A Föld lapos?

#140: A történeti hűség kedvéért:

> Azért kellett annyi kísérletet elvégezni,mert akkor azt hitték,azt tanították az iskolákban,hogy a Föld lapos,emiatt kellett többféle módon bizonyítani,de így se hitték el.

Az, hogy a Föld (közel) gömb alakú, azt a görögök is tudták, ez a tudás fenn is maradt megszakítás nélkül az ókorban, középkorban, újkorban is. (Sőt sejthető, hogy már a görögök is eljutottak annak a felvetéséhez, hogy nem a Föld, hanem a Nap az égitestek keringésének a középpontja.) Volt persze a középkorban is olyan személy, aki szorgalmazta a Föld laposságának tanítását – valamiféle bibliai értelmezésből kikövetkeztetve azt –, de ezek nem találtak széles követőtáborra, az általánosan elfogadott nézet az volt, hogy a Föld (közel) gömb alakú.

> Ugyebár,mint tudni illik Galileo jelentette ki,hogy a Föld NEM LAPOS.

Nem ezt jelentette ki! Vannak jó előadások a mai világkép kialakulásának különböző állomásairól, de tömören: Galilei előtt létezett a ptolemaioszi világkép, a kopernikuszi (kvázi heliocentrikus) világkép. Ezek mindegyikében a Földet már gömb alakúnak tartották. A másik közös vonás az volt, hogy mindegyik a Földet egy mozdulatlan gömbnek tartotta. A ptolemaioszi világképben minden egy pont körül kering állandó sebességgel, aminek a középpontja a Földhöz közel esik. Kopernikusz tette át a keringés középpontját a Naphoz közelebb, csak később tolták a középpontot a Nap helyére. De még itt is az volt a nézet, hogy van a Föld, a Föld körül kering a Nap, a Nap körül keringenek a többi égitestek.

Galilei újdonsága az volt, hogy azt állította, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a Föld forog a saját tengelye körül, hogy a Föld nem mozdulatlan. Az egyház még hajlott volna ennek az elfogadására is, ha Galilei bizonyítani tudta volna az állítását. Tulajdonképpen az egyház azzal a korrektséggel járt el, amivel a mai modern fizika eljárt: kísérleti eredményt, megfigyelést várt ezen tanokhoz, vagy ennek hiányában azt, hogy Galilei írja le, hogy a tanai csak hipotézisek. (És akkor még tényleg azok voltak, a tényleges kísérleti igazolás csak jóval-jóval később született meg.) Tehát elsőre nem is a tanai visszavonását követelték meg tőle, hanem annak a ténynek az elismerését, hogy a tanai hipotézisek, nem reprodukálható megfigyeléseken alapulnak. Galilei művét vizsgálta az inkvizíció, de nem tartotta eretnekségnek, egyedül néhány sértő és alkalmatlan jelző miatt rótták meg csak.

Galilei „vesztét” inkább a habitusa okozta. Pl. talán nem kellett volna nyilvánosan kigúnyolnia azt a pápát, aki előtte komolyan támogatta Galilei munkásságát. Galilei annyi ellenséget szerzett, hogy végül perbe fogták. Mondjuk az is jellemző, hogy a kihallgatása alatt „börtönbe” zárták. A börtöne egy háromszobás luxuslakosztály volt két fős személyzettel és teljes ellátással. Szóval a „börtönében” Galilei üldögélhetett a puha karosszékében a legfinomabb olasz bort kortyolgatva… Szörnyű megpróbáltatás lehetett. Aztán a tanai visszavonására és börtönbüntetésre ítélték, amit később házi őrizetre módosítottak. Szóval igencsak kegyesen járt el vele az egyház, ahhoz képest, amilyen – már bocsánat – paraszt módon viselkedett velük.

De röviden: Galilei nem azt jelentette ki, hogy a Föld nem lapos. Azt addig is pontosan tudták. Azt jelentette ki, hogy a Föld nem mozdulatlan, hanem kering a tengelye körül. („És mégis mozog a Föld…”).

És ez a legszomorúbb az egészben. A lapos Föld nem egy pár száz éves nézetet hoz vissza. Még csak nem is egy középkori nézetet és még csak nem is egy késő ókori nézetet, hanem egy olyan nézetet, amit több ezer éve töretlenül meghaladottnak tartott minden gondolkodó. Nem a középkorba, hanem jóval az időszámításunk előtti „tudásra” hanyatlik vissza.

A Föld nem lapos és nem is geoid, egészen egyszerűen a valóságban nincs semmilyen kiterjedése, ugyanis a világunk virtuális, a tér, amit tapasztalunk is virtuális. A tapasztalás ugyan valósnak tűnik, de ilyen formán tökéletesen lényegtelen, hogy milyen módon tapasztaljuk meg ebben a virtális világban a föld térbeli kiterjedését, úgyis olyan formájú, ahogy éppen láttatni akarják velünk.

Nincs értelme a választ jobban kifejteni, mert az egész létezés csupán egy vízió, látomás, amit a felettes létezésből szabadon manipulálnak.

> A geoid alakot megnézve nem kis különbségek figyelhetőek meg. Szóval a Földről készült színes képeken is látszania kellene a geoid alaknak.

* [link]

Az általad linkelt kép az egyenetlenségek erős felnagyításából származik. Ráadásul – még így erősen felnagyítva az eltéréseket – nem is egészen a Föld alakját ábrázolja, de ebbe most ne menjünk bele.

De ahelyett, hogy képeket kontextus és értelmezés nélkül vadul linkelgetünk, inkább kezdjünk el kicsit számolgatni.

A Föld kerülete ~40 000 km = ~40 000 000 m. Egy normál focilabda kerülete 60 cm = 0,6 m. A méretarány a kettő között 1:66 666 666. (A Föld kb. 67 milliószor nagyobb, mint egy focilabda.)

A Föld egyenlítői sugara 6378,137 km, a poláris sugara 6356,752 km. A focilabda méreteire átszámolva ez olyan, mintha a focilabda 19,134 cm széles és 19,070 cm magas lenne. A különbség alig kicsivel több, mint 0,5 mm. A legmagasabb hegycsúcs a Mount Everest, az 8848 m magasan van. A legmélyebb a Mariana-árok, ami 11034 m mélyen található. A focilabdán arányosítva ez megfelel egy 0,132 mm magas „dudornak” és egy 0,166 mm mély benyomódásnak. Bár a focilabdánk sokkal kevésbé lapult, mintsem azt szabad szemmel észre lehetne venni, de még ennél kisebbek azok az eltérések, amiket a domborzat okoz.

(Ne féljünk használni a faék egyszerűségű egyenes arányosságot. Egyszerű szorzásról, osztásról van szó az általános iskola 2. osztályában tanultak elegek hozzá. Egy általános iskolásnál a fenti számítások kb. a röpdolgozat, vagy egy házi feladat szintjét ütik meg.)

~ ~ ~

Nézzük más arányossággal. Feleljen meg 1 pixel 10 km-nek. Ekkor a Mount Everest nem egészen 1 pixel magas lenne, a Marianna-árok meg egy hajszállal nagyobb, mint 1 pixel. Ahhoz, hogy ezek ekkorának látszódjanak, ahhoz a Földet 1276 pixel széles, 1271 pixel magas körnek kellene ábrázolni oldalnézetből. Mondjuk megnézem, hogy észreveszed-e, hogy az a kör 5 pixellel szélesebb, mint amilyen magas, és észreveszed-e azt az 1 pixeles kitüremkedést, és 1 pixeles lyukat.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

„De röviden: Galilei nem azt jelentette ki, hogy a Föld nem lapos. Azt addig is pontosan tudták.”

-> Akkor mégis ki jelentette ki, és mire alapozta megállapítását?

Akkor némi tudománytörténet asztronómiai nézőpontból:

Mármint ki jelentette ki, hogy a Föld nem lapos? A görög csillagászok, matematikusok többsége már tudta. Hogy ki jelentette ki először azt nem tudom. Azt tudom, hogy Eratoszthenész Pentatlosz (i.e. 276 – 194) meglehetősen kezdetleges eszközökkel megmérte a Föld kerületét. Egyébként meglehetősen pontos eredményt kapott (alig 2%-ot tévedett), ahhoz képest, hogy két komolyabb koncepcionális hibát is ejtett. Alexandria és Szüéné távolságát alábecsülte, de ez pont kiegyenlítette azt a hibát, hogy a két város nem azonos hosszúsági körön fekszik.

Klaudiosz Ptolemaiosz (i.u. 85/90 körül – 168.) dolgozta ki a XVII. századig meghatározó ptolemaioszi világképet (más néven geocentrikus, azaz földközpontú világképet) (lásd: [link] ). Ez bár megfigyelésekből lett levezetve, de még mindig erősen filozófiai megfontolásokra hagyatkozva. (Pl. olyanokra, hogy mivel az égitestek romlatlanok, kvázi tökéletesek, ezért tökéletes pályán, azaz körpályán kell mozogniuk.)

Ezzel a modellel azonban akadtak gondok. Pl. nem nagyon magyarázta meg a bolygók retrográd mozgását. Lásd: [link] (A Merkúr mozgása a Földről nézve, a látszólagos visszafelé haladás 2018. március 22-től április 15-ig tartott.) Így aztán elkezdték bonyolítani a világképet, hogy akkor nem a bolygók mozognak körpályán, hanem vannak különböző (kristály)szférák, kvázi különböző héjak a Föld körül, és a bolygók ezeken mozognak, de ezeken belül is körpályán. Lásd: [link]

Idővel a megfigyelésekkel pontosított ptolemaioszi modell túl bonyolulttá vált. Kopernikusz arra tett kísérletet, hogy a modellt egyszerűsítse. Ő még mindig körpályákban gondolkodott, de annyit megtett, hogy az ő modelljében nem a Föld a középpont. (De még nem is a Nap.) Óvatos volt, a művét a halála előtt nem adta ki. Utána megjelent, de nem zavarta fel az állóvizet. De ez a világkép még geocentrikus volt szavak szintjén. A Föld körül kering a Nap, a többi bolygó meg a Nap körül kering.

Amit Galilei kijelentett – részben Kopernikuszra hivatkozva, de már áttolva a középpontot a Napra, meg részben a Jupiter holdjai keringésének felfedezésével –, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a Föld kering a Nap körül, a Nap látszólagos mozgását meg az okozza, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Tehát nem a csillagok, a bolygók, a Nap és a Hold kering a Föld körül, hanem azok jóval lassabban keringenek a Nap körül, és a Föld az, ami tesz egy fordulatot a saját tengelye körül. Ez az, amit Galilei mondott. De nem ez verte ki az egyháznál a biztosítékot, hanem Galilei modora, személye. Ehhez képest még mindig nagyon megengedően bántak vele.

Aztán jött Kepler, aki pusztán megfigyelésekre alapozva – immár egy napközpontú rendszerben – kiszámolta a bolygók pályáját, ami ellipszispályának adódott, és ebből születtek meg a Kepler-törvények. Ezek még tapasztalati képletek voltak. Az ok nem volt ismert, csak az összefüggés. (Az látható volt, hogy a bolygók ellipszispályája olyan, hogy a Nap van a gyújtópontban, de hogy miért? Az látható volt, hogy a bolygók keringési idejeinek a négyzeti úgy aránylanak egymáshoz, mint a fél nagytengely köbei, de hogy miért? Az látható volt, hogy a bolygók vezérsugarai azonos idő alatt azonos területet súrolnak, de hogy miért?)

Aztán Newton megalkotta a differenciálszámítást, integrálszámítást, meg a newtoni gravitációs modellt. Ebből már levezethető volt, hogy miért pont olyan a bolygók mozgása, amilyen, miért van a középpont az ellipszis gyújtópontjában, miért úgy aránylanak a keringési idők és a keringési távolságok, ahogy, miért súrolnak a vezérsugarak azonos idő alatt azonos területet.

Amúgy a történetiséghez hozzátartozik, hogy pl. arra, hogy a Föld a tengelye körül kering, csak később született kísérleti bizonyíték. Lásd: Foucault-inga. Arra, hogy a Föld a Nap körül kering és nem fordítva, szintén később lett független kísérleti bizonyíték – bár akkora ezt már senki nem kérdőjelezte meg –, de a kísérlet, a parallaxis mérés csak később történt meg.

A Newtoni modell annyira jól működőnek bizonyult, hogy mikor a modell ellentmondott a megfigyeléseknek, akkor sem a modell helyessége kérdőjeleződött meg. Pl. a Uránusz mozgása nem felelt meg a newtoni fizikából származó számításoknak. Ebből nem az volt a következtetés, hogy akkor a modell rossz, hanem hogy van valami még, ami bezavar az Uránusz mozgásába. Ki is számították, hogy egy ilyen bolygónak hol kellene lennie, és elég volt a távcsövet az ebből kiszámolt helyre irányítani, így fedezték fel a Neptunuszt. Később hasonló módon fedezték fel a Plútót. Még később a Merkúr pályájának furcsasága miatt feltételeztek még egy bolygót, de mint kiderült, ezt az eltérést nem ez okozta, hanem a newtoni fizika valódi hiányossága, és ezt csak az általános relativitáselmélet tette rendbe (aminek a határesete az, amit newtoni fizikaként ismertünk addig).

~ ~ ~

> Egy olyan épkézláb kísérletet nem írtak le, amely otthon is elvégezhető, és egyszerűen tisztázza a helyzetet.

Hát igen. Úgy tényleg nehéz, ha azt, amit leírtunk, azt egyszerűen figyelmen kívül hagyod és/vagy egy másik módszert követelsz, mintha az általunk leírt módszer nem lenne elég jó. Ez olyan, hogy harmincféle módon lehet megmérni a pécsi tévétorony magasságát. Mindegyikhez kell némi eszköz és némi matek. De ha te váltig állítgatod, hogy márpedig a tévétorony 3 méter magas és ferde, de nem akarsz Pécsre lemenni, nem akarod ténylegesen elvégezni a méréseket, viszont minden olyan mérést, ami nem azt mondja, hogy a pécsi tévétorony 3 méter magas és ferde, azt nemes egyszerűséggel hazugságnak, átverésnek titulálsz, minden fényképet hamisítványnak, montázsnak titulálsz, vagy ha ez tarthatatlan, akkor magának a matematikának és/vagy a fizikának a helyességét vitatod el, akkor tényleg nehéz lesz veled beláttatni, hogy a pécsi tévétorony az egyenes és 197 méter magas, és nem 3 méter magas és ferde.

De ha te ragaszkodsz ehhez a hülyeséghez, akkor az végül is a te dolgod. Nyugodtan hidd azt, hogy a Föld lapos. Nekünk ez nem önmagában fáj. Bocs, hogy durván fogalmazok, de úgy alapvetően az emberi hülyeség tényleg fájdalmas tud lenni, de ránk nézve végül is káros következményei nincsenek.

~ ~ ~

De visszakanyarodva: továbbra is várok egy legalább 10-20% hibahatáron belüli konkrét számokat tartalmazó Lapos föld modellt. (A balatoni mérést is azért nem elemeztem végül, mert a mérés nincs tudományos igényességgel dokumentálva. Egyszerűen nincs mit elemezni.)

A gömb az mióta sík? Magyarázd már el hogy egy (Föld)gömb felületén miért kellene egy tó vizének a két végén magasabbnak lennie mint a közepén?

1.: minden felveszi a forgómozgást. Házi feladatként veszel egy lábast megengeded (lapos)vízzel és elkezded forgatni. A szélei veszik fel előbb majd egyre nagyobb víztömeg forog együtt az edénnyel.

2.: nemcsak hogy mérhető, hanem látható

3.: légköroptikai jelenség amit az időjárási körülmények befolyásolhatnak de összességében ez is bizonyít

4.: nem fognak se görbülettel se forgással számolni mert a repterek is a földdel együtt forognak a repülő meg bármily hihetetlen egy adott magasságra állítva lerepül több ezer kilométert. Régen légnyomás, ma radar, GPS, tököm tudja még mivel tartja a magasságot robotpilóta módban.

5.: ha nem vagy benne biztos mérd meg

6.: ha nem vagy benne biztos fotózd meg

7.: ha a 6. pont megvan megvan vele a 7. pont is.

> - Elhiszed, hogy a Föld 1000 mérdföld/óra (~ 1609 km/h) sebességgel forog a Föld, de nem érzed a forgását

Hát mit mondjak erre… Ha az első pontnál nem az mondja valaki, hogy ezt – fogalmazzunk udvariasan – egy csökkent értelmű írta, az elég baj. Nem kell ehhez még különösebben érteni sem a fizikához, még képletek sem kellenek, elég ha valaki nem burokban nőtt fel, és néha gondolkodásra is használja a fejét. Ha felülsz egy IC-re, ami 120 km/h-val megy akkor a gyorsulást, lassulást érzed, de mikor állandó sebességgel halad a vonat egyenes szakaszon, akkor nem különösebben érzel semmit. (Max. hallod a zakatolást, meg látod az elsuhanó tájat.) Ha valaki repült már, vagy ha nem, de egyszerűen csak belegondol abba, hogy mennyire lehet érezni a sebességet, mikor valaki egy repülőgépen kortyolgatja a poharából az üdítőt, miközben 800-900 km/h sebességgel halad… Ha ültél repülőn, tudod, hogy nem lehet érezni semmit.

A gyorsulást érzed. Pontosabban az erőt, amit a gyorsulás okoz. A Föld forgásánál a gyorsulás centripetális gyorsulás. Ha kiszámolod, akkor ez 0,000853 m/s² az egyenlítőnél – máshol kisebb –, ez vonódik ki a gravitációs gyorsulásból (9,81 m/s²). Ez egy 80 kg-os embernél olyan hatású, mintha veszítene a tömegéből kemény kb. 7 grammot. Ez kb. egy pénzérme tömege. Te mennyire szoktad megérezni, mikor egy pénzérme kiesik a zsebedből? Ráadásul ezt egész életünkben így érezzük, tehát olyan, mintha egész életedben ennyivel lennél könnyebb. A Nap körüli keringésünk sebessége ennél jóval nagyobb (kb. 108 000 km/h). Viszont a jóval nagyobb a sugár ellenére jóval kisebb a szögsebesség (nem 1/nap, hanem 1/év), az ebből fakadó gyorsulás még inkább elhanyagolható. Hogy mennyi, azt kiszámolja neked egy általános iskolás is, de amúgy 0,000150 m/s². Ennek meg olyan a hatása, mintha 1,2 grammal lennél könnyebb.

~ ~ ~

Oké, értem én, hogy valaki annyira nem érti a fizika alapjait sem, nincs benne annyi megértésre való hajlam, képesség, hogy rögtön kb. az első leckénél elakadt. Semmi baj. De akkor menjen papnak, vagy fessen szép festményeket, legyen árufeltöltő egy bevásárlóközpontban, vagy menjen el tetőfedőnek, vagy legyen profi sakkozó. Sok szép szakma és hobbi van, amiben nulla fizika tudás szükséges. Csak ha valakinek ennyire nem megy, akkor ne akarja azt mondani, hogy jobban érti a fizikát, mint mások, sőt jobban, mint akiknek ez a szakmájuk. Bocs, de ez túlzás nélkül az a szint, mint amikor valaki nem tudja megkülönböztetni a kormányt a sebességváltótól, de azt gondolja, hogy ő jobban ért a vezetés csínjához-bínjához, mint egy Forma-1-es pilóta. Röhej…

Azért nézzük tovább…

~ ~ ~

> 2. Elhiszed, hogy az óceánok görbülnek a "gravitáció" miatt, de ez mégse mérhető

Mérhető. Nem mondom, hogy egy colstokkal le tudod mérni, de mérhető.

> 3. Elhiszed, hogy a hajók eltűnése a horizont felett bizonyíték a Föld alakjára, nem pedig a távlatra

A távlat arányokról szól. De pl. attól, hogy valami távolabb van, a látszólagos méretek változnak. De az sorrendek nem! Ha Pistike nagyon messze van, nagyon kicsinek látszik. De nincs olyan távolság, ahol Pistike talpa feljebb látszódna, mint a füle…

> 4. Elhiszed, hogy a pilótáknak nem kell számolniuk a görbülettel, vagy a nagy sebességű forgással

Egyrészt együtt forognak a rendszerrel. Másrészt bizonyos okok miatt mégis számolnak vele. Harmadrészt ezt nem a pilóták számolják ki, de ez részletkérdés.

> 5. Elhiszed, hogy a Nap valóban 93 000 000 mérföldre van innen (~ 150 000 000 km-re)

Ebben mi a hihetetlen? Én nem láttam olyan mérést, aminél más adat jönne ki.

> 6. Elhiszed, hogy a Földről készült NASA fotók valódiak

Ami a Holdra szállás során készült az szigorú értelemben valódi fotó, bár azok nem túl részletgazdagok. Amit a Apollo–17 készített, az már valóban a Földről készült fotó. Amit 2001-ben csinált a Terra-műhold, az már határeset. Az egy kompozit fotó, de hogy aztán valódi fotónak nevezünk-e több különböző fotó összeillesztéséből kapott egységet, az ízlés kérdése. Az viszont tény, hogy a legtöbb fotórealisztikus Föld ábrázolás valójában tényleg montázs, műholdképekből összeállított, nem valódi kép.

> 7. Elhiszed, hogy a Föld egy forgó labda a végtelen űrben egyszerű bizonyítékok nélkül

A Föld nem labda, tudok pár különbséget a Föld és egy labda között. Egyszerű bizonyíték? Hát kinek mi számít egyszerűnek ugye… Van, akinek a faéknél egy fokkal bonyolultabb dolgok is érthetetlenül komplikáltak.

~ ~ ~

> A mérés részletei a videóban voltak - ezeket leírtam -, valamit egy másik interjúban is szó esett róla:

Melyik videóban? Mert te – megszámoltam – három videót linkeltél be eddig, de a Balatonnál végzett mérésekről egyikben sem volt szó még csak említés szintjén sem (már amennyire beletekertem ezekbe). Én találtam róla videót, de az nem dokumentáció. Mutat valamit, aztán 5 perc agymenés, aztán megint mutat valamit, újabb 5 perc agymenés, majd nagy nehezen még egy adat is elhangzik, aztán megint 10 perc agymenés…

Egy normális dokumentációban le van írva a mérés metódusa. Pl. ki kellene derülni, hogy a lézernek a vízfelszíntől számított magasságát milyen módszerrel mérték meg. Ki kellene derülni, hogy a különböző mérőpontoknál pontosan milyen módszerrel határozták meg a lézerpont magasságát és a fényforrástól való távolságot. Hogy a különböző pontokon végzett mérések között mennyi idő telt el. Hogy hogyan biztosították azt, hogy a lézer iránya – főleg függőlegesen – a mérések között ne változzon. (Nyilván úgy kellene, hogy a különböző mérőpontokon végzett magasságmérés kvázi egy időben történik.) Hány mérőpont volt egyáltalán, és az elegendő-e? Tudományos igényű dokumentációban még hibahatárokkal is kellene számolni, az a minimum, de ilyet én már el sem várok. De pl. azt igen, hogy pontosan hogy dolgozták fel a mérési eredményeket, mik a pontos számok, számítások…

No ilyen nincs. Interjú van. Meg – már elnézést – süketelés van. A mérés pontos leírása viszont sehol…

~ ~ ~

És továbbra sincs alternatív modellünk, számszerű adatokkal, továbbra sem beszélhetünk lapos Föld modellről, közelítően értelmezhető számszerűsített adatokkal…