Miért nem lehet a szerető szemszögéből is megérteni a történteket?

Én a gonosz helyett inkább a ribi vagy k.va opciókat helyezném előtérbe.

Szerintem minden nőben kellene annyi tartásnak lennie, hogy nem egy nős pasival áll össze, vagy olyannal akinek komoly kapcsolata, élettársa van. Tudtommal engem még nem csaltak meg, és én se a férjemet, ezért nem tudom beleképzelni magam a helyzetbe. Abba viszont igen, amikor ajánlatot kapok nős pasiktól.

Lehet a világ legvonzóbb, legkedvesebb embere, van hogy külsőségek alapján talán a férjemnél is jobb, de akkor is az az első gondolatom

- ha velem megcsalja a feleségét, engem mással csalna.

- nem bíznék benne soha, ha ilyesmire képes

- ha én ilyenre képes lennék, ő se bízna bennem

- ha belemásznék, tönkretenném a szép és boldog életemet egy kaland miatt.

- ha belemennék, tönkretenném az ő életét is egy kaland miatt.

Azt hiszem ennél több indok nem kell ahhoz, hogy az ember lássa, nem vezet sehova.

A kérdésben a nő aki elszerette a férjet, csak idő kérdése, hogy volt asszonyka sorsára jusson. Senki nem különb másoknál annyira, hogy majd pont ő legyen az akiért a farkasból bárány válik. Ilyen nincs.

Az ilyen pasik folyton tovább mennek, vagy megcsalják a feleségüket. Vagy a kapcsolattá vált szeretőjüket.

A kérdés az, hogy a nőnek miért egy olyan pasas kell akinek felesége, gyereke van? Miért kell egy családot tönkretennie, ha az esetleg menthető?

Én nem csak a nőt hibáztatom, hanem a férjet is. Ha annyira imádják egymást, akkor a férj váljon el, és utána jöjjenek össze, de ne a szerető miatt váljon el. Hogy gonosz-e a nő ha szerető lesz?? Nem tudom.

Csak azt, hogy nem sajnálnám ha az élet úgy hozná neki, hogy pár év múlva a férje fejét egy fiatal kis csibe szintén elcsavarná, és arra hivatkozna, hogy "de hát szeretjük egymást" ...

Szóval nem tudom megérteni sem a nő sem a megcsaló férj szemszögéből a történteket.

Igen jogosan mondják, hogy gonosz. Bár hozzátartozik a történethez, hogy az egyedül hagyott nő életéből jobb is, hogy távozott egy olyan hazug és labilis alak, aki képes őt egy másik nőért otthagyni...

Mindenki megérdemli a boldogságot, ha szenvedett korábban, ha nem, de nem más boldogtalansága árán! Egy intelligens nő akármilyen szerelmes is lesz egy férfiba, ha az a férfi házas vagy bármiféle párkapcsolata van, akkor nem fog vele kokettálni.

Főleg aki sokat szenvedett, annak tudnia kell milyen rossz az, és ha ő maga jó ember, akkor nem fog szenvedést okozni másnak...

Csak primitív és rossz emberek szeretik el más párját... És csak primitív és rossz embereket lehet elszeretni.

Előre is üdvözlöm a kérdésben szereplő férfi következő szeretőjét, aki majd a mostani gonosz nőjétől elszereti őt!

Hihetetlenek vagytok.

Azt hiszitek, minden házasság, szerelem örökre szól?

Ha egy házasság lapos, unalmas, és az egyik fél beleszeret másba, akivel sokkal boldogabb, akkor ne hagyja ott a házastársát? Úgy 3 ember lenne boldogtalan, mert azt senki ne mondja, hogy ha a házaspár együtt marad, mert pl. gyerek van, akkor minden rendben!

Azt hiszitek, a gyerek nem érzi, hogy anyu és apu nem boldog?

Ha valaki egyszer megházasodott, akkor neki már nem jár a boldogság, ha a kapcsolat nem úgy alakult, ahogy eltervezte?

Már miért lenne a másik nő ribi? Mert beleszeretett valakibe?

Komolyan ennyire korlátoltak vagytok?

Szerintetek beleszeretni vaakibe attól függ, hogy az illető házas-e, vagy sem? Azért szeretünk bele, mert helyes, kedves, vicces, őszinte, stb.

Önmagáért, nem a járulékos dolgaiért szeretjük!

Ha elválnak, igenis mindhárom embernek több esélye van a boldogságra.

Olyan butaságnak tartom, mikor együtt maradnak azért, mert már házasok. Attól senki nem lesz boldog, hogy nem hagyja el a férje, de mást szeret!

Lehet, hogy a szomszédok meg a család nem szólja meg őket, de ez a boldogság, hogy együtt élnek egymás mellett, nem egymással? Baromság!

mindenkinek joga van a boldogsághoz, az a "harmadik" nem tehet róla, hogy egy nős emberbe szeretett bele!

Senki sem tehet róla! Sem a szerető, sem a férj, aki beleszeret vkibe, sem a volt feleség. A szerelem nem ilyen!

Aki együtt marad a vagyon vagy egyebek miatt, az a számító dög, nem aki boldog akar lenni és tesz érte!

Én nem vagyo házas, és nem csalom a párom, vélemnényem szerint ő sem engem, de nem akarnék a jövőben egy olyan kapcsolatban élni, ahol tudom, hogy mást szeret, és csak szánalomból/pénzbért/gyerek miatt van velem. El is ítélem az ilyet. Mire jó ez?

"Ha valaki egyszer megházasodott, akkor neki már nem jár a boldogság, "

Hát b...ki. Te aztán vagy valaki.

De igen, mindenkinek jár a boldogság. Ha valami sz.r el kell válni, nem egy kis riherongyot felszedni a sarkon. Nem hiszi senki, hogy nem mehet tönkre egy kapcsolat, de lehet értelmesen is csinálni valamit.

Lezárod, elválsz, továbblépsz. Viszont az új kapcsolatot sose fogják úgy hívni, hogy k.va vagy szerető. Bár a kettő teljesen ugyanaz.

7-es válaszoló:

"Szerintetek beleszeretni vaakibe attól függ, hogy az illető házas-e, vagy sem? "

Aztán hogyan zajlik le egy "beleszeretés"? Ránézel és máris szerelmes vagy? Ugye nem? Hanem randik, találkák, szex... mindez még hideg fejjel, tudván tudva, hogy a "párod" otthon túlórát hazudott, hogy téged kefélhessen, hogy az asszony vacsit főz szegény túlórázó férjének, miközben te azt az inget simogatod le róla, amit a felesége mosott-vasalt.. elmész te a búbánatba a szerelemmel, amiről nem tehetsz...