A laposföld esetén hol keringenek a műholdak ? Hogy működik a GPS ?

[link]

Ja! Lapos.

😁😂🤦‍♀️

Hát a Holddal hogy állsz? És a Nappal?

Azok is laposak?

Azt hiszem a "lapos" témát lerágtuk. De ne legyünk már egybitesek. Honnan tudjuk, hogy csak 2 lehetőség van, ne legyünk már korlátoltak.

Ha hengeralakú, akkor máris tudjuk miért tudott Fa Nándi Gállal körbehajózni.

2 csúcsban végződő elliptoid, vagy pl. félkör alakú korong sokkal reálisabb.

Misem több bizonyíték erre, hogy van észeki és déli sarka. Egy gömbnek, vagy korongnak nincs ilyen.

11 Ha valósak ezek a képek vajon miért fényképezik minden ország más képeket a Földről ? Maga a NASA is leírja, ha jól megnézed, hogy szerkesztett képeket közöl. Nincsen egy valódi Föld képük sem [link]

Minden űrhivatal más képeket szerkeszt [link]

Melyik a Föld itt?

Minden Föld képet megrajzolták [link]

Titeket nagyon butára vettek gyerekek [link] 😂

A laposföld elmélet nem logikus. Aki ilyent állít, nem igényli, hogy a világ rendben legyen, például elhiszi, ha a vízben áll. száraz marad és hasonlók.

Ezért aztán laposföld esetén se műhold, se GPS, de még ember se létezik, vagyis kérdés se.

De az viszont könnyen lehet, hogy akiknek a fejében kevés dolog van, oda fér még a laposföld is, és egyáltalán nem zavarja azt a kevés dolgot, ami még van ott.

15 "ha a vízben áll. száraz marad és hasonlók."

Én egyszer álltam vízben, és száraz maradtam. Aki ezt elképzelhetetlennek tartja, annak a csak fantáziája hinyzik, ezáltal a problémamegoldóképessége megkérdőjelezhető, hisz csak kész blokkokból tud építkezni, nem talál fel saját "blokkot", és ha nincs valamire kész megoldás, ott nem képes befoltozni a hiányosságot.

(megoldás: [link] )

#18

Köszönöm a választ, de van vele pár problémám!

1. Vietnám és Magyarország között valóban vannak elég tekintélyes hegyek, de ugyanezt a kérdést feltehettem volna a keleti USA és Nyugat-Európa viszonylatában. Azok között eléggé kevés hegy van, még is jó pár órával később esteledi az USA-ban, mint Európában...

Sőt, elég egyértelmű, hogy az, hogy mikor következik be a naplemente, gyakorlatilag csak a földrajzi pozíciótól függ, lényegében egyáltalán nem attól, milyen hegyek vannak a szemlélőtől nyugatra. (Ok, ha nagyon közel vannak, akkor számít abban, meddig látjuk a napot, de például a csillagok láthatóvá válásának időpontjában már nemigen.)

2. Voltál már olyan helyzetben, hogy egy hegy kitakarta a Napot? Oké, hogy a földfelszínt közvetlenül nem világítja meg a Nap, de a magasan levő felhőket és a légkör magasabban fekvő részeit eléggé. Azokat nem tudja kitakarni egy hegy. Nem igazán úgy néz ki, mint éjszaka... Ezt sem sikerült annyira megmagyaráznod.

3. Továbbá az a kérdés és felmerül a magyarázatoddal kapcsolatban, hogy ha Vietnám fele a hegyek (az USA felé meg ki tudja mi) ki tudják takarni a Napot, akkor ugyanez a jelenség Dél-Afrika felé miért nem tapasztalható? Ott nagyjából ugyanakkor van napkelte és napnyugta, mint Európában, pedig van olyan messze Európától, mint Vietnám.

4. Láttál már tengerparton naplementét? Elég nyilvánvaló, hogy nem egy hegy mögött tűnik el a Nap, hanem a horizont mögött (persze ha nincs valami sziget a közelben). Ezt hogyan magyarázod?

5. Továbbá ha a Napot ilyen könnyen ki tudnák takarni mindenféle hegyek, akkor az azt jelentené, hogy nem túl magasan kóricál a fejünk felett. Akkor hogy lehet, hogy deleléskor és napnyugatkor is nagyjából 0,5° a látszólagos átmérője? Amikor Európa felett jár, akkor Vietnámból sokkal kisebbnek kéne látszania, és fordítva.

A fentiek alapján nem tartom túl meggyőzőnek a magyarázatodat.

19.

A válaszaim:

1. USA auért kiemelkedik az óceénból. Valahol az usa után lehet a perem. Ha ott lemegy, akkor maga az usa takarja ki európát. A peremnél biztos hogy óceán van, mert ha szárazföld lenne, akkor oda tudnának menni a macskák, és mindent le tudnának lökdösni a semmibe.

2. Miért ne takarhatná ki? Amikor a nap a Földkorong alsó oldala alatt van, akkor a korong miatt nem tudja a nap megvilágítani a felhőket.

3. Hoz nem tudok mit mondani, a déli félkorongot nem ismerem, csak felületetesen.

4. Nyilván lemegy a korong síkja alá. és eltűnik közel 12 órára.

5. Síkban gondolkodva azt mondom, reggel feljön a sík felé, majd a fejünk felé, de a keringés átmérőjéhez képes elhanyagolható a koron átmérője, ezért nagyjóból mindig ugyanolyan átmérüjűnek látjuk.

Sőt, amikor fejünk fölött van, akkor csak kb. 60 ezer láb (20 km?) levegőn jön a fény, ezért majdnem fehér.

Viszont mielőtt eltűnik a perem alatt, akkor már majdnem 20 ezer km-en kell áttörnie, és mivel az ibolya felé a spektrumot a légkör szétszórja, már csak a sötét narancssárga jut el hozzánk.

:)