Milyen spirituális irányvonalba tudnának ma beilleszkedni a régmúlt misztikusai, pl. Pithagorasz, Thalesz, Paracelsus?

Ha hiszel a reinkarnációban, akkor valószínűsíthető, hogy újraszülettek. De nem emlékeznek az előző életeikre, mert hiába emeljük ki őket, mint tudósokat, filozófusokat, esetleg misztikusokat, ők ugyanúgy emberek. És az emberek nem emlékeznek az előző életeikre.

Még az is lehet, hogy esetleg az már az utolsó életeik között volt, amikor fontos, előremutató igazságokra jöttek rá...

Oké, de te nem tanításra vágysz, hanem személyi kultuszra és arra, hogy irányítsanak. Ilyen minőségben pedig vannak opciók ma is, tehát akár újjá is születhetett egyik-másik, akiket vakon követhetsz.

Nem a tanító személye kéne, hogy számítson.

A tanítás lényege az, hogy elsajátíts dolgokat, amikre alapozhatod a saját munkádat.

5

Jó, legyen, de ki dönti el, hogy melyikőjük nagy előd? Lehet, hogy valójában egyik sem próféta szint, csak mi állítjuk róluk, hogy misztikusok lennének.

De bevallom, nem hiszek abban, amit írsz. Anno a Jézus inkarnációkat is nagy erőkkel keresték, és rengeteg csaló van maximum. Ha lenne is bármelyiknek inkarnációja, az max a kis csendes magánkörében tanítana. De szerintem ilyen tudatos lelkek nincsenek.

Lehetséges magyarázatok (szerintem):

1

Inkarnálódtak, és hasonló tudással, rálátással rendelkeznek, de nem használják. Nem fedik fel magukat, azért amit 6 írt, mert nem gondolbak hitelesnek, csalónak hinnék őket, vagy mert önmaguk felfedése veszélyt jelentene magukra. Lehet régen a beavatottakat nem üldözték, de amióta a materializmus dívik, és meghatározzák hogy mi legyen "igazságnak" elfogadva társadalmilag, azóta kicsinálják azokat, akik fel akarják fedni a valódi igazsagot. Mivel veszélyt jelentenének annak a hatalomnak, aminek az az érdeke, hogy az emberiség vak maradjon mint a bányaló.

Tehát, ha van is most ilyen ember, nem hiszem hogy kiáll a publikum elé, mert rövidesen eltennék láb alól.

2

Itt vannak, de a régi képessegeiket elvesztették, és nem látnak rá arra, hogy kik voltak (ugyanúgy ahogy mas ember sem). Ez a materializmus hozadéka. Régen az emberek sokkal nyitottabbak voltak a szellemu dolgokra jelenségekre stb., így meg ha nem is voltak beavatottak, rálátásuk lehetett egy-két dologra.

Most ugye az a fáma, hogy minden az anyag, azon kívül semmi sincs, tehát nincs mit keresni, nincs mit látni, és ha neadj isten, valaki valamit átél, az is meg van magyarázva az anyaggal.

Tehát nincsenek oylan képességek birtokában, amilyeneknek voltak, mert a jelenlegi körülmények nem hogy nem kedvezőek hasonló képességeknek, hanem egyenesen gátolják őket.

3

Nem inkarnalódnak ilyen korba, amit fentebb kifejtettem. En simán el tudom képzelni, hogy egy szellemileg fejlettebb lélek nem bírja elviselni az olyan környezetet ahol az az altalanosan elfogadott, hogy az anyag a minden. Egy "nem-fejlett", teljesen átlagos képességekkel rendelkező léleknek is rohadt megterhelő egy ilyen, nem hiába van annyi elveszett, megkeseredett, depressziós, függő, agresszív ember. Szenvednek a szellem hiányától.

Most gondold el, hogy egy Leonardo da Vinci-t vagy Pitagoras-t, vagy Thales-t "játszó" szellem/lélek mit élne át és mivé válna ebben a korban. Nem csodálnám, ha nem vállalnának be egy inkarnaciót ebben a falanszterben.

Ha már falanszter, érdemes elolvasni azt a színt Az ember tragediájában. Nagyon jól megmutatja, hogy Luther, Michaelangelo, meg Platón hogy bírja a gyűrődést. Szenvednek mint a kutya.