A Föld lapos?

"Az embereknek a többsége az azért fogadja el, hogy gömbölyű a Föld, mert egyrészt ezt tanítják az iskolában, másrészt azért, mert azt mondják, hogy láttam képeket. Azoknál a képeknél van egy óriási probléma, hogy mindegyik tökéletes körnek ábrázolja a Földet. Hiszen ez állítólag ellipszoid, geoid formájú, ami viszont nem tükröződik vissza a képeken, tehát egyértelműen látszik és bebizonyítható, hogy ezek CGI képek, computer-el generált képek, amelyeket gyakorlatilag kis képkockákból, mint egy pixel (puzzle) összeraknak olyan formára amilyenre csak össze akarják rakni."

Mert egy focilabda fotóján is látszanak a milliméternél kisebb egyenetlenségek, ugye?

Mert a Föld geoidja csak ilyen arányban tér el a gömbtől.

Ugyanolyan botrányos baromság, mint a többi "bizonyíték".

> A Nap egy 32 mérföld átmérőjű korong, ami 700 mérfölddel a Föld felett kering állandó magasságban.

Tehát a Nap egy nagyjából 50 km átmérőjű KORONG, ami 1126 km magasan kering.

Na ez már valami. A Föld méretét nem tudjuk, de tegyünk rá egy becslést. Tegyük fel, hogy egy Párizs-Peking légvonalbeli távolság az a valóságban nagyságrendileg megegyezik a hivatalos távolsággal, ami 8200 km. Akkor a Föld átmérőjének nagyjából 40 000 km-nek kell lennie, de ±20%, vagy ±50% is belefér, a gondolati vizsgálódás szempontja alapján.

Akkor arányosítsunk. Arányaiban ezek az adatok olyanok, mintha a Föld egy a Hősök tere – a körülötte lévő utat nem számítva – méretű korong lenne, közepén a Hősök emlékművével – ez lenne az Északi-sark –, ami felett van egy 15 cm-es drón – ez felel meg a Napnak –, és ez a drón a szemmagasság felett 3,5 méterre kering kb. a Millenniumi emlékmű távolságára. A drón olyan, hogy ha közel van, akkor látod a fényét, ha távolabb van, akkor meg nem.

Most képzeld el, hogy a téren állsz. Mit kellene látnod? Javarészt azt, hogy ha a drónt kell nézned, nem nagyok kell felemelni a fejed, az valahol nagyon alacsonyan lesz a vízszinteshez képest. Még ha nagyon nagyon közel is vagy a drónhoz, akkor is azt látod, hogy alacsonyan jön-jön-jön, aztán huss, átrepül a fejed felett – akkor azért fel kell emelned a fejed, hogy lásd –, majd megint alacsonyan lesz a másik oldalon, és a szögmagassága nem nagyon változik.

Máshogy nézve tegyük fel sötét éjszaka van, nincs közvilágítás. A drón a fényforrás, ha közel van, akkor jól világít, ha távol, akkor már nem látszik, mert – mit tudom én – köd van. Na most ha van egy függőleges rudad, ami 1 méter magas, a tér legtöbb pontján az egy 5-10-20 méteres árnyékot vet. Ez a jellemző, az idő nagy hányadában – amikor látod egyáltalán az árnyékot – ez a kép lesz a jellemző, és csak röpke pillanatokig rövidül meg az árnyék, de akkor nagyon gyorsan.

Oké, ezt még ki lehetne magyarázni valamiféle törésmutatóval, bár megnézném ennek a törésmutatónak a jellegét.

~ ~ ~

Oké, most nézzük a drón méretét. Nyilván a közeli és távoli helyzet esetén a távolságok aránya azért egészen nagy. Mikor közel van sokkal – többszörösen – nagyobbnak fogod látni, mint mikor távol van, de még látszik. Na ezt viszont nem lehet fénytöréssel kimagyarázni, mert ez a hatás akkor is fennáll.

De mondjuk te a térnek nem a közepén, hanem inkább a szélén állsz – Ausztráliában, Dél-Afrikában, Dél-Amerikában –, akkor meg azt fogod látni, hogy a drón egy szűk látószögben megy balra-jobbra. Nem nagyon fogod látni a tértől kifelé nézve, nem nagyon fog oldal irányban sem látszani. Kvázi úgy látszik, mint egy körhintán ülő ember, ha te a körhintán kívülről nézed. A látótered egy szűk részében fog látszani a körhintán ülő ember, nem nagyon kell balra-jobbra forgolódni. Na de a Nap délről nézve nem így látszik, és ez megint nem lehet törésmutatóval kimagyarázni, mert az maximum a függőleges látható magasságra lesz befolyással, a vízszintesre nem.

Külön probléma, hogy a Napot korongnak tételezzük, mert akkor az oldalnézetből – tudod, amikor éppen délután, vagy este van – nem körnek, hanem egy nagyon elnyújtott ellipszisnek fog látszani, naplemente előtt pár órával a nap„korong” képe 4-5-ször szélesebb, mint amilyen magas. És ez akkor is igaz, ha erős fénytörés van.

A nap fényereje sem stimmel. Megint nem a Nap fényéből, hanem úgy általában mindenféle fényforrás – lámpa, világítótorony, stb… – alapján tudjuk – és teljesen logikus matematikai szempontból –, hogy a fényerő a távolság négyzetével fordítottan arányos. Na most ez nagyon nem stimmel itt a Hősök tere fölött keringő drón esetén. Sokkal nagyobbaknak kell lenniük a fényerőváltozásoknak, eleve ha fölötted van a drón, akkor sokkal-sokkal fényesebbnek kell látszódnia, mint mikor tőled 20 méterre van. Megint függetlenül bármiféle fénytöréstől.

~ ~ ~

De most volt a tavaszi napéjegyenlőség. Még a lapos Föld elmélet hívei is azt állítják, hogy ilyenkor a Nap valahol az egyenlítő vonalában kering. Na most a napéjegyenlőség mindenhol a Földön napéjegyenlőség. Pl. Dél-Amerikában is. A nap – időzónától meg az időzóna középvonalától való eltérés függvényében – valamikor 6:00 körül kel (± 1 óra) és 18:00-kor nyugszik (± 1 óra). Könnyen berajzolható, hogy akkor hol is van a Nap pontosan, a Föld melyik pontján látszik éppen a fejed felett. Ha megnézed, hogy ez a pont hol és milyen távolságra van mondjuk Sydney, Fokváros, vagy éppen egy Dél-Argentína egy városához képest, akkor azt látod, hogy ilyen távolságra onnan látszik a Nap. Ha viszont akkor meghúzod a Nap körül azt a kört, amilyen távolságból akkor elvileg még látszódnia kell, akkor az jön ki, hogy Budapesten a napéjegyenlőség idején nincs napéjegyenlőség, még este 10-kor is látszik a Nap. Nyáron meg ugyanennyi láthatósági távolsággal 0-24 órában kellene látnunk a Napot. Ha gondolod, csinálok ehhez képi illusztrációt, bár lehet, hogy jobb lenne, ha te gondolnád ezt át, rajzolgatnál, méricskélnél. Ha már a lapos Föld híve vagy, gondolkodj is el azon, hogy hogyan is működik ez úgy tényleges esetekre.

De amúgy nem csak a nap láthatósága, hanem az iránya is problémás, ami megint fénytörésfüggetlen probléma. Erről egy kis illusztráció, ami a téli napfordulón mutatja meg, hogy úgy egy adott pillanatban merre is látszik a nap, hogy nem jön ki ez a lapos Földnél sehogy, és hogy jön ki a gömb alakú Földdel: https://www.youtube.com/watch?v=VyYA88pIwmA

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A balatoni mérést majd később kommentálom. Van egy-két dolog, ami itt nem stimmel első ránézésre sem, de meg akarom keresni a mérés teljes dokumentálását. Mindenesetre addig csak pár apró észrevétel:

> Azt állítja a tudomány hogy a Föld balatoni hosszán (77km-en) 465 métert kell lehajoljon. […] Egy Balatonaliga - Tihany viszonylatban a hivatalos tudomány az állítja, 41,5 m görbület 23 km-en.

A lehajlással van egy kis gond. Ugye ez azt mondja meg, hogy ha befogsz mondjuk egy rudat egy satuba vízszintesen – tegyük fel, hogy a rúd kellően rövid és/vagy erős, hogy az önmaga súlyától való lehajlás elhanyagolható legyen –, majd ráteszel a végére egy súlyt, amitől a rúd lehajlik, akkor mennyivel lesz alacsonyabban a rúd vége. Ez oké, csak nem biztos, hogy ez bármit is elmond.

Itt tulajdonképpen a lehajlás fogalmánál a „le” az, ami problémás. Hiszen mit állítunk? Hogy Balatonaliga egy vízparti pontjához képest Tihany egy vízparti pontja 41,5 méterrel van lejjebb? Vagy fordítva, Tihanytól van Balatonaliga 41,5 méterrel lejjebb? Ha lehajlást a föld görbületére nézzük, tulajdonképpen mindkettőt egyszerre állítjuk, miközben tudjuk, hogy Balatonaliga és Tihany vízparti pontja azonos magasságban van. Akkor mit is jelent pontosan a lehajlás?

Becsületére váljon a videóban elhangzottaknak, hogy úgy látom, legalább korrekt módon számolták a lehajlást, mert ilyen-olyan oldalakon aztán mindenféle fals képleteket használnak, pl. az 1 km-en való lehajlást szorozzák be a távolsággal, meg hasonlók. A képlet kicsit komplikáltabb, de középiskolában kb. a 3. osztályban ez simán egy házi feladat vagy dolgozatkérdés lehetne. Csak addig úgy tűnik a matematika tudása már nem terjed ki sokaknak.

> Egy Balatonaliga - Tihany viszonylatban a hivatalos tudomány az állítja, 41,5 m görbület 23 km-en. Ami azt jelentené, hogy a tihanyi dombnak a felét nem szabadna látni Aligáról nézve."

És ezért problémás a lehajlásból kiindulni. Mert ez így egyszerűen nem igaz. Illetve akkor igaz, ha Balatonaligán bemész a vízbe úgy, hogy pont a szemedig érjen a víz. Különben a magasságoddal is kell számolni. Lásd: [link]

Itt a fekete nyíl jelzi a – kissé alternatív módon számolt – lehajlást. A nyílhoz képest nagyjából méretarányos az Eiffel-torony, ami „csak” 324 méter magas. Ebből az következik, hogy nem szabadna látnom az Eiffel-tornyot, ha ekkora a lehajlás? Ha a szemem 0 mm magasságban van, akkor tényleg ezt jelenti. De mivel nekem magasságom van, azzal is kell számolni. A zöld vonal mutatja, hogy emberünk simán látja a torony közepét, pedig az jóval alacsonyabban van 465 méternél.

(Nyilván az ember méretét nem méretarányosan ábrázoltam, de a görbület sem méretarányos, mert méretarányosan pár pixel lenne, nem látszana belőle túl sok.)

Ennél sokkal többet mond, ha szimmetrikusan számolunk. Kvázi azt számoljuk ki, hogy a két pont között a föld görbülete az mekkora magasságú dombnak felel meg, mert azt lehet helyettesíteni egy középen elhelyezett ugyanilyen magasságú fallal. Valahogy így, képletekkel együtt: [link]

Miért jobb ez? Illusztráció: [link]

Így számolva egyébként az jön ki, hogy Balatonfüred–Siófok távolság esetén – ez kb. 23 km – ennek a „dombnak” a magassága 10,4 méter. (Nyilván a lehajlásból számított értéknek kicsit kevesebb, mint fele.)

Magyarán én állok a parton. Eleve a stég magassága legalább 30 cm-re van a vízszinttől, ehhez hozzájön még a szemmagasságom, ami a talpamtól mérten mondjuk 1,7 méter. Az azt jelenti, hogy 2 méterre van a szemem a vízszinttől. Tőlem 11,5 km-re van egy a vízszinthez mérten 10,4 méter magas domb, ami a szemem szintjéhez mérten már csak 8,4 méter. Nyilván mivel ez félúton van, ennek a magasságnak a dupláját fogja kitakarni, azaz 16,8 métert, de ez a szemmagasságom vonalához mért magasság, tehát ehhez még hozzá kell adnom a 2 métert, így Tihany esetén egy 18,8 méter magas háznak pont a tetejét látom. Nos mivel a Tihany dombjai kb. 130 méterre emelkednek a Balaton szintje fölé, hát nagyon nem az a helyzet, hogy a tihanyi dombnak a felét sem szabadna látni. (Nota bene, ha a nem túl idevágó 41,5 méteres lehajlással számolunk, akkor is elég nagy túlzás volt ez a kijelentés.)

De a többiről majd később. Talán még a héten, talán a jövő héten, de sort kerítünk rá.

~ ~ ~

> Hiszen ez állítólag ellipszoid, geoid formájú, ami viszont nem tükröződik vissza a képeken, tehát egyértelműen látszik és bebizonyítható, hogy ezek CGI képek, computer-el generált képek, amelyeket gyakorlatilag kis képkockákból, mint egy pixel (puzzle) összeraknak olyan formára amilyenre csak össze akarják rakni.

Egyébként igen, a Földről készült képek többsége valóban nem fénykép, hanem úgy van összevágva műhold felvételekből, Fényképet csinálni a Földről egy kicsit nehezebb, ahhoz igen távolra kell menni. Még a holdraszállásnál ez úgy megoldható, de még a legtávolabbi műholdak is kicsit túl közel vannak, hogy átfogó képet adjanak a földről – hacsak nem széles optikát használnak –, a Földnek meg mégsem lehet azt mondani, hogy lépj még háromezer lépést hátrább. Nincs különösebb okunk, hogy olyan távolságra küldjünk műholdakat, ahonnan már jó fotót lehet csinálni a Földről. Igen, a legtöbb Föld ábrázolás valójában csak illusztráció, montázs. Van persze pár valódi fotó is, meg vannak részterületekről is fotók, ami elég bizonyító erejű, de ezt nem annulálja az, hogy egyébként a legtöbb Földet ábrázoló kép montázs.

Igen, a Föld nem gömb alakú. Geoid alakú. Csak éppen az aspektusaránya 0,9966471. Ez azt jelenti, mintha lenne egy olyan kvázigömböd, ami 1 méter magas, viszont a szélessége 1 méternél 3 mm-el nagyobb. Ránézésre nem mondod meg, hogy ott van az a 0,3%-nyi eltérés. Egy Facebook fénykép méretű kép esetén egyébként ez kb. 2 pixelnyi eltérés a szélesség és a magasság között. Ember legyen a talpán, aki ezt szemmel kiszúrja.

Pont ezért közelíthető jól a geoid alak forgásellipszoiddal, sőt a legtöbb esetben egyszerűen csak egy gömbbel. Általában gömbként kezelve a Földet is a kívánt pontosságú számítási eredményeket kapjuk. Persze van, ahol nem, van ahol olyan a jelenség, vagy olyan pontos adatok kellenek, ahol már a gömb nem elég jó modell, de még a forgásellipszoid sem, ott már valóban geoiddal kell számolni. (Mondjuk ahhoz, hogy a GPS ne 500 méterrel arrébb jelölje a pozíciódat.)

Látszik, hogy ez a vízöntő kora 2012.12. tiszta vizet a pohárba. Ez a sok konteos eszme valószínűleg a dark webről emelkedett a felszínre. Itt már rég nem arról van szó lapos é a Föld vagy nem, hanem a létbizonytalanság, az ősbizalmatlanság kivetülése. Ez már filozófiai feszegetés, mert a cukor lehet, hogy nem is édes, hanem sweet, és valójában a zuker az édes, nem a cukor. Ez a kérdés érdekessége csak annyi, hogy mi átlagemberek nagyrészt semmit sem tudunk, csak a tudás illuziójában élünk, ami biztonságos érzést ad. Arra gondolok, hogy ugye van a Jupiter bolygó, vagy a Szaturnusz, de tényleg nincs erről kézzelfogható tapasztalatunk, mindössze elfogadjuk, amit leírnak. Simán mondhatnák (bár mi értelme lenne) hogy létezik Tamagocsi bolygó, és mi bolygó szeretők gyönyörködnénk a képeken, de ennyivel be kell érnünk, mert lehetőségünk nincs arra, hogy lássuk, ne csak képen.

A vízöntő kornak ez a küldetése, ahol még a vatikán is az ördög ügyvédje, ez egy ilyen állomás, ahol a tevéket egy ilyen konteos oroszlán piszkálgatja ki őt a nyugalmából.