Meddig lehet sürgetni az esküvőt? Nőként mondhatom azt, hogy én már szeretném?

"Szerintem a házasság szent, és nem érhet véget attól, hogy a feleknek bajuk van egymással, vagy a világgal, bármivel."

Drága naiv gyermek.

"A közös életnek, amikor mindketten teljesen elköteleződtünk, és amikor már egy igazi társad van."

Te mesékben élsz. Igazi társ nem lesz senki a házasságtól. Te pl. épp elmész amellett a tény mellett, hogy van egy igazi társad. Csak épp Te nem tekinted annak, mert még nem vett el.

". Nem úgy, mint amikor társad van egy kapcsolatban, ami bármikor véget érhet, ha már nem olyan kellemes. Szerintem a házasság szent, és nem érhet véget attól, hogy a feleknek bajuk van egymással, vagy a világgal, bármivel. "

Attól, hogy te így gondolkodsz, a párod még nem fog így gondolkodni. És egy idő után te sem, ha valami véglegesen elromlik. Pl. kíváncsi vagyok mit mondanál, ha a párod azt vágná hozzád, hogy a házasságotok szent, ezért nem érhet véget attól, hogy neked bajod van vele, mert mondjuk iszik, vagy esetleg játékgépezik, vagy mondjuk nem törődik a gyerekkel, netán megcsal, vagy mondjuk minden hétvégéjét a haverokkal tölti, tőled meg csak azt várja el, hogy takaríts-főzz-moss...? Persze fordítva is lehet, hogy neki van baja veled. Vagy hogy kölcsönösen van bajotok egymással. Vagy hogy egyszerűen csak nem működik egy idő után.

Az, hogy együttmaradtok-e, nem a házasság függvénye. Egy házasság is felbontható, tehát semmi értelme úgy kezelni, mint valami biztonságérzetet adó dolgot, hogy "ezaz, most már tuti nem fog elhagyni!". HA el akar hagyni, azt párkapcsolatban, házasságban egyaránt megteheti. Magyarán ha most nem érzed magad biztonságban mellette, akkor a házassággal sem fogod. Ha pedig igen, akkor mi a kérdés?

És mi van, ha a leendő férjed másképp gondolja?

Mi van, ha szerinte felesleges egymással kínlódni, ha valami nem megy?

Akkor mit ér az, hogy te így gondolod?