Mooji, Rupert, Tolle, Francise, Shanti, Maharshi láttok "fantáziát" ezek tanításaiban?
Ha megvan a helyes koncentracio, meg a halal se allithatja meg az embert.
En tulvagyok ezen az egeszen.
Lattam mar olyan kerdeseket, h vajon vannak-e un. "megvilagosodott" emberek a gyk-n. Nos, vannak.
A vicc az, hogy senki se fogja elhinni. Persze nincs ezzel semmi baj. A kerdezo es a valaszolo is en vagyok, vicc. Magamat szorakoztatom lenyegeben. Regi, rossz szokas. :)
Csak 1-2 kerdessel kapcsolatban ugrottam be am nemreg. Torlom is magam.
Ja es nem a drogos vagyok. Hanem aki a konyveket ajanlotta.
(idiota egy oldal ez, neha lehetetlen tudni melyik komment kitol van...)
Ezek csak akkor segíthetnek, ha közben meg van a megfelelő pszichológiai ismereted, másképp úgy fogsz járni, hogy reptilian gyíkembereket vizionálsz, meg covidot tagadsz. Jobb esetben csak fényevő, spirinárcisztikus leszel, de az sem sokkal jobb.
Az, akinek van egy "kulcs" a kezében, azt fogja találni, hogy pl. Tolle, egy pszichoterápia és a biblia között nincs nagy különbség, és ugyan arról szól. Aki nem ismeri a pszichológia mondanivalóját viszont elfog tévedni, mert Tolle nyelvezete rendkívül sok félreértésre adhat okot, pusztán azért, mert régi, tudománytalan nyelvezettel íródott.
31/47
Ha LSD után nem tudtál leszokni a drogokról, akkor te nagyon nem vagy rendben. És nem arról van szó, hogy többet kellene meditálj, hanem arról, hogy elhatározásra kellene juss, drogozni akarsz, vagy normális, tiszta ember lenni?
16évnyi drogfüggőséget, és több évnyi gyógyszerfüggőség után, egyetlen trip után nem hiányzott sem a drog, sem a 6! féle gyógyszert nem kellett, hogy szedjem.
Tudod, amikor az ember élete egyébből sem áll, csak egy pszichodelikus élményt kerget, amikor valójában azért nem éli meg a pillanatot, MERT A PILLANATOT KERESI FOLYTON, akkor azt lehet mondani, hogy kontraproduktív az egész. Engedd el, nem kell az neked. Csak egyszerüen, engedd el.
48
31-es vagyok
Az a helyzet hogy amikor bedta ezt az lsd, akkor még nem voltam ennyire lecsúszva mint most. Sajons annó elvitt a társaság, és más szerekben is kereste pl azt amit az lsd mutatott, és a boldogságot is. Mostanra már mindenfélétől függő vagyok (kokain, heroin) intravénás szerhasználat, dizájner drogok, stb.
De igazad van, el kéne határozni magam. Csakhogy nehéznek találom ezt az életet, és nehéz lenne az az út is - amibe bele kéne állnom, és elindulnom. Inkább csak húzom az időt, és meditálok. Abban az önbecsapásszerűségben élek, hogy ha majd a meditáció is beadja azt a testi/lelki egyensúlyt amit a bélyeg, akkor leállok. Viszont már látszik hogy ez nem biztos hogy valaha is bekövetkezik. Viszont könnyebb számomra menekülni az élet elől, mint szembenézni vele.
Viszont köszönöm a válaszod, és örülök neki hogy neked sikerült :)
Jól meditálni szerintem kevesen tudnak, ahhoz szerintem már eleve felszabadultnak kell lenni, függőségmentesnek nem csak szerektől, hanem múltbeli van jelen traumák gondolataitól is. Én sokáig félreértettem a tanítást. Az kavart be hogy azt hittem jelenleg az elme vagyok és a tudat elérése a cél. Mert kissé félreérthető a megfogalmazásuk. Mármint nem magamtól hittem hogy elme vagyok, hanem pont hogy a tanítóktól. Mikor például mondják lépj ki az elméd fogságából, az embernek az az érzése támad hogy jelenleg elme, és a megvilágosultak pedig már beleolvasztották az elmei mivoltjukat a tudatba, mi pedig ezt csak úgy tudjuk megtenni ha észrevesszük hogy épp elmeként funkcionálunk, és a tudat majd megmutatja magát, és megvilágosodunk ha jól megértjük a tanítást. Arra jöttem rá hogy amit tanítanak arra már magamtól is rájöttem még gyerekként, és azóta is tudtam. Az elmúlt kb. 3 évben nem tudtam csak, ami a tanítómestereknek volt köszönhető, mert valami nehezen elérhető dolognak hat, ahogy előadják magukat, pedig már az sem igaz hogy elérhető, mert minden ember már tudja magától aki tudni akarja, a tanítás pedig szinte csak összezavar. Engem összezavart, és vagy három évig hittem hogy nem is tudom már karmára gondoltam meg bozonytalan voltam, maga a tanítás bizonytalanított el folyton ezt komolyan mondom.
Először is már eleve a tudat mindenki, csak én magamnak ezt régen elmének neveztem, és észrevettem hogy az elme(tudat) vagyok, nem pedig a gondolatok. Sohasem hittem hogy a gondolatok vagyok. Ugye a tanítók úgy mondják elkülönült elme(Gondolat), ami önálló különállónak hiszi magát. Hogy tudna egy gondolat bármit is hinni? A gondolatok fikciók, a gondolat s tapasztalat visszhangja
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!