És akinek kicsi az energiája, az ma fel sem veheti a versenyt az életben. Ha pénzt és karriert akarsz, gőzerővel kell haladnod, akarnod kell, és megvalósítanod magad. Ha csóró vagy, a legjobb amit tehetsz, hogy kidobod a társad, és gőzerővel haladsz előre, csak magadra figyelve. Ezt tapasztalatból írom, mert nekem sem volt semmim és most sincs nagyon, de alakítom a jövőm, mert most csak magamra figyelek. A társ az úgyis akkor fog jönni, amikor kell.

És igen, mi érdemelnénk meg a boldogságot igazán, mert sokat nélkülöztünk. Rengeteget agyaltam rajta én is. Arra az egyre jutottam, hogy ha nincs semmid, akkor vagy beintesz a világnak, közben mosolyogsz, vasemberré változol, zéró érzelemmel, hogy ne tudjon semmi eltéríteni, haladsz-haladsz-haladsz, és végül sikeres leszel. Vagy pedig eltérsz erről az útról, és rohadni fogsz életed végéig. Sajnos ez az igazság ma.