A tudomány vallása az ateizmus. Egyetértesz ezzel?

Van összefüggés a tudomány-istenítés és az ateizmus között.

Bár (asszem) Jung szerint be kéne vinni az oratóriumot a laboratóriumba!

A tudomány állít, míg az ateizmus tagad.

Amíg a tudomány nem rendelkezik teljes körű információval valamiről, addig azt állítja, hogy „eddigi tudásunk szerint…”. DE soha nem veti el a feltételezést, a lehetőséget és a hitet. És itt jönnek képbe a tudósok, akik nem lettek volna képesek előbbre lépni, ha nem hittek volna a kutatásuk jelentőségében és ha nem is vezette volna rá őket „valami”.

Ezzel szemben az ateizmus abból indul ki, hogy „mivel nincs rá bizonyítéka, így számára nem is létezik, és ami számára nem létezik, azzal nem is kell foglalkoznia”. Ez szimpla stagnáláshoz vezet, ami pont szembemegy a tudomány fejlődésével.

"nem igaz, hogy a kettőnek nem egy a lényege"

. Mi az, hogy kettőnek "egy a lényege"?

De mindegy, mert a "szinonímia" két szó jelentéséről szól, nem szavak "lényegéről".

Az ateizmus és a materializmus jelentésében eltér, mást jelölünk vele. Aki érti a két szó jelentését, annak nem kell ezt magyarázni.

Még ha az ateista és materialisták (vagy az ateizmusé a materializmus) gyakorlatban ugyanazon létezőket fedné le annak ellenére, hogy a szó jelentése egyérteműen eltér, de ez már a filozófiai logika területe.

De ugye nincs így, már csak abból is kiindulva, hogy nem minden ateista materialista (ld. Schopenhauer), illetve nem minden materialista ateista (ld. Hobbes).

Állitásodnak egyszerű cáfolata van.

Hova tartozik a vallástudomány? Az istentagadashoz? Nem semmi köze hozzá. Vagy az ateisták vizsgálják a vallást?

Igen a tudomány bizonyításon, összefuggések rendszerezésén alapul, az ateizmus egy tagadás köré gyűjti a tudományt, de csak akkor válna tudománnyá, ha bebizonyitaná, hogy Krisztus nem támadt fel, Mózes nem találkozott Istennel a Sínai hegyen.

Erre nincs eszköze, emiatt csak álláspont.

"DE soha nem veti el a feltételezést, a lehetőséget és a hitet."

Dehogyisnem.

Pl.:

Azt feltételezem, hogy ma zöld az ég és kék a fű. Sőt el is hiszem

Elvégzek "egy mérést" Kimegyek az udvarra, meglátom, hogy hibás a feltevés.

A mérés után a lehetőség már nem áll fenn egyáltalán, a feltevést el kell vetni.

A tudomány egy alapvető feltétele a tesztelhetőség.

#16 „Azt feltételezem, hogy ma zöld az ég és kék a fű.”

Ma is lesz egy olyan napszak, amikor az eget (legalábbis annak egy részét) zöldnek fogod látni, és lesz egy olyan napszak is, amikor a füvet kéknek. És ha elvégzed azt az 1 mérést (nem elég 1 mérés), amiről azt feltételezzük, hogy nem hibás eszközzel hajtottad végre, akkor remélhetőleg azzal is úgy fogod tapasztalni, hogy jól láttad a zöld eget és a kék füvet.

„A mérés után a lehetőség már nem áll fenn egyáltalán, a feltevést el kell vetni.”

A tudomány nem úgy működik, mint egy 2 személyes számháború. Ha egy lehetőséget, feltételezést elvet, az soha nem jelenti azt, hogy azzal a dologgal kapcsolatban ne lennének újabb lehetőségek, feltételezések. :-)

"ex nihilo nihil fit" :) Tényleg sok tudós hisz/hitt valamiben, ugyanakkor meg az ateizmus nem materializmus, szóval a kérdésed sem stimmel. Lehet hinni úgyis abban, hogy léteznek láthatatlan erők az anyagon túl, hogy nem hiszel egy vagy több istenben, démonokban, szellemekben vagy bármiben. Sőt lehet egy materialista-szerű (vagy minek hívjam) hit is nagyon spirituális, vagyis hogy nem egy felsőbb erő irányít mindent, hanem hogy az anyag és nem anyagi dolgok ugyanabból az összetevőből (energiából) vannak más rezgésszinten, a világunk meg ok és okozati összefüggésekre és pszichés közmegegyezésekre épül...

Ez most egyébként a nagyon divatos, az integrál szemlélet, azaz az összes vallás gyökerének keresése, a tudomány és a pszichológia eszközeivel valami rendszerbe tétele, ahol nincs jó meg rossz és nincs központi gondviselés csak valami organikus rendszer (karma?), és ahol kvázi mind istenek vagyunk, vagyis isten bennünk van és mi istenben...

"Végül is a tudományban való hit is egy vallás."

Aki ezt így "hiszi", nem ért semmit az emberi civilizáció fejlődéséből.

A tudomány nem olyan, mint egy párt, vagy egy vallás a sok közül. Nem azonos a fejlettségi szint.

A vallások középkori "fejlettségi" szintnek tekinthetők, hogy 5000 éves buddhaságokról ne is beszéljünk, amikben még ma is hisznek emberek.

Az emberiség globális tudása ennél ma már sokkal előrébb tart.

Vallások, ezotéria, spiritualizmus, okkultizmus, ezek visszamaradott dolgok.

Csak miközben ezeket a sorokat olvasod, olyan csúcstechnikákat alkalmazol közvetve és közvetlenül, amit egy olyan hívő vagy spiritiszta nem is érdemelne meg, amelyik a tudományt lenézi, miközben a hasznát élvezi.

Tessék visszamenni középkorba, imákat mormolni, ha valaki ezt nem tudja értékelni.

A tudománynak nincs vallása, és az ateizmus nem vallás.

A tudományban való hit sem vallás, mivel nincsenek formalizmusai.

Kérdező, további hibás állítások?