A tudomány vallása az ateizmus. Egyetértesz ezzel?

A tudomány és az ateizmus kapcsolatának megértéséhez fontos tisztázni néhány alapvető fogalmat és elvet:

Tudomány

Definíció: A tudomány egy módszeres megközelítés a természet világának megértésére. Ez kísérletezésen, megfigyelésen, és az adatok elemzésén alapul. A tudomány célja a világ működésének megértése és a jelenségek megmagyarázása.

Különböző Tudományágak: A tudomány terjedelme széles, magában foglalja a fizikai tudományokat (pl. fizika, kémia), a biológiai tudományokat (pl. biológia, orvostudomány), és a társadalomtudományokat (pl. pszichológia, szociológia).

Ateizmus

Definíció: Az ateizmus a vallási hit hiányát jelenti, különösen a teista istenek létezésének tagadását. Az ateisták nem hisznek egy isteni lény vagy lények létezésében.

Tudomány és Ateizmus Kapcsolata

Tudomány és Vallás Különbségei:

Tudományos Módszer: A tudomány nem tartalmaz vallási vagy metafizikai állításokat, hanem az empirikus bizonyítékok és tesztelhető hipotézisek alapján működik.

Vallási Hitek: A vallás gyakran metafizikai, morális vagy szellemi kérdésekkel foglalkozik, és nem mindig követelmény, hogy empirikus bizonyítékokra épüljön.

A Tudomány Neutrális Természete:

Semleges Álláspont: A tudomány nem a vallási hitek, hanem a megfigyelhető és mérhető világ jelenségeinek tanulmányozására összpontosít. A tudományos módszer nem támogat egy vallást sem, és nem is zár ki vallási hitet.

Tudósok Vallási Hite: A tudósok személyes vallási hite változó lehet; egyesek vallásosak, mások ateisták vagy agnosztikusak. A tudományos módszer alkalmazása nem függ a tudós vallási nézeteitől.

Ateizmus Mint Személyes Nézet:

Személyes Hit: Az ateizmus a vallási hit hiányát jelenti, és nem azonos a tudománnyal. Az ateizmus egy olyan személyes filozófiai vagy vallási álláspont, amely nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül a tudományos módszerhez.

Tudományos Világnézet és Vallás:

A Tudományos Világnézet: A tudományos világkép azzal foglalkozik, hogy hogyan működik a világ a megfigyelhető és mérhető jelenségek alapján. Ez nem szükségszerűen ellentétes a vallási nézetekkel, de nem is támogatja őket.

Vallási és Tudományos Kérdések: A vallás és a tudomány különböző kérdéseket érintenek. Míg a tudomány a „hogyan” kérdésre ad választ, a vallás sokszor a „miért” kérdésre próbál válaszolni.

Összefoglalás

A tudomány nem vallás, és nem is ateizmus. A tudományos módszer egy semleges, empirikus megközelítés a világ megértésére, míg az ateizmus egy személyes vallási nézet, amely nem kapcsolódik közvetlenül a tudományos módszerhez. A tudomány nem követeli meg az ateizmust, és nem is támasztja alá azt; egyszerűen arra összpontosít, hogy a világ működését tudományos eszközökkel megértse.

Kérdező!

Miért kell a kettőt keverni?

Nem kell ahhoz ateistának lenni, hogy higgy a tudományban.

És sok ateista van, aki valójában nem igazán érti a tudományt.

A tudományhoz való ragaszkodásnak valóban vannak hasonló elemei mint a vallásoknak. Ez azonban nem a tudomány elmélyült művelőire jellemző, hanem inkább azokra, akiknek valami személyiségből eredő problémájuk van a vallásosnak sorolt, és félreértelmezett tanításokkal.

Wikipédia: "Az ateizmus azon emberek gyűjtőneve, akiknek egyetlen közös tulajdonsága, hogy nem hisznek isten(ek)ben. Az ateizmus nem egy hit, és nem egy vallás.

Az ateisták különbözőképpen viszonyulhatnak a vallásokhoz és az istenhit kérdéséhez, nincs szükségképpen közös világképük, az ateizmus nem egy ideológia. Az ateizmusnak nincsenek vezetői, nincs szentkönyve, nincs erkölcsi szabályrendszere. (..)

Nem minden ateista racionális következtetésből ateista. Az ateizmus önmagában nem jelenti azt, hogy valaki nem hihet valami felsőbb intelligenciában, ami hite szerint nem egy isten. Előfordul olyan ateista is, aki hisz babonákban, asztrológiában, vagy kártyajóslásban, homeopátiában, akupunktúrában.

Vannak ateisztikus vallások is, mint a buddhizmus egyes ágai, a konfucianizmus, taoizmus, vagy dzsainizmus; amelyek azért úgymond ateisztikusak, mert ezekben a vallásokban nincsenek istenek, istenekbe vetett hit."

Ezt lehet bonyolítani, de minimalista módon, ha azt mondjuk, hogy a teizmus az istenhit (meg ami ezzel jár a hívők esetében, jön az egész kabinet hozzá), az ateista nem hisz Istenben, meg ami ezzel jár a hitvilágban.

Mint a Wikipédián is szerepel:

----------------------

A magyar felfogás pár évtizede szintén a szűkebb értelmezés felé hajlott, ezt illusztrálja az Új Magyar Lexikon meghatározása:

„(a görög 'istentelen' szóból): világnézet, mely tagadja a természetfeletti erők, isten v. istenek, a túlvilág létezését, elveti a vallást, és harcol ellene”

------------------------------

Múltkor ezen is ment a lamentálás, hogy "harcol ellene", de mai felfogás szerint ez nem lényegi feltétel.

Igazából, amit én nagyobb hibának látok, ezen az oldalon is rendre előkerül, amikor fikciókban hívő embereknek néha furcsa elképzeléseik vannak a nem hívőkről.

Csak egyik, amikor ő azt képzeli a fejébe, hogy én például "elkeseredetten küzdök az igazamért".

Vagy egyfajta önigazolást keresek.

Vagy valami komplexusom van.

Ne vicceljünk, az ember fórumozgat (ha nem is fórum), szembe jön egy kérdés, megírjuk a véleményünket és akkor mi van? Ez egy ilyen műfaj.

Nekem nincs szükségem önigazolásra, nem élek álomvilágban, a fizikai valóságban élek. Már akkor a fizika volt a kedvenc tárgyam, amikor még nem is volt a tantárgyam.

Tényleg sajnálom, de ilyen butaságokban inkább csak azt látom igazolva, hogy vannak bajok... Aki fikciókban hisz, láthatóan nem ez az egyetlen problémája.

#25, 26

Az ateisták jellemzően (GYIK-os benyomások alapján) meg vannak győződve arról, hogy a földi 8 milliárd ember több mint fele hülye.

Szerintem az általánosan elfogadott, hogy Isten létével kapcsolatban nincs általánosan elfogadott bizonyíték.

Tehát az ateisták (GYIK-os benyomások aránya alapján) meggyőződése csupán hit. Azaz ők is hívők. Sajánlatos módon hitük lényege mások lenézésében merül ki, és ez saját életükben sem bír értelemmel.