Hogy állnátok hozzá ahhoz a nagyon depresszív érzéshez, amit az okoz hogy a kedvenc helyed a világon most már életed végéig depressziót fog okozni mert a covid miatt nem jutottál ki oda?
Nagyon rossz napjaim vannak most ebben a forróságban, az elmúlt 2 napban aludtam vagy 4 órát, ilyenkor csak még rosszabb
Volt egy része a világnak aki a kedvencem volt, ahova egész életemben el akartam jutni és lett is volna lehetőség PONT a covid elott derült ki.
Azután 3!! évre lezárták azt a részt közben elmúlt az utazási lehetőség én meg olyan depressziós lettem hogy többféle módon próbáltam már megölni magam. Altató függő vagyok…
A gond az hogy egyrészt sosem fogom tudni ezt feldolgozni hogy ez így alakult, másrészt egész életben imádtam ezekkel a városokkal foglalkozni, most már rájuk sem bírok nezni mert csak ez a brutális kicseszés és balszerencse jut róla eszembe.
Azóta már paranoid is vagyok mert ez BIZTOS hogy nem volt véletlen…
Mit lehet ezzel kezdeni?
Bár sosem lesz pénzem hogy oda eljussak, most már csak erre emlékeztetne….
Hogy lehet ebből kijönni?
Mert valószínű hogy Kínában piacra mentem volna dolgozni kutyát vágni 🤦♀️
Itthon is öklendezem egyet naponta van hogy ötször. Ennyi már megszoktam. Szar de tuletem.
Ezt csak példaként hoztam hogy súlyos probléma ez nekem de más meg csak szól hogy jaj ne legyél már finnyás.
Csótányok is voltak már a konyhában külföldön. A mai napig rosszul vagyok tőle, de elfogadom hogy ez van ha külföldre megyek.
Ez nem érv hogy azért örüljek hogy ez történt mert mi lett volna Kínában mikor láttam már sokkal rosszabb dolgokat és itthon is öklendezem Pesten is meg a tescoban is a húspult szagától.
Mondtam már hogy megvolt 9 év szakmában eltöltött év után 2020 első hetében először. Aztán jött az első cikk a virusrol, akkor még rá se néztem
Aztán kezdett durvulni aztán jött a másik ajánlat szinten 9 év után először pont márciusban mielőtt MINDENT lezártak.
Akkor mentem el a nyugtatóért és azóta kiesik az elmúlt 4 év se kép se hang.
Vajon van ilyen az életben? Vagy elhiszi nekem végre vki hogy ez a sims?
Na mutass már egy durvább veletlent. Mert csak a levegőbe beszélsz.
Én sosem mondtam hogy fontos vagyok. Lehettem volna sokkal fontosabb ha nem egy többszörösen pszichés beteg családba szuletek, akkor egyéb adottságok miatt vihettem volna sokkal többre szakmán belül is és akkor 25 felett már nem is Kínába mentem volna egyébként.
De abból a szempontból viszont “fontos vagyok” hogy kevés embernek van ilyen szappanopera szeru élete. Persze negatív szempontból.
@56 Éltem túl klinikai depressziót, a legjobb barátom öngyilkosságát, raboltak el Kolumbiában, ültem Guineában fogdán, tervezetlenül született gyerekem egy finoman szólva nem ideális kapcsolatba, vertek félholtra, többen rákosak lettek a családban, mások külföldre költözek és alig látom őket, évek óta küszködöm egy elég kellemetlen betegséggel, időnként durva álmatlanságom van, voltam alkoholista és szerfüggő. Ezek így 35 éves korom előtt.
Eljárok pszichológushoz, aztán napról-napra haladok, meg szedegetem össze magam, mikor mennyire. Többször voltam olyan helyzetben, hogy majdnem meghaltam, tartottak pisztolyt a fejemhez, láttam embereket meghalni háborús zónában. Egy bizonyos életkor felett majdnem mindenkinek alig bírható dolgokkal kell küzdenie naponta. Értem a depressziót, elhiheted. Volt, amikor hetekig az ágyból is alig tudtam kikelni és úgy kellett egy multinál menedzserkednem, plusz mellette majdnem minden nap ájulásig ittam magam.
Próbálj segítséget szerezni, nehéz államiban pszichológushoz jutni, de a te eseted bőven van annyira komoly, hogy legalább egy pár hónapos üléssorozat beleférjen.
#57
Nincs TB-d?
Akkor hogy irnak fel neked gyogyszert? Kezdesz kicsit belekavarodni a sztoriba?
59 látod rögtön megint a támadás…
Egyből észreveszed hogy mibe lehet belekötni…. A mentális egészségben is ezt csinálják pedig alig irtam oda de amikor ez felmerült, rögtön ezt írták
Nem segíteni akar senki hanem csak kötekedni. Ebből az egész cuccbol neked csak az jön le hogy hogy van gyógyszerem miközben nincs biztositasom…
Mi a következő? Hogy viccből kiírok egy ilyet?
Elárulom, nem olyan régóta nem írja már nekem a doki, sokáig magamnak irattam, azóta az anyám íratja nekem, meg néha ő is vesz be, mivel ő is olyan nagyon jól van… mondjuk jobban mint én pedig neki is kijutott a szarbol bőven ezért is haragszom rá amiért felcsinaltatta magát egy pszichopata életképtelen kreténnel.
Megnyugodtál, most hogy tudod honnan van az altató/nyugtató?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!