Miért gondolják még mindig sokan, hogy a nőnek kötelessége a házat rendben tartani, a férfinak pedig a kisujját se kell mozdítania a munkán kívül?

Kérdező, ha mindent úgyis tudsz, akkor mi a kérdésed? Szocializáció, szülői példa, a két nem különböző vélt társadalmi szerepei és a nemekkel kapcsolatos társadalmi elvárások megvannak? Ha igen, akkor a válasz is megvan.

Vagy ez a kérdés inkább arról szól, hogy az anyósjelölted milyen rosszul nevelte a fiát, meg anyád is milyen ügyetlenül menedzseli az életét, bezzeg te, a modern szupernő milyen ügyesen megnevelted az anyósjelölted által elrontott párodat, aki előtted még az önállátásra is képtelen volt?

Ha így, és persze, hogy így van, akkor kapsz tőlem másfél csomag kutyakekszet érdemeid elismeréseképpen. Ügyes vagy.

"A legszebb amikor a férfi anyja sulykolja ezt a férfibe, és gyűlöli a menyét, ha az nem nyalja 3x körbe a pici fiacskája popsikáját. (Az én anyósjelöltem is így indított mikor különköltöztünk tőle)

Szerencsére én meg tudtam értetni a párommal, hogy nagyon tudom értékelni amikor üres mosogató vár haza, vagy rendben van a lakás, és nem mindent nekem kell csinálnom. Egyenlően felosztottuk a dolgokat.

De például ott van anyám a párjával, mindketten 12 óráznak, de emellett anyám még neveli a két fiát és intézi a házimunkát. A pasas meg csak van, hobbizgat, szerelget, olyan mint egy 3. fiúgyermek.

És bizony volt már rá példa, hogy megkaptam, hogy mi az, hogy én füvet nyírok és párom mosogat, mikor előbbi férfimunka, utóbbi női. Szerintem meg tökmindegy, ő utál füvet nyírni, én meg mosogatni, cseréltünk, egál.

6-os, tojást sütni, virslit főzni én is összeköltözéskor tanítottam meg a páromat, azelőtt anyuci mindent megcsinált, nem is hagyta, hogy maga oldja meg a problémát... De legalább nevelhető :D"

Ezekből a mondataidból vontam le azt a következtetést, hogy ez a kérdés legalább annyira, ha nem jobban, szól arról, hogy nem kedveled az anyósjelöltedet, viszont szereted fényezni magadat, miközben degradálod a párodat, mint arról, hogy hogyan alakul általában a munkamegosztás a nemek között a mai Magyarországon.

Ez tipikus kérdezői stratégia. Rengeteg olyan kérdés van, amiben a kérdezőnek van valamilyen személyes sérelme (esetedben a konfliktusod az anyósjelölteddel és valamiféle önbizalomhiány/igény a külső megerősítésre) és ezt megpróbálja valamilyen általános szociológiai kérdésnek beállítani. Nincs ezzel semmi baj, beszélgethetünk az anyósjelöltedről meg arról, hogy miért vagy te egy nagyszerű ember, de ahhoz nem kell ez a kis vékonyka szociológiai máz.

Egyébként nem sértettél meg. Engem itt nem lehet megsérteni. Teljesen hidegen hagy, hogy ki pontoz fel vagy le. Én mindig azt mondom, amit gondolok. Vannak, akik éppen az őszinteségem miatt pontoznak le, mások meg emiatt fel.

Jajj! =D Kedvencem ez a barkácsolás-autószerelés-fűnyírás szentháromság. A fűnyírás a lakások esetében eleve kiesik. Egyébként meg 2-3 hetente max egy óra. Tavasszal esetleg hetente, ha olyan az idő. De ezzel kifújt a dolog. Másik dolog meg, ha véletlenszerűen kiválasztanánk 1000 férfit, mondjuk 25-45 év között, és megkérdeznénk tőlük, hogy hányan szerelnek rendszeresen autót, akkor elég alacsony szám jönne ki. Pláne hogy ma már nem olyan autók futnak az utakon, amit otthon kicsit megkalapál a Jóska és már gurul is tovább.

Ezzel szemben a "házimunka" az napi szintű dolog. És nem arról van szó, hogy Kati a munkából hazaesve nem tudja megcsinálni, mert természetesen megtudja. De miért csak az ő szabadideje teljen ezzel, mikor ketten vannak?

Persze, a barkácsolás és az autószerelés mindig kifogás. A fűnyírás és a kerti munka viszont nem feltétlenül, ha tényleg komoly kert van, nem csak egy három négyzetméteres gyep a ház előtt.

Egyszerűen nincs olyan, hogy egy autót rendszeresen kellene bütykölni vagy hogy mindig barkácsolni kellene valamit. Eleve, mégis mit kellene barkácsolni? Az egyszerűbb dolgok nem telnek sok időbe, a komolyabbakhoz meg szakembert hív az ember, ha azt akarja, hogy rendesen meg legyen csinálva.

A barkácsolás/autószerelés menekülés a férfiak részéről. Egyrészt a házimunka elől, másrészt a feleség és később a gyerekek elől. Amíg a férfi "barkácsol", addig sem kell velük lennie, nem kell foglalkoznia velük, azt csinálhat, amit akar. Azok a párkapcsolatok, ahol a férfi minden hétvégén a fészerben matat valamit, halottak.

Sosem értettem az ilyen provokatív kérdéseket, ilyenek mögött mindig az van, hogy a kérdező nem ismer, nem látott elég embert.

Egyáltalán kinek mi köze ahhoz, hogyan élnek családok, párok, nők, férfiak?

Mindenki imád beleszólni más kapcsolatába, "felvilágosítani" a feleséget, milyen cseléd, vagy a férjet, milyen papucs.

Kinek mi köze hozzá?

Vannak dög lusta nők, akiknek abból áll a kapcsolatuk, hogy ma én vittem le a szemetet, akkor te meg mosogass el.

Baromi jó lehet ilyen kapcsoltban élni tényleg.

Igen, most én is beleszóltam, de az ilyennek úgyis vége lesz hamar.

Én imádok szerelgetni, barkácsolni, házat felújítani, bővíteni, autót szerelni, stb.

A párom meg meg nem engedné, hogy bemenjek a konyhába, főzzek, takarítsak, stb.

Ahogy én sem neki, hogy hozzányúljon bármilyen eszközhöz, géphez, cipekedjen, stb.

az kimaradt, hogy igen, vannak lusta férfiak is, találkoztam jópárral, aki nem képes elmosogatni maga után, vagy lehúzni a retyót. Az ilyennek se lesz tartós kapcsolata, élete végéig zavar lesz a fejében, most mit is csináljon.

Mint ma is a benzinkúton egy srác, köszönök neki, nem köszön vissza. Helyette zavarban van. Elköszönök, nem köszön vissza. Nevelés.