Jogos ez a lesújtó kritika a fizikusok által alkotott tudományról?
Olvastam egy értelmes kritikát magáról a tudományról. Nem a tudományos módszertanról, hanem az akadémiai tudósok által a teremtett tudományról. Ez a fő sodrású tudomány, ami a médiából jön. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Vajon igaz-e ez a kritika?
α ➡ A gravitációt időről-időre részecskék áradatával igyekeznek megmagyarázni. Csakhogy ebben az esetben a fekete lyukat – amely szorosan egymás mellé kényszerült neutronokból álló, iszonyúan nagy tömegű, magába roskadt égitest – el sem hagyhatná a tömegjelensége! Olvashattunk már ezeknek a szupercsillagoknak a belsejében uralkodó irtózatos forróságról
is – ám ha a fény és a hő elektromágneses hullám, akkor hogyan is keletkezhet ilyesmi efféle „szuperpakolt” környezetben, ahol nincs és nem is lehet semmiféle elektronpálya? A fekete lyuknak belül abszolút hidegnek kellene lennie!
A gravitációt egy homokszem, vagy akár egy elektron is kelti (hiszen tömege van), hogyan gondolhat hát bárki igen lassú rezgésű hullámokra, és kilométeres lézeres detektorokra, amik ezt majd érzékelni fogják? (Mennyi is lehet egy proton vagy egy elektron sajátfrekvenciája ha gondolatban megcsengetjük? Hi!)
Az teljesen bizonyos, hogy a részecskék által keltett tömeghullámok (ha vannak ilyenek) csakis nagyon magas rezgésszámúak lehetnek, és mivel minden anyag ilyenekből épül fel, logikátlan következtetés lassú rezgéseket feltételezni (mint például Weber tette). A gravitációs
hullámok évtizedek óta izgatják a fizikusok és az érdeklődő kívülállók fantáziáját. Ugyanez a helyzet az éter létével vagy nemlétével is.
β ➡ Civilizációnknak a világról alkotott képe már az alaptézisek felállításában is elhibázott, ezért nem tud érdemben előbbre jutni az Univerzum valódi alapkérdéseinek megválaszolása terén. Az elemi részecskék világa még mindig elérhetetlen, annak ellenére, hogy már ismerjük duális, hullám-korpuszkula természetüket.
Egyes fizikusok szerint pontosan ez a kettősség az oka a „megtudhatatlannak”, ezért kell a megismerhetetlenség tartományában maradnia.
válasza:Így van #49, bár nincs ezen semmi szégyellnivaló, ez csak fejlődés.
Azt tudjuk hogy a magnesesség jelensége, összefüggésben van a reszecskék viselkedésével. Mert ugye ez bizonyított. A tér hajlása helyett inkább Einsteinnek mélyebben elkellett volna gondolkoznia a tér egyszerű természetén, hogy megfoghatatlan, elemezhetetlen, mert számításokhoz információk kellenek, de minden információnak csak annyi köze van a térhez hogy a térben eleve lehetséges a jelenségek térbeli megvalósulása. A tér egy semmi szó szerint értve, fizikai szemmel meg pláne. Sosem számoltak valamit a térről pl. a tértől nem kezdünk el mérni valamit.
válasza:"A tér egy semmi szó szerint értve, fizikai szemmel meg pláne. "
A semminek mióta van pl. elektromos ellenállása? Vagy mióta van mágneses permeabilitása? A semmi hogyan tud tágulni, nyúlni? Milyen topológiával rendelkezik a semmi, és hogyan képes a gravitáció meggyűrni a semmit?
És ha már ennyi tulajdonsággal rendelkezik az a semmi, akkor az nem inkább valami már, a semmi helyett?
válasza: válasza:"A semminek mióta van pl. elektromos ellenállása? Vagy mióta van mágneses permeabilitása?"
Az ellenállások mindig valamely (térben található) közeg jellemzői, a permeabilitás szintúgy közegi.
"A semmi hogyan tud tágulni, nyúlni?"
A fizikailag semmi, azaz a tér sehogyan sem, és nem is ez történik hanem a fizikai közeg tágul.
"A Milyen topológiával rendelkezik a semmi, és hogyan képes a gravitáció meggyűrni a semmit?"
Nincs topológiája, ilyesmi csak egy viszonyításokon alapuló konstrukcióban lehetséges. A térben magában nincs viszonyítás, csak a térbeli jelenségek vonatkozásában.
"És ha már ennyi tulajdonsággal rendelkezik az a semmi, akkor az nem inkább valami már, a semmi helyett?"
Eddig ezek közül egyikkel sem, de az egyik hozzászóló fölvetette, hogy az is egy tulajdonság hogy minden ismert jelenségnek lehetőséget ad feltételek nélkül.
Ebben egyetértek, de ezzel a tulajdonsággal nem lehet kölcsönhatásba lépni.
válasza:"Az ellenállások mindig valamely (térben található) közeg jellemzői, a permeabilitás szintúgy közegi."
két érintkező között semmi más sincs, csupán a tiszta vákuum. Ebben mire gondolsz "közeg" alatt? Mi a közeg a vákuumban?
válasza: válasza: válasza:@56 "Nagyon sok minden van közöttük, többek között mágneses mező is"
Es a magneses mezo vezeti az aramot?
"a részecskék viselkedései vannak közöttük."
Vakuumban mely "reszecskek viselkedesei" vannak az elektrodak kozott?
válasza: válasza:58:
"Vakuumban mely "reszecskek viselkedesei" vannak az elektrodak kozott?"
elektronok?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!