Nek.tek hogyan sikerült elfogadnotok, hogy bármennyire is szépítjük, végérvényben rabszolgák vagytok?

310

De például olyan létezett régebben, hogy a férfi a kenyérkereső, a nő pedig a gyermekeket és a háztartást látja el. Ha erre ma is lenne lehetőség, akkor lenne is kedvem szülni, így viszont inkább a gyereket nem akarók táborát erősítem.

Meg amúgy mik azok az “élettel teli” tartalmak a te megfogalmazásodban? Mert én élvezem a mindennapjaimat, szeretem az embereket akikkel az időt töltöm és a munkát is. Eltudok menni nyaralni és megvenni amit szeretnék. Tudok kirándulni, kutyát sétáltatni, nyugodtan enni. Sportolni nem szoktam, úgy érzem eleget mozgok egy nap. Én minőségi életet élek és nem undorodom a munkától.

Ha szeretsz kirándulni lehetsz túravezető, ha szereted a kutyákat lehet kutyadadus vagy kutyakozmetikus, sorolhatnám még, de minek, mert neked ami olyan tevékenység ami pénzt hozna egyből rabszolgaságnak minősül. Te mit szeretnél csinálni? Ahogy hallom semmit és panaszkodsz, hogy nem fizetik meg.

#309

A lakást hitelátvállalással bármikor eladhatod ha hiteled van. Költözhetsz szabadon. Ha pedig albérletben éled le az életed abba sem halsz bele. Inkább a lakáshoz/házhoz való javíthatatlan ragaszkodásaz emberek fejében, ami rabszolgaságuk záloga. Rengetegen élnek még öreg korukban is kettecskén/egyedül az annak idején 5 tagú családnak felépített házban, mert hát azt ök építették, fenntartani nem tudják, az értéke ettöl csökken, a gyerekek meg nem kapnak idejében semmit az induláshoz. Értelmes emberek a gyerekek kirepülése után eladják a nagyot, vesznek maguknak egy kisebbet, a maradékkal pedig támogatják a gyerekeket.

#310

Ez megvalósítható egy rendes gazdasággal rendelkezö országban ma is. Ehhez egy értelmes országvezetésre lenne szükség és 20-30 évre, fejlödni akarásra, együttmüködésre, korrupciómentességre, mutyik megszüntetésére, stb.

"De például olyan létezett régebben, hogy a férfi a kenyérkereső, a nő pedig a gyermekeket és a háztartást látja el."

Ha akkora igényeid vannak, mint ami akkoriban, akkor ma is megvalósítható bármi gond nélkül. Ha kell a saját lakás, az elektronikai cuccok, hogy válogathass a változatos élelmiszerek közül, stb, az természetesen mind többe kerül. Mi tart vissza? Ja, hogy kell a kényelem? Azért meg meg kell dolgozni, nem létezik olyan rendszer ahol ez varázsütésre terem a semmiből.

315

Oké, de akkor ez a fő oka annak, hogy nem szülök.

Ugyanis az nem nevezhető életnek, hogy este hatra hazaesek és akkor még főzni (mondjuk mert speciális diétás kaját lehetetlenség venni, rendelni ma, itthon), gyerekkel játszani, ha nagyobb, akkor tanulni vele. Elmosogatni, mosni, eltenni a ruhát. Férjjel beszélgetni, lefeküdni. Napi fél-1 óra hobbizás, énidő. Minden másnap 1-1,5 óra intenzív edzés. 8-9, de minimum 8 óra alvás. Nem fér bele.

Azért látom, hogyan szenvednek családosok és vannak pedagógus ismerőseim, barátaim. Nem működik, hogy mindkét szülő 8,5 órát munkahelyen van, utazik és mellette gyereket próbál nevelni. Mondjuk kapásból egyikük sem sportol és egyiküknek sincs énideje. És egyikük se boldog.

#316

Nem is kötelező szülni. Szabad ember vagy még mindig, ha akarsz gyereket, ha nem, mindkettő a te döntésed.

Mellesleg a titok abban rejlik, hogy sokaknak a gyerek szimplán nem csak egy nyűg, hanem a velük töltött idő is szabadidő a szülő számára.

Ahhoz olyan típusnak kell lenni. Nekem KELL az egyedüllét és millió érdeklődési köröm van, azokkal foglalkozni.

Mellesleg az esti 4-5 órában a gyerekkel is csak a kötelesség fér bele.

És mi van egy intenzív, a szervezet által igényelt edzéssel? Nekem heti legalább egyszer kell egy 1,5 óra futás, többször meg 45-50 perc, hogy érezzek valamit. És akkor az izmaimmal meg a tartásommal még nem foglalkoztam.

Nem, egyszerűen munka mellett család NEM-FÉR-BELE.

Pláne kertes házban. Pedig abba való egy ember, a lakás nem élet.

316-ra

Ki alszik 8 órát? Az én ismerőseim közül (nem drogoznak, nem isznak) senki nem tudna 8 órát aludni egy nap. Ez nem jelenti, hogy senki nem aludhat, de én egy felnőtt embernek ezt túl soknak tartom…