Segítség! Teherbe este és még csak 18 vagyok, szerintetek ha elvetetném az gyilkosság?

Látom ti már csak azért jártok ide hogy kisírjátok a szemeitek és engem oltogassatok :) Ha majd értelmes választ tudtok írni az én állításaimra nem csak azt hogy ''szaréletű'' akkor gyertek vissza kérlek, addig föösleges ez a vita mert csak abból áll hogy én érvelek ti emg oltogattok.

Mellesleg miért is mész orvosira? Hogy jó állásod legyen ez után vagy jó kereseted legyen? Esetleg mert élveznéd a munkát? Mindegyik azért van hogy jól érezhesd magad. Nem hiszem hogy azért akarnál sok pénzt keresni vagy jó állást szerezni hogy utána eldugd a pénzt és soha többé ne is lássad.

Minden esetre köszönöm hogy megnevettettetek, ez legalább sikerült az oltogatással szemben :)

Bagoly mondja verébnek...

Nem tudom miért számít megcáfolásnak ha oltogatsz.

És nem tudom miből veszed azt hogy ''tudom hogy nincs igazam''.

Ez pont hogy nincs így. Sőt senkinek sincs lényegében igaza. Mindkét félnek emgvan a véleménye és kész. Az más dolog hogy ti nem vagyok képesek megérteni az én nézőpontom pedig tökre logikus és egyszerű. Én megértem miért kapányoltok ellene csak szerintem nincs értelme, azon kívül hogy nyugodt a lelkiismeretetek mert elhiszitek milyen szent és jó a lelketek.

Pont hogy ti vagyok azok akik nem vagytok képesek felfogni amit én írok. De nem is várom el ennyi IQ szinttel

"De akkor is helyrehozhatom a hibát mert van rá lehetőségem"

Ez nem a hiba (a TE HIBÁD) helyrehozása...ha mondjuk én saját hülyeségből hibázom és utána, hogy nekem 'könnyebb' legyen kikaparnálak az életből, az 'megoldás' lenne...?

"Most komolyan az embernek egy élete van. Logikus hogy alapesetben arra törekszik mindenki hogy jó élete legyen és hogy minél többet legyen boldog és minél többször érezze magát jól. Szerinted ez miért nincs rendben? "

Sokkal jobban érzem magam a fotelban laptopozva, meg ha bulizhatok, YOLO, csak nem biztos, hogy mindig az a jó választás, ha én 'jobban érzem magam (ez nem is egyenlő a boldogsággal). De ennyi erővel belövöm magam heroinnal, akkor aztán marha jól fogom magam érezni, sőt, boldog leszek (nem vicc!).

"ki akarna nyomorban szomorúságban szenvedésben élni, ha van lehetősége arra hogy ezeknek pont az ellenkezőjét sikerüljön elérnie? "

A nehézség nem egyenlő a 'nyomorúsággal', meg a 'szenvedéssel'. Az, hogy esetleg nem marad annyi időd a karrieredre, vagy magadra (még egyszer, nem a magzat, hanem a TE hibádból), marhára nincs még sehol a nyomorúsághoz képest...

Ezt meg a 47%-os kollégától emelném ki, főként erre lennék kíváncsi:

"jó példa vagy az abortusz mellet. Jobb lett volna ha meg se születsz...Nem kifogásolhatod, hiszen azt állítod neked az ugyse fájna. Ellentmondás hiszen itt kapálózol azon menyire szeretnél még élni és szórakozni... "

1. Igen ez megoldás. Mint már többször is leírtam az abortuszon kívül nincs más lehetőség arra hogy egy nem kívánt gyerektől úgymond ''megszabaduljak''. Ezért ez egy megoldás. Más esetekben azért nem megoldás a gyilkosság mert van rá más lehetőség is az esetek többségében. Ha én keresztbetennék neked vagy akadályoznám az életed természetesen nem egy abortuszhoz hasonló esemény lenne a megoldás hanem valami más (pl jogi úton való megoldás)

2. Persze nem nem minden ha én érzem jól magam. Ugyanúgy figyelni kell a körülöttünk elé emberekre stb. És vannak döntések amikor a saját kárunkra cselekszünk mert pl másnak szeretnénk jót azért mert mondjuk szeretjük. De lényegében ez nekünk is jó, mivel ha valaki másnak örömet okoz vagy tudja hogy jót tett vele azzal is jót tesz magával. De senki sem választaná a rosszat csak úgy. Meg mellesleg vannak esetek amikor egy fél jobban igényli a jót és ezért az a jó cselekedet ha ezzel a személlyel történik a jó dolog. A drog meg teljesen más tészta, nem is értem miért keverted bele. Nem magyarázom el miért, gondolom te is tudod (ha meg nem akkor ez elég nagy baj).

Persze nem feltétlenül borul nyomorba az ember ha pl jön egy váratlan gyerek. De az tény hogy nagyban megnehezíti az életét és korlátozza a lehetőségeit (persze csak ha nem akarja a gyereket(!!)). És ha az ember kényszerből dolgozik minimálbérért és nincs lehetősége vagy ideje arra hogy ebből kitörjön, például egy gyerek miatt, vagy esetleg sok sok évvel eltolódnak a tervei emiatt, akkor az már nem nevezhető teljes életnek. Miért élne az ember kényszerből egy olyan életmódot amit rohadtul nem kíván nem szeret és nem élvez, ahelyett hogy folytatná a terveit és esetleg később, amikor már sikerült elérnie amit szeretett, akkor fogna bele ilyen nagy dologba?

Normális ember tudatosan nem teszi tönkre saját kezűleg az életét.

Utolsóra pedig kifejtettem már a véleményemet korábban de ha akarod mégegyszer leírom. Ha engem sem akartak volna szüleim és abortáltak volna hát ez van. Jogos döntés lett volna és és nem is kifogásolom. Ha abortáltak volna nem is tudnék semmiről, sőt még az abortuszról sem tudtam volna mivel nem élnék. Erre van egy mondás ''amiről nem tudsz az nem fáj''.

És nem, nem vagyok jó példa az abortusz mellett :) Én egy betervezett gyerek voltam és nem tettem volna tökre senki életét sem.