A férfinak vagy a nőnek kell alkalmazkodni a párjához egy ilyen élethelyzetben?

Nagyon megkeseríti a napjaimat hogy lassacskán egyre rosszabbá válik párkapcsolatom. Szeretem páromat, és úgy gondolom ő is szeret engem. Középkorú nő vagyok, korai változókorban. Párom már többször szememre vetette hogy változtam, de én is érzem hogy így van, hozzá teszem ez nekem sem jó. Fáradékonyabb vagyok, kedvetlen, rosszul alszom, és ami a legnagyobb baj, egyre kevesebbet hiányzik a szex. Talán már meg is lennék nélküle. Ez folyamatos konfliktusforrás köztünk, párom nem érti hogy én nem akarattal vagyok ilyen. Szerintetek nekem kellene összeszednem magam és akkor is együtt lenni párommal ha kifejezetten nem szeretnék, vagy neki kellene engem jobban megérteni. Van akinek esetleg ráment hasonló problémára a kapcsolata?