Gyerekes pasival kapcsolat?

Nem feltétlenül normálatlan, de ezt beszéld meg vele, hogy lásd hogy áll a dologhoz. Nem kell veszekedni rajta vagy ilyesmi csak beszéljétek meg mi lesz.

32/f

1.es válaszoló vagyok. Most komolyan még kérdés mit csinálj? Ez nem fog változni, és csak konfliktus forrás lesz. Nem a te gyereked, ergo semmi közöd hozzá, plusz még csak nem is szereted. A "párod" meg esztelenül fullba nyomja a kretént, hogy pesztráld a kölykét.

Kérdés nélkül lapát, és keress normális egyedülálló gyermektelen férfit. Anyudnak mellesleg igaza van.

Hallgatnék rá, ha már nekünk nem hiszel.

Elvált anyukaként írom, hogy ez nem normális. Én nem vártam/várom el a pasimtól, hogy a gyerekeimnek ugráljon, és soha nem érezte magát mellőzöttnek.

Tegye azt, amit szíve szerint tenne, nehogy már rákényszerítsem a pótszülő szerepet..

Ez is kedves tőled, hogy ennyit megteszel értük, de mindennek van határa.

Ha nem változtat, hagyd ott.

Parom gyereke 4 éves, nekem nincs, ugyanez a felállás. Nem élünk még együtt, de ha elhozza, többnyire nálam vagyunk.

Nálunk úgy működik, hogy ő a gyerek apja, ha kell neki valami, intézi. De ha segítségre van szüksége, próbálok segíteni. Sok mindenhez férfiaknak nincs erzekuk, pl hisztit hogy kezelje.

Ezen kívül megbeszeljuk, ha vmelyikonk pihenne, elvonulna kicsit, a másik van vele. Olyankor természetesen én szolgálom ki.

Vigyázni is szoktam rá, ha apja dolgozik, vagy olyan program van.

Ami a játékot illeti, én többet játszom vele, de jobban is bírom az ilyesmit. :) Szeretek játszani vele, de ha jelzem, hogy most elég volt, atveszi.

Egyéb dolgait apja intézi többnyire, de a gyerek rá is vágyik, pl popsi törlés. De ha engem hív, megyek én is.

Sokszor nem könnyű, főleg ha kevesebb időt tudunk együtt tölteni, újra meg kell szokjuk egymást. De utána egy tündér. Bújik meg minden. :)

Azt hogy nekem vmi nem tetszik, vagy hiányzik vele lenni kettesben, akár már sok néha ez az egész, én kimondom. Mert ez az igazság. Nehéz szituáció, de mindent megteszek, h működjön.

Több mint egy éve ismerjük egymást.

#13. Ebben ugyan igaza van, de a semmiért még senki nem vállalt be senkit. Nem úgy megy az, hogy a másikra lőcsölöm a kölköm, mondván elszórakoztatják ők egymást,én meg majd megyek a saját kis dolgomra... ez nem így működik. Gondoljon már bele, ha a múltbéli anyjával lett volna ilyen, akkor el sem jutnak a gyerekvállalásig és a kis hét évese itt és most, csak úgy kifakulna a téridőből. Ha ez szerinte is szomorú dolog, akkor a kapcsolatával is foglalkozzon, különben a büdös életben nem lesz neki családja.

32/f

De érted... Ha lepasszolja neked, akkor nem neki első a gyerek, hanem azt próbálja elérni, hogy legyen neked.

32/f