Eljegyzett a párom, anyáék meg kiröhögtek, hogy még gyerekek vagyunk. Mit szólnátok hozzá?

Most komolyan... ha egy pár szereti egymást, akkor mi a frászt foglalkoznak a statisztikákkal, meg mások véleményével? Szerintem csak az számít, hogy ti hogy éreztek egymás iránt, mit szeretnétek és saját lábra tudtok e már állni!

Én 21 évesen szólnék a másik oldalról. Én egyetemista vagyok, imádom a szakomat, szeretnék a lehető legtöbbet "megtudni" róla és úgy alapvetően ezzel foglalkozni egész életemben. Azt hiszem rám mondanák azt, hogy kicsit karrierista nő vagyok. Addig, amíg nem tudok megállni a saját lábamon, nem mennék hozzá a páromhoz, mert számomra sajnos egyértelművé vált tavaly, hogy egy mérnöki szak mellett nem tudok dolgozni. Tehát én pont nem abba a kategóriába tartozom, mint a kérdező, de eszem ágában sincs meggyőzni arról, hogy elsiet bármit is, mert ezt csak is ő érezheti. Tehát kedves kérdező, ha te úgy gondolod, hogy megtaláltad azt az embert, akivel letudnád élni az életedet, akkor lépj. Nem egy olyan házasságról tudunk a múltban (nagyszülők, dédszülők), akik 50-60 éveket éltek le a párjukkal úgy, hogy 17 évesen házasodtak, teszem hozzá sokszor kényszerből, még is kitartottak egymás mellett. Én azon a véleményen vagyok, hogy ez nem ezen múlik.

A szüleitek majd megbarátkoznak a döntéssel, valószínűleg hideg zuhanyként érte őket, azért volt a nevetés.

Kedves Harmincas, látom a szívedbe gázoltam!

"konkrétan te meg 22 évesen osztod itt az észt, és lehordod a 30-asokat. Mégis milyen alapon?"

Nem a harmincasokat hordtam le, hanem azokat a harmincasokat, akik azzal vannak elfoglalva, hogy más huszonéveseket fikázzanak, csak mert az ők életük nem jött be. Ha Neked is bejött volna az, hogy 22-23 évesen menj férjhez, akkor ahhoz osztanád most az észt.

Azt hiszem, 22 évesen vagyok annyira felnőtt, hogy eltudom dönteni, mi a párkapcsolat és mennyire stabil az én életemben a párom, most ha jön egy "okos" természetű harmincas és azt mondja, hogy ez 4-5 múlva nem így lesz, akkor ő azt milyen alapon mondja? Neki sincs belelátása az én életembe. Ahogyan Neked sincs az enyémbe.

És ne ess tévedésbe, nem a harmincasokat fikáztam, hanem azokat a harmincasokat, akik beszólogatnak.

Én sem szólok be valakinek ha harmincakárhány évesen képtelen egy normális kapcsolatra, nekem se szóljanak be. Továbbá nem szólok be valakinek, ha harmincéves kora után elválik, hadd döntsem el én is, hogy mikor akarok elválni a páromtól, vagy egyáltalán el akarok-e válni.

Másrészt látom, Te elvárod, hogy tiszteljenek Téged, de Te, hogy állsz ezzel?

Neked is csak az éveid a mozgatórugóid, mert abból talán több van mint nekem... Na mindegy

Üdv

Majd megszokják:)

Mi 19 évesen költöztünk össze,hát egyik oldalról sem volt felhőtlen az öröm,mert nem rég óta voltunk együtt,és a szülők nem is ismertek olyan jól minket,és hát külonben is úgy voltak vele,h költözzünk csak,2-3 hónap és megbánjuk,nem fog menni...Azóta egyébként "bocsánatot kértek",h nem bíztak bennünk

25 évesen ugyanolyan szerelmesek vagyunk(najó,mostmár azért máshogy:D),házasok lassan két éve,és van egy gyerekünk...

Szerintem hozzáállás kérdése is a boldog házasság,na meg a "hozott anyag",ki mit látott otthon...Mkettőnk szülei több,mint 25 éve boldog házasságban élnek,voltak nagy hullámvölgyek,de kitartottak egymás mellett.

Mi ezt láttuk,ebben nőttünk fel,h tisztelni kell a másikat,és nem az első problémánál válni...

Egyelőre én csak remélni tudom,h a mi életünk is olyan szép lesz,mint a szüleinké.

Szerencsénk van,mi tudunk hinni a házasságban,akkor is,ha korán kötik...

Hozzáállás

#32: Nem vagyok harmincas, nem sokkal vagyok idősebb nálad.

Igen, vagy elég érett 22 évesen, hogy el tudd dönteni. Igen, mások is ezt gondolták magukról. Igen, a frissen kötött házasságok 50%-a felbomlik 5 éven belül. Ennyit ér az emberek döntése. Ennyit ér a tied is. Ha mázlid van, akkor a másik 50%-ba fogsz tartozni.

Korábbi: Ha azt hiszed, hogy a házassághoz elég az, hogy szeressétek egymást, akkor tévúton jársz.

Remélem nektek bejön és mindig együtt maradtok! :)

Én nagyon beválasztottam, de 30 évesen is ugyanez lett volna, mert csak sokkal később jött ki rajta az agresszivitás és terrorizálás, amit sehogyan sem láthattam előre. Egy dolog miatt nem bánom, az pedig a kislányom.

Sok boldogságot!! :)

24/N

35-ös

Honnan vetted le azt, hogy szerintem a házassághoz elég az, hogy két ember szeresse egymást??? :-S

Na ez a baj, hogy mindent napellenzővel néznek egyesek. Írok egy mondatot, vagy kettőt, aztán persze úgy van kiértékelve ahogy az a bizonyos valaki szeretné azt látni.

Nem nem elég a házassághoz a szeretet, de ha az megvan, akkor nem sok minden jöhet közbe. Persze én a szeretet felől még feltételezem a bizalmat és a hűséget is, ami ma nem divat, de akkor is.

Te mit tudod, hogy megvan-e a Kérdezőnél vagy nincs?

Mit tudod, megvan-e nálunk is vagy nincs?

A statisztika pedig egy hülyeség, van, hogy legyen, de sosem tükröz valóságot, a válások sem, egyéb sem. Tudom, foglalkoztam és foglalkozok statisztikákkal ma is...:-S

Aztán Te meg ki vagy, hogy tudod mennyit ér az én döntésem? S még én vagyok előítéletes...és ne mondjam azt, hogy hülyék az emberek akik bele akarnak dumálni az életembe.

A nyakamat tenném a párom hűségére, akkor is, ha egy szexis csaj vodkát itatna vele (mondjuk már eleve ez a szituáció sem következhet be, de feltételezzük), hogy nem fog még egy csók se történni...

Távkapcsolatban élünk jó ideje, ha akarna bármit megtehetne. Elég fiatalon elég sok mindenen túl vagyunk, ne akarj Te meggyőzni...és jönni nekem a statisztikákkal.

Ugyanígy semmit sem számít a mi véleményünk, a mi tapasztalatunk, a Kérdezőnek az élete az Ő Élete és Ő tudja, merre tart. 19 évesen pedig szerintem ezt egy intelligens, komoly ember megtudja ítélni. Én is megtudtam már akkor és azóta sem változott a véleményem.

Na üdv

#30-nak:

"Nem gondolod, hogy ők a sokkal nagyobb tapasztalatuk alapján mondják azt, hogy elsietik a dolgot? "

Ehhe, én ismerek olyat, aki 16 éves kora óta van ugyanazzal az emberrel, és gyönyörűen élnek tizenéve, de olyat is ismerek, aki 35 évesen gyakrabban váltogatja a f*szijait, mint más az alsóneműjét, szóval ne általánosíts, hogy minden fiatal tuti idióta.

Bocs nem tudtam, kéne olvassak a gondolataidból "korábbi"...azt hittem ez egy korábban megszületett gondolatod:D

Na mindegy végül is Te mindenkinél jobban tudsz mindent. Kíváncsi lennék eddigi és ez utáni párkapcsolataidra...

Mondjuk a tipikus "utálni való idős hölgyek" az olyan emberekből lesznek mint Te. Akik a fiatalabbakat lehurrogják, mert nekik mennyi tapasztalatuk van...Egy 19-20 éves már felnőtt olyan szinten, hogy tudjon döntéseket hozni párkapcsolati döntésekben. És attól mert Te halmozod az éveket még nem jelenti azt, hogy jobban érted a dolgokat, mint én vagy más... Na mindegy...