Szerintetek hosszú távon milyen következményei volnának, ha a világ vegetáriánus vagy vegán lenne?
Gondolok itt arra, hogy a bolygóra milyen hatással lenne.?
Az emberi evolúciós fejlődésben milyen változásokat okozna?
Mert ugye míg nyersen ette a húst az ősember, markánsabb, erősebb állkapcsa volt, a hús sütése, puhítása során nem volt többé szerepe az erős állkapocsnak.
A középkorban az ember átlagos magassága sokkal kisebb volt, mint ma. Ez is az életmódunknak, étkezésünknek az eredménye. Tehát ha teszem azt, az összes ember vegetáriánussá válna holnap és a leszármazottaink se ennének már soha húst, vajon hogyan nézne ki az ember 300 évvel később?
Ezek csak elméleti kérdések, nem sok kilátás van rá, de jó ilyeneken kicsit filozofálni. :)
Szóval írjatok bármit, ami eszetekbe jut ezzel kapcsolatban.
Nehéz kitalálni, de alapvetően mivel a vegetáriánus, vegán életmóddal is ugyanúgy megoldható a fehérjebevitel ugyanakkora mennyiségben, ezért nem valószínű, hogy bármilyen jelentős fiziológiai változásokon menne át az emberi test. Az egyetlen, amit el tudok képzelni talán a hosszabb élettartam a sok húshoz köthető betegség eltűnése miatt, illetve a jelentősen megnövekedő vitamin-és ásványianyagbevitel miatt. Jelenleg azokban az országokban a legmagasabb az élettartam, ahol jóval kevesebb húst fogyasztanak átlagban, ezt érdemes figyelembe venni.
Más:
- visszaszorulnának azok a betegségek, melyek elsősorban a húsfogyasztáshoz kapcsolhatóak: szív-és érrendszeri megbetegedések jelentős része, gyomor, emésztőrendszeri, májrák, a cukorbetegség is részlegesen, illetve a magas koleszterinszinthez, érelmeszesedéshez kapcsolható problémák, egyéb gyomorbetegségek.
- helyreállna a Föld természetes közege és atmoszférája - jelenleg az üvegházhatású gázok 40%-a az állattartásból származik; a Földön a legtöbb vizet és termelőterületet a takarmányozás veszi el (kb. a felhasznált víz 80%-a)
"Jelenleg azokban az országokban a legmagasabb az élettartam, ahol jóval kevesebb húst fogyasztanak átlagban, ezt érdemes figyelembe venni."
Ez pont fordítva van. A legtöbb húst fogyasztó országok lakói élnek a legtovább. Bőven közös a sok húst fogyasztó és a 80+-os kort megélő országok halmaza, ahogy a kevés húst fogyasztó, és a 70 évet sem megélő átlaglakosságúaké szintén közös.
Be tudod állítani a listát húsfogyasztás alapján.
Vesd össze ezzel:
Más:
- visszaszorulnának azok a betegségek, melyek elsősorban a húsfogyasztáshoz kapcsolhatóak: szív-és érrendszeri megbetegedések jelentős része, gyomor, emésztőrendszeri, májrák, a cukorbetegség is részlegesen, illetve a magas koleszterinszinthez, érelmeszesedéshez kapcsolható problémák, egyéb gyomorbetegségek.
Ez is jó nagy baromság, ami írsz. Ezek a betegségek nem kapcsolhatók össze a húsfogyasztással. Sőt a cukorbetegségben és egy csomó bélbetegségben pont a zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat kell kerülni. A májrákhoz is mi köze a húsnak? A sonkából nem főznek pálinkát.
Belinkeled a statisztikát, amivel a saját állításodat cáfolod meg.
Japán, Svájc, Szingapúr a 3 vezető ország születéskor várható élettartamban.
Egy főre jutó átlagos húsfogyasztás: 45, 73, 75 kg/fő/év
MAgyarország az 57. helyen áll. Éves átlagos húsfogyasztás: 100 kg. Ciprus a 28. helyen áll, náluk 131 kiló. Görögország 113 kilóval a 24. Mongólia 108 kilóval A 122. A Bahamák a maga 120 kilójával az 53.
Egy-két kivétel akad, ahol a magas húsfogyasztás ellenére magas a születéskor várható élettartam: Ausztrália, Luxemburg pl. De a pár kivételt leszámítva elsősorban azok az országok szereplnek jól, ahol kevés húst fogyasztanak. Természetesen nem az afrikai országokkal összehasonlítva, ahol jóformán semmi húst nem fogyasztanak (és mást sem, mivel éheznek) és nyilván alacsony a várható élettartam.
Nem esznek Svájcban lényegesen kevesebb húst, mint Magyarországon, és nem élnek a húst hússal zabáló spanyolok vagy ausztrálok sokkal kevesebb ideig, mint a japók.
Az általános tendencia az, hogy a sok húst evő országokban tovább élnek. Hogy te kiveszel három példát, az semmit sem jelent, pár hónapon és pár deka húson izmozol.
Itt nem esznek húst, vagyis évente 10 kiló alatt:
Bangladesh
India
Burundi
Sri Lanka
Rwanda
Sierra Leone
Eritrea
Mozambique
Gambia, The
Malawi
Ethiopia
Guinea
Nigeria
Tanzania
Nepal
Itt meg évente 100 kg fölött:
USA
Kuwait
Australia
Bahamas, The
Luxembourg
New Zealand
Austria
French Polynesia
Bermuda
Keresd ki hozzá az átlagéletkorokat. Semmi közük a húsfogyasztáshoz. Az átlagéletkornak a GDP-hez, az orvostudomány fejlettségéhez van köze, nem ahhoz, mennyi húst esznek.
Ezek a statisztikák nem számítanak ilyen szempontból.
De még az sem,ha csak Magyarországot nézzük 2002-es,és 2009-es adatokkal.
2002-ben az éves húsfogyasztás 100,7 kg/fő,és emellett a várható élettartam (összesítve)72,6 év
2009-ben az éves húsfogyasztás 76 kg/fő,és emellett a várható élettartam (összesítve) 74,4 év!
Nézzük meg a Japán statisztikákat:
Japánban 2002-ben az éves húsfogyasztás 45,9 kg/év,és a várható élettartam 81,8 év! 2009-ben is pont 45,9 kg/év volt a húsfogyasztásuk,és a várható élettartam megemelkedett 83 évre!
A Dél-Afrikai statisztikák:
2002-ben az éves húsfogyasztás 39 kg/fő,és a várható élettartam 53,6 év!
2009-ben az éves húsfogyasztás 58,6 kg/fő,és a várható élettartam 53,5 év!
Mindenki maga vonja le a következtetést,de én úgy látom,hogy más okok miatt növekszik,vagy csökken a várható élettartam,talán az éleforma,kultúra,vérmérséklet,egészségügyi ellátás,genetika stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!