Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?
Én nem bánom a komoly témákat.
Az első macskát tehénné operálták kolbászlopásért.
Ezt öröm hallani. Nálam van egy ilyen berögződött hiba, hogy ha komoly dolgokról beszélek, akkor az a másik fél számára probléma és a vége idegesség és/vagy depresszió.
:) Az első macska pofikája zsíros és elégedett lehet, a kolbász maradékát vmelyik bútor alatt tárolhatja.
Nem nagyon beszélsz ilyesmiről, kb minden másról, ezekszerint a beszélgetőpartner érzéseit is szem előtt tartod.
Erről eszembe jutott, hogy volt gyerekkoromban egy olyan korszakom, amikor rettegtem a haláltól. Fél füllel úgy tudom, hogy ilyen minden gyermeknél van.. Minden este, nagyon nagyon féltem. Kifejezetten a haláltól. Nem Boogeymantől, szörnyektől, hanem attól, hogy meghalok. Minden este megfogadtam "Istennek", hogy ha túlélem ezt az éjszakát, akkor apáca leszek. Utólag viccesen hangzik, meg egy kicsit cikin, de ez teljesen halálosan komoly volt.
Nem beszélek ilyesmiről, mert nem került szóba, illetve amikor igen, akkor ártottam volna vele(amikor a névtelen kommentelőt zaklatta egy férfi). Amikor csak a megrökönyödés a legnagyobb probléma, vagy nem tudom, hogy valakit kényesen érint a téma, akkor nem szoktam visszafogni magam.
Mivel ateista családból származok, sosem volt szó a családban arról, mi van, vagy mi lehet a halál után. Gyerekkoromban én nem a haláltól féltem, hanem attól, ami utána van. Úgy képzeltem el, olyan, mint amikor mélyen alszol, és nincs semmi. Ez a semmi megrémisztett. Most már nem zavarna, ha ez várna, bár lehet csak azért, mert sejtem, hogy nem ez vár. Minden esetre félrem az alvástól, mert olyan volt, mint amilyennek a halált elképzeltem. Mondjuk gyerekként elég sok dologtól féltem.
Ahh igen, remélem elmondja a szüleinek vagy valakinek... Én is nagyon sok potenciálisan veszélyes szituációba kerültem annyi idősen, visszagondolva émelyítő és legszívesen visszanyúlnék a múltba, hogy felpofozzam magam. De legalább kb olyan korban kaptam egy gázsprayt a bátyámtól.
Ez nagyon rossz lehetett így. Mennyi ideig tartott ez a korszak? Én most félnék nagyon, ha vki meggyőzne arról, hogy a semmi vár. Persze nem tud, de nekem ez nagyon ijesztően hangzik. Viszont annak ir örülök, hogy elhagytam a tradicionális mennyország elképzelést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!