A lányok miért zúdítják követelmények áradatát a fiúkra, ahelyett, hogy hagynák őket önmaguknak lenni?

#87

Beszédstílusom túl körülményes szokott lenni, mellette a testartásom is merev, nem laza. Nem tudok jópofizni vagy érdeklődést tettetni olyan dolgok iránt amik nem érdekelnek. Körülményes beszédem itt nem érezhető, sőt itt még jó pont is, mert szépen megfogalmazom amiket írkálok - de élőben nem adnak időt arra, hogy szépen összerakjam a mondandómat. Nem. Ott mondanak valamit aztán reagálj 10 másodpercen belül. Hogyan? Úgy nem lesz tökéletes a váalszom, utólag rágódhatok, hogy sokkal jobb is lehetett volna, mondhattam volna poénosakat, lazább is lehettem volna - de mikor ott vagyok csak egyfajta nagyon távolságtartó dumát tudok. Hátrányom még, hogy alig idősebb emebereket is hajlamos vagyok "hölgyem" vagy "uram" megszólítással ítélni, stílusom olykor idegesítően udvarias, de neveltetésem miatt ez maradt meg. Ezenkívül kerülöm a káromkodásokat és a félreérthető - gagyi viccre lehetőséget adó - szófordulatokat is. Egyedül laza meg jófej nem tudok lenni. Meg presze spontán sem. Minden amit tenni akarok idegesítő és erőltetettnek fog látszani. Gyülölöm ezt.

Valszeg az lesz hogy kis alkohol kell majd, hogy érezzem - máfél pohár bor? - hogy ne aggódjak semmit, csak másnap legyen kedvem fejjel rohanni a falnak, hogy "TE ATYAÉG! MIT MŰVELTEM TEGNAP? ILYENEKET KI MERTEM MONDANI?"

Megítélni magam meg nem tudom, mert fogalmam nincs hol állok ténylegesen az emberi skálán - középen? alul? Felül? Gusztustalanul ronda lennék? Vagy átlagos? Eseteleg átlag feletti a genetikám miatt? Vagy a jellemem is mindig elemezgetem, mindig próbálom körülírni, de sosem tudom alkalmazni. Hosszú és sz*r ügy ez.

Iskolaszervezte tábor.:) Amúgy köszi, nincs értelme mást tervezni, ha valaki megtalálta a számára tökéletest :)

Egyébként igen, eléggé fiatal vagyok hozzátok képest, de szerintem ilyen dolokban ahogy észrevettem nem számít pár év. Szóval ha máshogy nem megy az ellazulás akár társaságban, akár lány közelében, én (legyen akármennyire ellentmondásos) az alkoholra szavazok, mint egyetlen jelenleg ismert gyógymód. :D

Azzal ne törődj, hogy mit mondasz ki egyszerre, mert valójában ez vagy te :) Itt persze könnyű mindent előre megfogalmazni, meg megfelelő stílusban írni... Valóságban ha így beszélnék, ahogy írok felkötném magam az első diófára :D

Kell neked az az alkohol, hogy mennyi azt te tudod, hogy mennyit bírsz :) Túl sokat agyalsz és mindent előre tervezel, így tényleg nem tudsz spontán lenni és laza :/

"ILYENEKET KI MERTEM MONDANI?"

Pedig ha nem agyalnál rajta, csak simán kimondanád! :D

Egyébként tényleg az a lényeg, hogy nem kell azon agyalni, hogy utána mi lesz... csak az adott szituációt kell megélni, a jelenben kell jelen lenni és önmagatok adni... és ha nem felel meg? Akkor ez van! Ki akar olyan partnert, akinek nem felel meg? ;)

Nem érdemes szerepet játszani, mert hosszú távon úgyis kibukik a valóság! És ha valakivel van 2. randi, de 3. már nincs, az mennyivel jobb?