A materializmus valójában egy lelki "betegség" lenne? (pszichológiai párhuzammal)

"Tévedsz: csecsemő és csecsemő között óriási különbségek vannak."

Mi bajotok van a tényekkel? Igen, a reakcióikban vannak különbségek, de az az agyuk felépítése miatt van. Személyiségük, teljes öntudatuk még nincs. Ez tény.

"Hallottál már az agyat ért sérülésekről, amelyek furcsa képességgel övezték fel az elszenvedőt? Nyelvtudás, akcentus, zenei tehetség, stb."

Igen, és? Mindegyik magyarázható az új nyelv beszélésén kívül, bár annak még utána sem néztem. Amúgy érdekes módon senki sem bantu nyelven kezd el beszélni, hanem németül, angolul meg franciául (ismert, sokak által beszélt nyelveken), szóval csak régi emlékeket, látott képeket hoz fel a sérülés, nem a "lélek" szerez új tudást.

A HKÉ-s részhez még mindig a lélek létét kéne bizonyítani; utána már el lehetne gondolkodni, hogy agyi, vagy lelki folyamat-e a HKÉ.

""A "Honnan?" nem kérdés: az agyból. Maximum a "Hogyan?"-on lehet vitázni, de azt is kutatják."

Eddig csak feltevés, nem bizonyíték."

Itt nem értem a válaszod. Mi a feltevés? Az agy készíti a gondolatot, ez tény. Ha megsérül az agyad lehetsz pl.: agresszív utána, lehetnek hallucinációid, vagy elfelejtesz mindent... Hoppácska. Utána nézek, mennyire változik meg a személyiség, ha valaki elveszíti az emlékeit. A lélek azt hiszem nem szokott olyankor emlékezni, hogy kik az idegenek és kik a szeretteink...

" A kutatási módszereiket, modelljeiket is kritizálják, elvárják tőlük a megismételhető kísérletet, ami nem feltétlenül fog sikerülni."

Hát pedig nem ártana, ha nem csak egyszer sikerül, az is dokumentáció nélkül, az elmélet kiagyalójának sötét pincéjében, egyedül.

"Attól még, hogy valami 10-ből nem 9 alkalommal működik, csak mondjuk 4-szer, nem létező jelenség? A véletlen műve? Aligha."

Miért ne lehetne a véletlen műve, ha nem épül szabélyokra, ha teljesen véletlenszerű?

"Egyébként semmilyen kísérletnél nem lehetsz jelen, így megint hit kérdése, mit fogadsz el érvényesnek, illetve még közbejátszik, hogy egy számodra hiteles személy mit fogad el érvényesnek."

Ostobaság és terelés a tényeket hitkérdésnek feltüntetni. Ahogy a paksi atomerőműbe látogatónak, úgy a CERN-be dolgozónak bemehetsz, és láthatod dolgozni a tényeket. Minden igazolja a tudomány által felismert szabályokat, amikor akarom, vagy ha tanulok és megdolgozok érte, azokat a kísérleteket, amiket nem lehet megfigyelni egykönnyen, vagy veszélyesek, munkával én magam is megismételhetem. Bármikor. Így lesz tény a tény. Az ezósok meg sokszor kizárják a szkeptikusokat köreikből, mondván nem működnek a felsőb erők, ha egy hitetlenkedő is ott van...

"Ez a baj, hogy a jelenségek legtöbbje nem mérhető, nem reprodukálható, ahogyan egy szupernóvát sem tudsz reprodukálni."

Viszont mérhető, leírható, és jó természeti kísérlet révén, újra és újra megtörténik.

"Már sokszor mondtam, létező jelenségnek kell feltételezni azt, amit sokan, egymástól függetlenül, egybehangzóan állítják, hogy megtapasztaltak, majd megpróbálni úgy megvizsgálni, hogy kiderüljön róla, mi lehet az."

Látom, nem érted a példát. Carl barátunk feltételezte, hogy szimpla tapasztalaton alapul az egész, de ez nem igaz. A többségében hazugság pénz vagy hírnév reményében, a többi meg hallucináció és hiszékenység. A jelenség létező, de nem mint láthatatlan sárkány, hanem mint tömeges hallucináció, esetleg irányított hallucináció; emberi hiszékenység. Ezek szerint kell kutatni, nem a téveszméket kell erősíteni.

"Mivel mérni nem tudjuk a számunkra érzékelhetetlen jelenségeket"

Hoppá! Akkor hogyan érzékeli az, aki mégis érzékeli? Hogyhogy egy tudós sincs közöttük?

"kénytelenek vagyunk matematikai valószínűségre, anekdotákra, összefüggések felállítására és egyebekre alapozni."

Valószínűség, anekdoták és személyes kapcsolatok (összefüggések) alapján végeztek ki többmillió nőt "boszorkányság" címét. Ott is csak az anekdoták számítottak, bizonyítékot nem kerestek; már a vád is bizonyíték volt. De tudjuk, hogy egy állítás nem önmaga bizonyítéka.

"Tipikus hozzáállás. Ha valaki átélt egy halálközeli élményt, ahol színeket látott, meg megmagyarázhatatlan alakokat, akik szóltak hozzá, illetve azt, ahogyan újraélesztik a műtőben, milyen hírnévvel és gazdagsággal jár?"

Én a démonokkal és idegen lényekkel találkozókra gondoltam, de igen, készült már bestseller halálközeli élményről is.

""Anya meghal, apa meghal mindezt télen. Ilyenkor a gyermek minden télen depresszióba esik. Ezt megfigyelik és feljegyzik, ómajd kezelik több esetnél is; így egy szabájt találnak Ezek tények, ezek bebizonyosodnak."

Mondok neked néhány tényt:

- A HKÉ átélők 90%-ának egyetlen cseppnyi halálfélelme nem marad hátralévő életére.

- Mindannyian a szeretet fontosságáról kezdenek beszélni, elfordulnak az anyagi javak előtérbe helyezésétől.

- Átalakul az értékrendjük, gyakran meg nem értetté válnak.

- Biztosak abban, hogy élményük valós volt, akár postások, akár agysebészek."

Nem értem, ez hogy válasz az állításomra? Csak megmagyaráztam, miért tudományos a pszichológia.

Na mindegy, pontonként abban a sorrendben válaszolok, ahogy te írtál:

- ? ezt nem értem, elhiszem. Bár honnan mérik a halálfélelmet, milyen részletek alapján? Fél tőle, vagy csak aggódik, eseleg retteg talán kezelésre is szorul?

- haha, ne haragudj, de ezt nem hiszem el - főleg az anyagiaktól való elfordulás részt. És komolyan, a legtöbb HKÉ baleset alatt/után történik, elszakadva a többiektől, miről beszéljenek? Politikáról? Miért nem adja át a túlvilág a rák ellenszerének képletét, ha akkora tudással akarják őket visszaküldeni?

- nyilván, ez sok más esetben is van így. Tényleg nem lehet megérteni őket; már a legjobb barátunkat sem értjük teljesen, hogy lehetne megérteni, mit és hogyan élt át közben és most egy HKÉ-t tapasztalt ember?

- persze, hogy valós volt. Valós agyi folyamatok.

"Erre is fel lehet állítani egy szabályt: a HKÉ a hátralévő életére megváltoztatja az embert, pozitív irányban, tartást ad neki, eloszlatja a halálfélelmet, felértékelteti vele emberi kapcsolatait. Ezek a klinikai halálból újraélesztett, de HKÉ-ről beszámolni nem tudó emberekre nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem igazak."

Talán mert nem éltek át egy hatalmas megrázkódtatást, és nem jöttek rá arra, amire mindenki a halál markában: az élete lehetne jobb is?

"Most pszichológiai ténnyé vált számodra, hogy a HKÉ valós?"

A HKÉ valós, ez nem kérdés. De nincs is benne semmi misztikum. Pont olyan, mint a meditáció. Bizonyított, mért folyamat. Misztikum nincs körülötte, az csak belemagyarázással kerül oda.

"Igen, a reakcióikban vannak különbségek, de az az agyuk felépítése miatt van."

Teljes öntudatuk még valóban nincs, mert az agy fejletlen. De minden ember önálló lény, kb. a fogantatásától fogva. Teljesen másként viselkednek, nem csak a reakcióik mások, és a fejlődésük üteme is különböző.

"németül, angolul meg franciául (ismert, sokak által beszélt nyelveken), szóval csak régi emlékeket, látott képeket hoz fel a sérülés"

Azért az érdekes, ha az adott nyelvet helyesen vagy tájszólással beszéli az illető. Aligha tud ilyet "régi emlékképekből" összeállítani. (Ha mégis, akkor igazi zseniről van szó, de az ilyen ritka.)

"A HKÉ-s részhez még mindig a lélek létét kéne bizonyítani;"

Ez a baj, látod. Bizonyítékra várunk, holott lehet, hogy éppen így lehetne hozzájutni a bizonyítékhoz!

"Itt nem értem a válaszod. Mi a feltevés? Az agy készíti a gondolatot, ez tény."

Éppen ez a feltevés. Attól még, hogy a gondolat neurológiai szinten látható és mérhető, még egyáltalán nem biztos, hogy annyiban ki is merült a dolog. A különböző agyterületek látszólag egyszerre válnak aktívvá. Olyan ez, mint az eredmény, amelyet megelőz a tett. A tettet a gondolat. Valószínű, hogy a gondolatot is megelőzi valami más, aminek a gondolat látható, mérhető volta csak a fizikai szinten megfogható következménye.

"Ha megsérül az agyad lehetsz pl.: agresszív utána, lehetnek hallucinációid, vagy elfelejtesz mindent... Hoppácska. Utána nézek, mennyire változik meg a személyiség, ha valaki elveszíti az emlékeit. A lélek azt hiszem nem szokott olyankor emlékezni, hogy kik az idegenek és kik a szeretteink..."

Ez így igaz, az agy nagyon fontos közvetítő szerv, és ha megsérül, különös dolgok történhetnek. Szintén nagyon érdekes, ahogyan regenerálni tudja magát (pontosabban az ember/lélek az agyát), más agyterület veszi át a sérült szerepét, ha képes ellátni. Ez is tudatos folyamat, és lenyűgöző.

"Miért ne lehetne a véletlen műve, ha nem épül szabélyokra, ha teljesen véletlenszerű?"

Erre valóak a matematikai valószínűség-modellek, amiket harmadszorra említek. Ha ennek esélye 1 az egymilliárdhoz, akkor valóban lehetséges, de főleg ha többször is megtörténik ilyen esélyek mellett, joggal feltételezhetek egy erősebb indukátort a puszta véletlennél.

"azokat a kísérleteket, amiket nem lehet megfigyelni egykönnyen, vagy veszélyesek, munkával én magam is megismételhetem. Bármikor. Így lesz tény a tény."

Oké, ez a természettudományos kísérlet. Azonban más jellegű jelenségeket kénytelen vagy más módszerekkel megfigyelni. Médiumokat is szoktak tanulmányozni, bekötözik a szájukat, a kezüket, hozzá a székhez, stb., mégsem jönnek rá, "hogy csinálják", amit csinálnak. Persze buktatnak le ál-médiumokat, de hol nincs kókler.

"Az ezósok meg sokszor kizárják a szkeptikusokat köreikből, mondván nem működnek a felsőb erők, ha egy hitetlenkedő is ott van..."

Vannak olyanok is sajnos, de fentebb említettem, teljesen nyílt kísérletek is.

"Viszont mérhető, leírható, és jó természeti kísérlet révén, újra és újra megtörténik."

Számtalan esetben így van ez "ezós" berkekben is. Egyszerűen nem értem, mi ez a meghúzott határvonal, ami úgyis folyton módosul az idők folyamán, ahogy a meditáció vagy az akupunktúra jelentőségét is elismerték ("felfedezték", ahogy mondják), úgy lesz egyre több minden - de nem minden - a tudomány része. Csak saját magát nevetteti ki az, aki ma óriási hévvel tagad valamit, ami másnapra ténnyé válik. Mint egykor azok, akik a századfordulón kijelentették, hogy "fizikai képtelenség, hogy a levegőnél nehezebb tárgy a levegőbe emelkedjen" - csak két évet kellett várni erre.

Egyébként én is bejártam a magam útját, húszas éveim elején ugyanúgy kinevetettem az ilyen témákat, mint most a trollkodók, és jöttem, hogy a tudomány így, a tudomány úgy, tettem azért, mert nem néztem utána, nem is érdekelt a dolog egyáltalán, jószerével fogalmam sem volt, miket tagadok. De ilyenkor az ember még elég mainstream. Idővel - főleg saját tapasztalataim hatására - elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy hoppá, mégsem minden úgy van, ahogy azt állítják sokan, mert ez és ez nem történhetett volna így meg.

"A többségében hazugság pénz vagy hírnév reményében, a többi meg hallucináció és hiszékenység."

Csak hiszed, hogy ilyen egyszerű a dolog, ráadásul az esetek nagy részét sem te, sem én nem ismerjük.

"mint tömeges hallucináció, esetleg irányított hallucináció; emberi hiszékenység."

Ezért érdemes az egymástól független eseteket vizsgálni, és keresni az összefüggéseket. Aki keres, az talál. Aki nem keres, az ráhúz olyan "magyarázatot", amilyen jólesik neki, mint én anno.

"Hoppá! Akkor hogyan érzékeli az, aki mégis érzékeli? Hogyhogy egy tudós sincs közöttük?"

Az emberek érzékelése sokféle. Van, aki színvak, van, akinek jobb a hallása, mint másé; mint említettem, van, aki valamilyen szinten az ultrahangot is érzékeli. És vannak olyan emberek, akik látnak, megéreznek olyan dolgokat, amiket más nem. Te nyilván nem azok közé tartozol (én sem, esetleg csak ritkán), akik ezt a fajta "rejtélyes" érzékelést magukénak tudják, nekik nem kell magyarázni azt, én mire gondolok itt például hosszú oldalakon keresztül.

Nem tudósnak kell lenni ahhoz, hogy megláss valamit érzékelés szintjén. Ahhoz semmilyen ismeret nem kell. Az ismeretre a tapasztalat rendszerezéséhez, keretbe foglalásához, értelmezéséhez van szükség.

"Valószínűség, anekdoták és személyes kapcsolatok (összefüggések) alapján végeztek ki többmillió nőt "boszorkányság" címét. Ott is csak az anekdoták számítottak, bizonyítékot nem kerestek; már a vád is bizonyíték volt. De tudjuk, hogy egy állítás nem önmaga bizonyítéka."

A fanatikus vallások bűnei nem az én asztalom: az emberi hülyeség mindig is határtalan volt sajnos. Nem tudom, szándékosan akarsz ferdíteni vagy sem, az anekdoták nyilván csak a kutatásokat vihetik előbbre: megtalálni a közös pontot különböző HKÉ-beszámolókban például, mint ahogy a pszichológia is végzi a betegségek diagnosztikáját.

"de igen, készült már bestseller halálközeli élményről is."

Készült. Na és? Milyen különleges témából nem készült még bestseller?

Te azonban azt állítod, hogy ezek az emberek mindannyian a feltűnést keresik, a hírnevet és a gazdagságod. Ez alapján beláthatod, hogy nem így van. Csak az USA-ban ötmillió embernek volt már HKÉ-je, hányan gazdagodtak meg közülük, és hány ilyet ismersz?

"- ? ezt nem értem, elhiszem. Bár honnan mérik a halálfélelmet, milyen részletek alapján? Fél tőle, vagy csak aggódik, eseleg retteg talán kezelésre is szorul?"

Minden ember fél valamilyen szinten a haláltól, valamilyen szinten belénk van programozva (életösztön), más oldalról viszont az adott társadalom fejti ki a hatását. Na ez az általános félelem mérséklődik, illetve tűnik el teljesen ezekből az emberekből, mégpedig tartósan, hosszú távon.

"- haha, ne haragudj, de ezt nem hiszem el - főleg az anyagiaktól való elfordulás részt. És komolyan, a legtöbb HKÉ baleset alatt/után történik, elszakadva a többiektől, miről beszéljenek? Politikáról? Miért nem adja át a túlvilág a rák ellenszerének képletét, ha akkora tudással akarják őket visszaküldeni?"

Akkor ne hidd el, ez a te dolgod. Viszont általános következmény, nem azt mondom, hogy nincstelenekké válnak, de nem érdekli őket már olyan szinten az anyagi jólét, mint általában másokat. Sokan segítő hivatást keresnek, és ezekben általában nem fizetik meg jól a munkaerőt - de megváltozott a preferenciájuk.

Beszélhetnének bármiről, személyes élményektől kezdve a focin át, ha szubjektív hallucinációk volnának pusztán, akkor összevissza mindent mesélne mindenki - az üzenetek azonban hihetetlenül egybecsengenek, földrajztól, vallástól, kortól, nemtől stb. függetlenül.

Ha értenéd a halálközeli élmény és egyáltalán a földi lét lényegét, nem kérnéd számon a rák ellenszerét (és mások a lottószámokat) sem. A földi létnek nem a boldogság, jólét és kényelem a lényege, ez egy elég kemény hely tanulás, fejlődés szempontjából. A szeretetnek azért van igen komoly súlya, mert ez vezet a jólét felé, nem mások kizsákmányolása, hogy egy adott ország kényelemben éljen.

"- nyilván, ez sok más esetben is van így. Tényleg nem lehet megérteni őket; már a legjobb barátunkat sem értjük teljesen, hogy lehetne megérteni, mit és hogyan élt át közben és most egy HKÉ-t tapasztalt ember?"

A családtagjaik sem értik meg őket, teljesen megváltoznak ezután az élmény után; ismétlem, az élmény, nem valami agyi mechanizmus hatására, mert az értékítéletük változik meg.

"Talán mert nem éltek át egy hatalmas megrázkódtatást, és nem jöttek rá arra, amire mindenki a halál markában: az élete lehetne jobb is?"

Miért ne éltek volna? Ugyanúgy meghaltak volna, mint a HKÉ-sek, és ugyanannyira tisztában is vannak vele. Egyébként HKÉ-t nem csak klinikai halál alatt lehet átélni, éppen ezért írtam az elején, hogy pusztán vegyi folyamatokkal nem lehet megmagyarázni minden esetet (sőt, talán egyet sem).

"A HKÉ valós, ez nem kérdés. De nincs is benne semmi misztikum. Pont olyan, mint a meditáció. Bizonyított, mért folyamat. Misztikum nincs körülötte, az csak belemagyarázással kerül oda."

Oké. Akkor azt nyilván tudod, hogy sokan mindent látnak és hallanak, ami körülöttük történt az adott időintervallumban, amit eszméletlenül töltöttek. Ezek később igazolhatóak, sőt olyan események is, amelyek azalatt más helyszínen történtek. Szerintem sincs ebben semmi misztikum, mert a világot nem csupán anyagi mivoltában szemlélem; aki viszont csak abban, az nem érti, ezek a jelenségek hogyan történhetnek meg. Tagadni, elvitatni lehet, hogy megtörténtek, viszont egyre több orvos, nővér és beteg tudja igazolni, hogy ez valóság, akkor is, ha nem tudjuk, hogyan lehetséges.

"Teljes öntudatuk még valóban nincs, mert az agy fejletlen. De minden ember önálló lény, kb. a fogantatásától fogva. Teljesen másként viselkednek, nem csak a reakcióik mások, és a fejlődésük üteme is különböző."

Igen, de személyisége ettől még nincs. És most nem úgy kell érteni a személyiséget, mint az egy-egy ember magát személyiségnek nevezése; hanem tt, hogy valóban saját emlékei, alapja, élményei vannak és ezek alapján viselkedik. És pedig ez a személyiség, ami nekik még alapozódik.

"Attól még, hogy a gondolat neurológiai szinten látható és mérhető, még egyáltalán nem biztos, hogy annyiban ki is merült a dolog."

Tehát, ami mérve van az nem biztos; amire tíz féle magyarázat és elmélet van, az 100%-os tény? Milyen logika ez?

"Valószínű, hogy a gondolatot is megelőzi valami más, aminek a gondolat látható, mérhető volta csak a fizikai szinten megfogható következménye."

Nem valószínű, sőt lehetetlen, még indokunk sincs feltételezni. Semmi értelme nincs, nincs miért feltételeznünk sem. Ja de... az ego megint csak. Hogy különleges és halhatatlan a lelkünk, amire csak és kizárólag jóság és öröm vár a Mennyekben, és ezzel még a halált is túléljük, és az örökkévalóságig csak a jóban fürödhetünk.

"Ez így igaz, az agy nagyon fontos közvetítő szerv"

Az agy irányító szerv. Minden szavad a lélek feltételezésére épít, de így csak álmodozás az egész. Mutass egy lelket, és arra lehet alapozni.

"Szintén nagyon érdekes, ahogyan regenerálni tudja magát (pontosabban az ember/lélek az agyát), más agyterület veszi át a sérült szerepét, ha képes ellátni. Ez is tudatos folyamat, és lenyűgöző."

Ez nem igaz, nem tudatos. Vannak szerepek, még pl. egyfajta látás is, amivel a működésképtelen szem is egyfajta látást nyújt,m de ez csak az agy "szétszórtan" elhelyezkedő, többszörösem biztosított központjai miatt van. Minden érzékünkből és "irányítónkból" több fajta van, és a tartalékok valamilyen szinten mindig át tudnak venni egy-egy funkciót.

"Ha ennek esélye 1 az egymilliárdhoz, akkor valóban lehetséges, de főleg ha többször is megtörténik ilyen esélyek mellett, joggal feltételezhetek egy erősebb indukátort a puszta véletlennél."

De nem történik meg. Furcsa mód sokszor történik hozzá nem értőkkel, de tudósok és szkeptikusok mellet soha.

"Médiumokat is szoktak tanulmányozni, bekötözik a szájukat, a kezüket, hozzá a székhez, stb., mégsem jönnek rá, "hogy csinálják", amit csinálnak."

Mert nem csinálnak semmit. A médiumok hihetetlen jó megfigyelők és emberismerők. Akár tetszik, akár nem, itt is csak a feltűnési vágy és a hozzá kapcsolódó jó képességek játszanak, valamint a kitűnő retorika, amivel úgy ködösítenek, hogy végül legtöbbször igazuk van. És tudod mi a baj az ezoval? Lehet, hogy egyszer sikerül, de azt már tényként ünneplitek, holott utána sohasem sikerül újra. A tudománnyal ez fordítva van. Ez nem tetszik az ezónak, az mégis próbál tudományosnak tűnni, majd ha az nem bizonyítja, egyből a tudomány "hibásságát" okolja.

"az akupunktúra jelentőségét is elismerték"

Ezeket azért ismerték el, mert bizonyítottak, a többi nem bizonyított. És az akupunktúra nem teljes egészében állja meg a helyét. Csakrák és egyéb enegriamezők és központok nincsenek, csak az idegekre és izmokra való hatásuk ismert és elismert.

"Csak saját magát nevetteti ki az, aki ma óriási hévvel tagad valamit, ami másnapra ténnyé válik."

Csak nem nagyon lesz tény már ezerszer összeomlott elméletekből; mindig ugyanazokat a hibás roncsokat toldozgatják foldozgatják, akármilyen rossz is marad.

"Mint egykor azok, akik a századfordulón kijelentették, hogy "fizikai képtelenség, hogy a levegőnél nehezebb tárgy a levegőbe emelkedjen" - csak két évet kellett várni erre."

De itt a tudomány javította ki a hibáját, nem az ezotéria jött a segítségére.

"Egyébként én is bejártam a magam útját, húszas éveim elején ugyanúgy kinevetettem az ilyen témákat, mint most a trollkodók, és jöttem, hogy a tudomány így, a tudomány úgy, tettem azért, mert nem néztem utána, nem is érdekelt a dolog egyáltalán, jószerével fogalmam sem volt, miket tagadok."

Igenigen. Aki nem hisz az ezóban, az lusta, érdektelen és nem törődik azzal, ami ellen érvel, bezzeg az ezós! Tanult és mértéktelenül bölcs emberfeletti lény.

"Csak hiszed, hogy ilyen egyszerű a dolog, ráadásul az esetek nagy részét sem te, sem én nem ismerjük."

A hit a tiéd, az enyém a statisztika. Minimális, szinte mérhetetlen része nem magyarázható része van az ezónak. Számtalanszor mutatták már táblázatokban, mekkora rész a hallucinációé, stb. Megint csak a tényeket hagyod figyelmen kívül, semmi mást.

"Ezért érdemes az egymástól független eseteket vizsgálni, és keresni az összefüggéseket. Aki keres, az talál."

Találtak már sokféle "összefüggést", így "jöttek rá" a (nyilvánvalóan hamis) tényre, hogy a homoszexualitás magával vonzza a pedofil hajlamokat. Persze ez nem igaz, de vannak összefüggések, amik erre a következtetésre hajlanak.

"Aki nem keres, az ráhúz olyan "magyarázatot", amilyen jólesik neki, mint én anno. "

"Isten tette! Szellemek! Nem mérhetjük! A kvantumgyógyászat!" Ezek azok a magyarázatok, amiket nem kell keresni, a vallásé és az ezotériájé a könnyű, keresést nem igénylő válasz. Te is a könnyű hit felé fordultál a nehéz tudásnak hátat fordítva. Megint csak: a lélekbe vetett hit esik jól, nem annak hiánya.

A tudomány nem egy boldog dolog, de igaz. Az ezitéria hamis dolog, de boldogít. Mindkét választás érthető, de ténnyel csak a tudomány szolgál.

"És vannak olyan emberek, akik látnak, megéreznek olyan dolgokat, amiket más nem."

És még egy tudós, tanult ember sem volt, aki ki tudta volna terjeszteni a tudomány eszközeit a tapasztalataira? Kár...

"Te nyilván nem azok közé tartozol (én sem, esetleg csak ritkán), akik ezt a fajta "rejtélyes" érzékelést magukénak tudják"

Nyilván. Te meg nyilván nem érezted még a Láthatatlan Rózsaszín Unikornis erejét, ami engem eltölt. Nyilván te olyan ember vagy, aki nem képes Őt érzékelni.

"az anekdoták nyilván csak a kutatásokat vihetik előbbre: megtalálni a közös pontot különböző HKÉ-beszámolókban például, mint ahogy a pszichológia is végzi a betegségek diagnosztikáját."

Az anekdoták nem feldolgozhatók, nem mérhetők, nem viszonyíthatók (csak egymáshoz, de repülő csészealjakat is csak az előző században kezdtek látni, és felváltották azok a régi démonokat) - a kultúra irányítja őket. A chupakabra csak spanyol nyelvterületen, a nagylábfélék csak hegyvidékeken vannak. A vámpírnak annyi fajtája van, ahány népcsoport említi őket. Ezek mind anekdoták, tévesek és arra vannak, hogy ne legyen unalmas az élet, plusz megmagyarázza azt, amihet nincs eszközünk magyarázatot keresni.

"Csak az USA-ban ötmillió embernek volt már HKÉ-je, hányan gazdagodtak meg közülük, és hány ilyet ismersz?"

Nono. Az USA-ban 2 millió embert az idegenek raboltak el, és erről is kiderült, hogy hibás statisztika eredménye. A HKÉ-is biztosan ilyen hibás statisztika. De nem értelek én a HKÉ-t példának hoztam, hogy lásd: ebből is jön lóvé rendesen. De attól még, hogy létezik nem lesz misztikus jelenség!

"Viszont általános következmény, nem azt mondom, hogy nincstelenekké válnak, de nem érdekli őket már olyan szinten az anyagi jólét, mint általában másokat."

És ez a sokkhatás, a múlandóság és egyszerű örömök rövidségének megértése miatt véletlenül sem lehet...

"Sokan segítő hivatást keresnek, és ezekben általában nem fizetik meg jól a munkaerőt - de megváltozott a preferenciájuk."

Hiszen, mint mondtam, ők általában egyedül vannak, így segíteni akarnak azokon, akik szintén egyedül kerülnek bajba.

"Beszélhetnének bármiről, személyes élményektől kezdve a focin át, ha szubjektív hallucinációk volnának pusztán, akkor összevissza mindent mesélne mindenki - az üzenetek azonban hihetetlenül egybecsengenek, földrajztól, vallástól, kortól, nemtől stb. függetlenül."

Annak, aki ezt akarja hinni. Hol a bizonyíték?

"Ha értenéd a halálközeli élmény és egyáltalán a földi lét lényegét"

Elnézést Őnagysága, még mindig bizonyítani kéne a következő lét létét, annak a cuccnak a létét, ami oda megy...

"nem kérnéd számon a rák ellenszerét (és mások a lottószámokat) sem"

De hát miért mondja a legtöbb - állításod szerint - az egyszerű üzeneteket? Világbéke, szeretet, jóság. Na, és? Mindenki erről beszél! Miért nem bizonyítja a tólvilág ezt egy rendszerrel, ami igazságos, vagy egy gyógymóddal? Miért csak a sallangot küldik? Ehhez is csak vak hit kell, és semmi megfigyelő, szekeptikus gondolkodás, hogy bekajáljuk. -- Nyilvánvaló, hogy ha igazad van, akkor tényleg ezekkel az egyszerű üzenetekkel jönnek vissza. De ez pont ugyanannyira földhöz ragadt, mint az én materializmusom. A túlvilágon - úgy tűnik - nem előny a kreativitás.

"A földi létnek nem a boldogság, jólét és kényelem a lényege, ez egy elég kemény hely tanulás, fejlődés szempontjából."

Na, te az élet értelmét is tudni véled?

"A szeretetnek azért van igen komoly súlya, mert ez vezet a jólét felé, nem mások kizsákmányolása, hogy egy adott ország kényelemben éljen."

Szeretetből is ki lehet irtani népeket. Komolyan.

" ismétlem, az élmény, nem valami agyi mechanizmus hatására, mert az értékítéletük változik meg."

Cuncimókus, és neked mitől nem agyi folyamat ez az émény? Azóta vannak bizonyítékaid, hogy egy Mennyei váróterembe kerül a drágaság, a halál közelében? Nincs? Na. Miért kell egy HKÉ-nem misztikusnak lennie? Ti teszitek lehetetlenné a megegyezést, mert még a tudományos eredményeket is misztikus ezotériának akarjátok tudni! Mit félsz ennyire a haláltól, miért foglalkozol vele ennyit?

"Miért ne éltek volna? Ugyanúgy meghaltak volna, mint a HKÉ-sek, és ugyanannyira tisztában is vannak vele. Egyébként HKÉ-t nem csak klinikai halál alatt lehet átélni, éppen ezért írtam az elején, hogy pusztán vegyi folyamatokkal nem lehet megmagyarázni minden esetet (sőt, talán egyet sem)."

A tudomány mást mond. Erről ennyit.

"Akkor azt nyilván tudod, hogy sokan mindent látnak és hallanak, ami körülöttük történt az adott időintervallumban, amit eszméletlenül töltöttek."

Érzékek is léteznek. Nem állnak le a halállal egyből, ezt pont HKÉ-k közben mérték meg másodpercre pontosan. És még mindig van halluciánció (hogy "lássuk magunkat kívülről"). Hogy a az emlékek későbbi, azaz pl. amikor az orvosra nézel, eszedbe jut, hogy láttad magad mellett, pedig nem is; szal az emlékek későbbi behelyettesítődése. Ti csak egyszerűsíteni akartok, ahelyett hogy elfogadnátok a világ mchanizmusainak bonyolultságát.

"az nem érti, ezek a jelenségek hogyan történhetnek meg"

Ha te/ti ennyire érted mindezt, miért nem magyarázod meg a tudatlan tudósoknak, hogy mi a pálya?

" Tagadni, elvitatni lehet, hogy megtörténtek, viszont egyre több orvos, nővér és beteg tudja igazolni, hogy ez valóság, akkor is, ha nem tudjuk, hogyan lehetséges."

Te nem tudod hogyan lehetséges, mert a vak hitet választod a tanulás, tudás helyett.

Ne haragudj, én megpróbáltam, de ennyi vakság nekem már émelyítő. Majd egy másik kérdés alatt újra birokra kelünk.

"Nem valószínű, sőt lehetetlen, még indokunk sincs feltételezni. Semmi értelme nincs, nincs miért feltételeznünk sem."

Majd lesz. Ehhez azonban túl kellene megint csak lépni azon, hogy amíg a lélek nincs bizonyítva, addig felesleges vele foglalkozni.

"Mert nem csinálnak semmit. A médiumok hihetetlen jó megfigyelők és emberismerők."

Azt nem mondtam, milyen médiumokról van szó. A szóban forgóak tulajdonképpen valóban nem csinálnak semmit, közvetítők csupán, segítségükkel különleges fény- és hangjelenségek figyelhetők meg, illetve emberi beszéd hallható, és kommunikálni is lehet az entitással. Hangsúlyozom, nagyon ritka az ilyen médium. Ezért kötözik le, tulajdonképpen teljesen elvágják a szereplés mindenfajta lehetőségétől, mivel nem ő csinálja azt, ami történik, hanem pontosan az, ami a nevében is benne van: médium.

A helyszín is természetesen változó, így nem lehet ráfogni arra sem, hogy "preparált a szoba".

"És tudod mi a baj az ezoval? Lehet, hogy egyszer sikerül, de azt már tényként ünneplitek, holott utána sohasem sikerül újra. A tudománnyal ez fordítva van."

Továbbra is azt mondom, hogy felesleges vastag határvonalat húzni. Ha birtokunkban lesznek a megfelelő eszközök, a tudományos világnak nem lesz nehéz dolga bebizonyítani egyes jelenségek létezését. Addig viszont maradnak a közvetett eszközök, amelyek nem mindig sikeresek.

"Ezeket azért ismerték el, mert bizonyítottak, a többi nem bizonyított."

Erről beszélek.

"De itt a tudomány javította ki a hibáját, nem az ezotéria jött a segítségére."

Csak a csökönyösségre szerettem volna példát hozni. Igen sok mindenben lesz még javítás.

"Aki nem hisz az ezóban, az lusta, érdektelen és nem törődik azzal, ami ellen érvel, bezzeg az ezós! Tanult és mértéktelenül bölcs emberfeletti lény."

Sajnálom, ha neked ez jött le, nem hiszem, hogy én fogalmaztam arrogánsan, inkább te értelmezted úgy. Egyáltalán nem tartom magamat bölcsebbnek, viszont örülök annak, hogy utánanéztem, nem pedig tagadom még mindig azt, amit nem ismerek. Ezen van a hangsúly.

"Számtalanszor mutatták már táblázatokban, mekkora rész a hallucinációé, stb. Megint csak a tényeket hagyod figyelmen kívül, semmi mást."

Ez érdekelne.

"Isten tette! Szellemek! Nem mérhetjük! A kvantumgyógyászat!" Ezek azok a magyarázatok, amiket nem kell keresni, a vallásé és az ezotériájé a könnyű, keresést nem igénylő válasz."

Eléggé félreérted az ezotériát, amit - ha ebből a rovatból indulsz ki - nem is csodálok. Egyáltalán nem az a lényege, hogy rámondjunk valamit. Az ezotérián belül is vannak szkeptikusok - többet között jómagam is. Azonban kénytelen vagyok elfogadni olyan tételeket, amelyek léte valószínű, és kíváncsi kételkedéssel viszonyulok azok felé, amelyek számomra nem.

"Te is a könnyű hit felé fordultál a nehéz tudásnak hátat fordítva."

Természetesen, a tudomány sosem érdekelt, soha nem olvasok tudományos oldalakat, cikkeket - szerinted.

Szerintem pedig éppen a "két oldal" összeegyeztetésével foglalkozom, sokkal érdekesebb, mint pusztán ezoterikus területeket bebarangolni, mert ez az, ami előremutató, ami a megismerés felé hajt.

"A tudomány nem egy boldog dolog, de igaz. Az ezitéria hamis dolog, de boldogít. Mindkét választás érthető, de ténnyel csak a tudomány szolgál."

Ténnyel a tudomány szolgál, de ezredszerre írom, hogy számtalan olyan jelenség került már be tudományos tudásunk tárházába, amellyel korábban csak az ezotéria foglalkozott, mert "misztikumnak" tartották. Akár az ultrahangot, akár az elektromosságot, akár az égből lehulló köveket egykor.

Még mindig nem érted: az ezotéria a szubjektíven tapasztalt jelenségek tárháza, a tudomány a bizonyítottaké. A kettő nem zárja ki egymást, sőt igen valószínű, hogy előbbi kategóriából egyre több kerül be a másodikba. Ebből kifolyólag az ezotéria egészében nem lehet hamis, legfeljebb egyes elméletek, amelyek jelenleg beletartoznak; mivel anno az elektromosság is az ezotéria része volt, akkor sem lehetett hamis az ezotéria. Most sem az. Az ezotéria gyűjtőfogalom, nem egységes tan vagy álláspont.

"És még egy tudós, tanult ember sem volt, aki ki tudta volna terjeszteni a tudomány eszközeit a tapasztalataira? Kár..."

Ezt honnan veszed? Szerintem sokakat éppen ez vonz a parapszichológusi / parakutatói pálya felé?

"Te meg nyilván nem érezted még a Láthatatlan Rózsaszín Unikornis erejét, ami engem eltölt. Nyilván te olyan ember vagy, aki nem képes Őt érzékelni."

OK, tegyük fel, nem hazudsz (khm...), te vagy az első ilyen. Ha hallok még többszázezer-millió olyan emberről, aki tőled függetlenül állítja, hogy létezik, akkor foglalkozom majd a témával.

"repülő csészealjakat is csak az előző században kezdtek látni"

A múlt előtti században feljegyezni, a múlt században rögzíteni. Persze szerinted minden fotó és videó hamisítvány, megkíméllek attól, hogy külön leírd. :)

"Ezek mind anekdoták, tévesek és arra vannak, hogy ne legyen unalmas az élet, plusz megmagyarázza azt, amihet nincs eszközünk magyarázatot keresni."

Persze az kizárt, hogy máshogy legyen, igaz?

"A HKÉ-is biztosan ilyen hibás statisztika."

Kiszámolták, évente hány embert élesztenek újjá, átlagosan a felmérések szerint pedig a HKÉ-t átélők aránya 20% körül mozog. Ebből elég nyilvánvaló a statisztika, az újraélesztésre vonatkozó adatok pedig nyilvánvalóan nem tévesek. (+ jönnek még az egyéb állapotban átélt HKÉ-k, de ezek számát nem ismerhetjük.)

"De attól még, hogy létezik nem lesz misztikus jelenség!"

Nem értem ezt a rettegést a "misztikumtól". Ráadásul a materialisták a misztikumot is misztifikálják (ettől igazán szép), és a tudomány ellenségének tekintik. Mint korábban írtam, szerintem nincs misztikum, mindennek megvan a maga helye és szerepe, egyetlen különbség van csak köztük: ismerjük, illetve jelenleg még nem ismerjük azokat.

"És ez a sokkhatás, a múlandóság és egyszerű örömök rövidségének megértése miatt véletlenül sem lehet..."

A másik kontrollcsoportra nem jellemző tulajdonság, ezért nem valószínű, hogy ez az oka.

"Annak, aki ezt akarja hinni. Hol a bizonyíték?"

Többszázezer beszámoló a világ minden tájáról. Jelenleg ennél nincs több, más jellegű.

"Elnézést Őnagysága, még mindig bizonyítani kéne a következő lét létét, annak a cuccnak a létét, ami oda megy..."

Nincs előző és következő: egy van, és ennek állapotai. A "cucc" nem megy sehová, hanem tudatállapotot változtat. De ez mindent az anyag szemszögéből vizsgálva értelmezhetetlen. Az anyag elenyészik, átalakul, átformálódik, ez a tulajdonsága.

"Miért nem bizonyítja a tólvilág ezt egy rendszerrel, ami igazságos, vagy egy gyógymóddal? [...] De ez pont ugyanannyira földhöz ragadt, mint az én materializmusom. A túlvilágon - úgy tűnik - nem előny a kreativitás."

A HKÉ-átélők nagyon nehezen tudják szavakba önteni, mi történt, és kevés részletre emlékeznek. Sok mindenre részletesen, sokra csak homályosan. Valószínű, hogy egyedül kell boldogulnunk, mert ez a fejlődés lényege. Ha van gyereked, te is sokszor mérlegelsz, hogy odamenj-e segíteni, vagy inkább hagyd, hogy egy nehéz feladatot egyedül oldjon meg.

"Na, te az élet értelmét is tudni véled?"

Nem én: mondtam, HKÉ-beszámolók összecsengő tanulsága ez.

"mitől nem agyi folyamat ez az émény?"

Agyhullámok nélkül, eszméletlen állapotban elég nehéz átélned életed minden percét egy villanás alatt, eközben látnod, hallanod és érezned, ami körülötted történik; emellett ezen új emlékeket, benyomásokat rögzíted is emlékként, amelyet később elő tudsz hívni.

Az agy klinikai halál állapotában erre nem képes, bizonyos részekre teljesen egészséges, éber állapotban sem.

"Mit félsz ennyire a haláltól, miért foglalkozol vele ennyit?"

Már nem félek. A halállal magával nem foglalkozom, a HKÉ-nyel igen, mert egy ablaknak érzem, amely betekintést nyújt egy másik világba.

"A tudomány mást mond. Erről ennyit."

Jelen pillanatban - teszem hozzá.

"szal az emlékek későbbi behelyettesítődése. Ti csak egyszerűsíteni akartok"

Méghogy én egyszerűsítek: eseményekről írtam, amelyek azalatt, sokszor MÁS HELYSZÍNEN történtek. Ezeket nem tudod közben érzékelni, emlékképekből összerakni.

"Ne haragudj, én megpróbáltam, de ennyi vakság nekem már émelyítő. Majd egy másik kérdés alatt újra birokra kelünk."

Értékelem az erőfeszítéseidet, a vakságról viszont más véleménnyel vagyok. Szívesen beszélgetek veled máskor, máshol is, de ezt a helyenként cuncimókusozó, kekeckedő stílust kérlek mellőzd! Előre is köszönet.

Kedves Kérdező!

Én tényleg ajánlom neked, hogy ha van lehetőséged, akkor jelentkezz valamely egyetemen fizikára és tanulj valódi kvantummechanikát!

Megérteni két év lineáris algebra és analízis után fogod a kvantummechanikát, nem pedig egy discoverys film, meg sok ezobu** cikk alapján!

Mert én elhiszem neked, hogy sokat utána olvastál, tanulgattad, de óriási baromságokat beszélsz!

Mindent látó vagyok.

Egy materiahalállista.