Az intelligens ember egyedül is tud boldog lenni, jobban viseli a magányt?

Nem tudod kiszakítani magad az egységből, ez az egód mániája, okés?

És csodálkozol ha fuldoklik.

"egyedül is tud boldog lenni, jobban viseli a magányt?"

Feltűnt amúgy, hogy ez a két dolog ugyanaz??? 🤣

Egyedül = Magány???

Megvan, ugye?

Rossz helyen keresgélsz, még mindig az a megállapításom.

Miért mindig az elérhetetlen kell, a délibáb?

"de ami még rosszabb, hogy ő rugalmatlanul csak ehhez ragaszkodik és nem ad jó esélyt se. Bár mondjuk így ezzel pont ő maga taszítóbbá teszi magát mások szemében."

Pontosan.

Értsétek meg b*szod, embereknek vannak vakfoltjaik, kapták vagy örökölték őket, nincs mit tennünk, meg kell értenünk. Ne korholjuk már a bástyát azért, amiről nem tehet!

Apránként próbálj rálátni erre, amivel itt sokkolnak! Most jobb megfogalmazásom nem lehet erre, mert már megtörtént. Amennyire csak tudsz, ne vonódj be érzelmileg, de amennyire csak tudsz, maradj tudatos a természetes érzelmeidre ezzel kapcsolatban is! Az optimum az lenne, hogy átéled, mintha nagyon csúnyán durva videojátékbeli szerepeddel azonosulnál tökéletes átéléssel, mindeközben viszont tudod, hogy az élet is csak amolyan videojáték, csak persze itt nincs hoppá, újrakezdem, meg a többiek valószínűleg vérkomolyan veszik a dolgokat maguk körül akkor is, amikor te már amit csak lehetett, elengedtél. Mármint célszerűen mégis megmaradva a hétköznapi megélések meghagyásában, csak egy lépéssel hátrább, ami a bölcsek sajátja. Kérdezz, akárki is vagy, akár kérdező, akár hozzám hasonló erre tévedő, kihozzuk, amit lehet ebből, oké?