Van-e itt nyitott gondolkodásmóddal rendelkező, mágia iránt érdeklődő személy(ek), aki egyedül járja az útját, viszont attólmég szeretne néha gondolatokat/tapasztalatokat cserélni?

Mert úgy értelmetlen. A reinkarnáció mozgatóereje a karma. Ha teszel valamit, annak következménye lesz. Nem maradhat tett, döntés következmény nélkül. Ha elindítasz egy erőt, de nincs ellentétes irányú, azonos erejű hatás, akkor a a világ egyensúlya elég hamar felborulna, tekintve a méreteit, és a benne mozgó, aktívan, vagy passzívan cselekvő létező dolgok számát. A karma ez az ok-okozati viszony. Ha meghasz, mielőtt az okozat elérhetne egy, vagy sok tett miatt, akkor kénytelen vagy újból megszületni, másként nem állhatna helyre az egyensúly. A világ állandóan egy dinamikus egyensúlyi állapotban kell hogy legyen, másként elpusztul. Ez a karma lényege. Nem akarlak erről meggyőzni, a keresztényeket sem lehet az ok-okozat ilyen formájú létezéséről meggyőzni. Náluk az okozat például az, hogy isten megbünteti, vagy jutalmazza őket haláluk után. De mi értelme lenne újra, és újra megszületni, ha erre senki, és semmi nem kényszerít. A tanulás nem igazán stabil elmélet, mert az ember nem emlékszik az előző életeire, a lélek pedig nem is rendelkezett soha ezekkel az emlékekkel(ezt tapasztalatból mondom, tanultam "utaztató" technikát). Azaz a lélek nem tanul az új testetöltésből, az egyén meg nem emlékszik semmire, amit a lélek előző inkarnációja tett.

Mondjuk erről fölösleges vitatkozni. A lélekről a magunkfajták nem sokat tudhatnak. A hit, és elképzelés, meggyőződés pedig nem igazság.

A módszer neve védjegyzett, ezért nem tudom leírni, nem engedi elküldeni. Elég sokat utaztattam vele, és nem egyszer engem is utaztattak vele, és elég erős meggyőződésemmé vált, hogy amit láttam, nem valós. Legjobb esetben is csak a problémáimra megalkotott történet, amit a vezető kérdései, és egyéb ügyködése idéz elő. Rossz esetben tiszta álmodozás.

Ha azért születnél újjá, mert akarsz, akkor nem lenne ennyi ember(elég kevesen akarnának újjá születni, pláne manapság), és hiába van megbánás, ha az, amivel a megbánás kapcsolatos, már rég nem létezik. A helyek, események régiek, az emberek már nem élnek azóta, vagy megváltoztak, és mire teljesíthetnéd a megbánást, meghalnak. És ez is csak az emberek egy kis részét érintené, a többség nem akarna újjászületni, mert a test elkerülhetetlenül szenvedéssel jár.

Igen. Vitázunk. Nem veszekszünk, hanem vitázunk. Eltérnek a nézeteink, ezért érvelünk.

A magunkfajták azok, akiket ugyan érdekel a dolog, de nem rendelkezünk olyan képességekkel, illetve ismeretekkel, hogy a témában a valóságot tudjuk, vagy egyáltalán megérthessük. Előbb jutok el a Holdra, mint hogy megértsem a lélek, és a születés, és halál valódi természetét. A nézeteim nem jelentenek megértést.

Nekem nem tűnik logikusnak, hogy bárki önszéntából visszajönne ide, főleg úgy, hogy az előző körök emlékeit teljesen lenullázzák születés előtt. Ha legalább arra emlékezne az ember, miért akart visszatérni, akkor látnám értelmét. De akkor meg az egész életünk másként nézne ki. A világ, és az élet látható működését elnézve nem tartom valószínűnek, hogy ekkora szabadság van a létezés bármely szintjén.

Igazából elég sokan elég sokkal többet tudnak mint mi, mert az életüket teszik fel a lélek, és az élet mibenlétének tanulmányozására.